Májusban 2,6 százalékkal csökkent a hazai ipari termelés az egy évvel korábbi adatokhoz képest - közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. A tájékoztatás szerint a szezonálisan és munkanap hatástól megtisztított adatok alapján az ipar kibocsátása 1,3 százalékkal volt kisebb a tavaly áprilisinál.
A statisztikai hivatal jelentésében azt is közzétette, hogy az ipari termelés az év első öt hónapjában 4,1 százalékkal volt kisebb, mint 2024 azonos időszakában.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adataira reagáló közleményében elsősorban azt emelte ki, hogy bizakodásra ad okot a legnagyobb súlyú ipari ágazatok egy részénél jelentkező növekedés. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ipari termelés és beruházások dinamizálásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét és fokozza a gazdasági növekedést. Ennek elérése érdekében a kormány többek között a 100 új gyár programot is 150-re emelte, amely így több mint 10 000 milliárd forintnyi beruházást érinthet - közölte a szaktárca.
Havi szinten szignifikánsan, 1,3 százalékkal mérséklődött az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint.
Így gyakorlatilag annullálódott az áprilisi növekedés az iparban. A termelés az év első öt hónapjában 4,1%-kal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában - írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Az adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal rövid kommentárja szerint: „A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be”.
Előretekintve a kép meglehetősen vegyes. Egyfelől enyhe javulás tapasztalható az európai konjunktúrát nézve. Ezzel szemben a globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága miatt a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését. Mindemellett országspecifikus tényező az a technológiai hátrány, melyben a kedvező európai elektromosautó-eladások ellenére szenved a hazai akkugyártás: részben emiatt a kínai CATL halasztja a debreceni üzem második fázisának kialakítását. Ez negatívan hathat a beruházásra épülő beszállítói hálózat jövőre is, ami így összességében érdemi vérveszteség a növekedési potenciál terén. Az általánosan bizonytalan környezet következtében a többi jelentős kapacitásbővítés megvalósulása és felfutás is kérdőjelessé válhat - írja Nagy János.
