Törökország segít az ukrán katonák kimentésében, a finn NATO-tagságban puhult az álláspontjuk
HírekTörökország tengeri útvonalon segítene kimenekíteni a Mariupolban csapdába esett, sérült ukrán védőket és civileket - jelentette be a török elnök szóvivője. Finnország és Svédország NATO csatlakozása előtt nem zárják be az ajtót, ha garanciát kapnak arra, hogy nem segítik a kurd szervezetek adománygyűjtését.
A Mariupolban lévő Azovsztal acélerőmű védőinek kimenekítésében segítséget nyújt Törökország a bajba jutott ukrán védőknek, és hajókkal az Azov-tengeren keresztül mentené ki őket - erről tájékoztatott az orosz elnök szóvivője.
Ibrahim Kalin jelezte, hogy a hetek óta ostrom alatt lévő acélerőműben nagyon sokan megsérültek, az evakuálásukat török hajókkal tennék lehetővé.
A katonákat Berdjanszk kikötőjébe szárazföldi úton szállítanák el, majd török hajókra kerülnének, és Isztambulba vinnék őket.
A Reutersnek adott interjúban Kalin kifejtette: már két héttel ezelőtt megegyezett a török vezetőség Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az orosz fél azonban még mindig nem bólintott rá az evakuálási tervre.
A hajó készen áll, hogy kimentse a sérült védőket és a gyárban tartózkodó civileket
- tette hozzá Kalin, aki a török elnök külpolitikai tanácsadója is.
Mariupol városa több hetes véres ostrom után végül orosz kézre került, a várost lényegében teljesen lebombázták, az Azovsztal acélerőmű alatt rejtőzködő védők azonban nem adták meg magukat.
A gyárban rekedt civilek nagy részét a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével tudták evakuálni, többek között az ENSZ főtitkár közbenjárására.
A gyárat védő ukrán katonák kimenekítéséért cserébe Zelenszkij orosz hadifoglyok kiengedését ajánlotta fel az orosz félnek korábban, az egyezség azonban még nem született meg.
Moszkva azt követelte, hogy az ukrán védők haladéktalanul adják meg magukat.
Törökország, mint NATO-tag elítélte az orosz inváziót, és harci drónokat is küldött Ukrajnának, a Moszkva elleni szankciókhoz azonban nem csatlakozott.
Puhuló álláspont a NATO bővítéséről
Finnország és Svédország NATO-tagságával kapcsolatban Kalin úgy fogalmazott, hogy nem csukják be az ajtót a két ország előtt, de tisztázni szeretnék a kurd terrorista szervezeteket segítő tevékenységüket.
A Kurd Munkáspártot (PKK) Ankara terrorista szervezetként kezeli, és a török álláspont szerint elsősorban Svédországban van lehetőségük arra, hogy pénzadományokat gyűjtsenek a tevékenységük finanszírozására.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta - a nemzetközi figyelem elterelődését kihasználva - a török hadsereg belépett Észak-Irak térségébe, a Kurd Autonóm Területre, hogy támadásokat hajtson végre a PKK-val szemben.
A török vezetés a szíriai háborút is arra használta, hogy meggyengítse a kurd erőket, és egy biztonsági pufferzónát hozzon létre a két ország között.
Törökországban több mint 14 millió kurd él az ország déli és keleti területein, a kurd kisebbség, a PKK és a török hadsereg között rendszeresek az összetűzések. Becslések szerint Iránban 8 millió, Irakban 5,5 millió kurd él, Szíriában közel kétmillióan lehetnek.
A NATO második legnagyobb tagja Törökország, beleegyezése nélkül nem vehetnek fel új tagállamokat, a 30 tagú szervezetben teljes egyetértésnek kell lennie. Finnország csatlakozási szándéka után Ankara harcias hangnemet ütött meg, kiemelve, hogy Görögország NATO felvételét is nehéz szívvel engedélyezték.
