Továbbra is optimisták a vállalatvezetők - Növekedést várnak

Hírek2019. júl 10.K.M.

Tíz éve tartó gazdasági növekedés után még mindig optimisták a vállalatvezetők, nem tartanak a válságtól - derült ki a KPMG 1300 vezérigazgató megkérdezésével készül nemzetközi felméréséből. Amerikai, nyugat-európai, ausztrál és kínai vállalatokat kérdeztek, olyanokat, melynek bevétele eléri a 10 milliárd dollárt.

Bár a felmérés január-februárban készült akkor is nagyon érdekes, hogy a nagyvállaltok vezetői mennyire optimisták, Amerikában különösen - mondta Robert Stöllinger a KPMG vezérigazgatója a mai sajtóreggelin. Pedig már legalább 10 éve növekedés figyelhető meg, s ez a 2. világháború óta a leghosszabb növekedési ciklus. 

A KPMG felmérése szerint a nagyvállalati vezetők előszeretettel gondolják magukat agilis vezetőnek, de pusztán ettől a cég maga nem válhat éllovassá. 

Sokan beszélnek az agilitásról, de nagyon kevés vállaltnak sikerül valóban azzá válnia – állapította meg a Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a cég mai sajtótájékoztatóján. Különösen a nagyvállalatok esetében igaz, hogy az új trendek inkább veszélyt jelentenek számukra, mint lehetőséget, mert az agilis cégvezetés kevés a sikerhez, a teljes vállalatot átható kultúraváltásra van szükség, és ez nem könnyű feladat. 

A KPMG felmérése szerint a vállalatvezetők 63 százaléka tekint „diszruptorként” a cégére a maga piacán, de ennél valójában sokkal kevesebben lesznek azok, akiknek valóban sikerül megváltoztatniuk az adott piac játékszabályait. Másik oldalról viszont a diszrupció többnyire nem a teljes értékláncot érinti, sokkal inkább annak egy jól meghatározott részét, a disztribúciót, vagy az ügyfélkapcsolatokat, míg gyakori, hogy az alapvető üzleti célok változatlanok, de a későn jövők így is pillanatok alatt óriási versenyhátrányba kerülhetnek. 

„Mindezek miatt rég nem igaz a mondás, hogy a nagyhal megeszi a kishalat, a helyzet ezzel szemben az, hogy a gyors hal eszi meg a lassút. A versenyre legnagyobb veszélyt pedig gyorsak és nagy szereplők jelentik – jellemzően ilyenek a bigtech platformszolgáltatók” – mondta a vezérigazgató. 

Ami a cégvezetők által megélt kockázatokat illeti, azok között az erősorrend a cég tavalyi felmérése óta alapvetően megváltozott. Az első helyre a klímaváltozás került, ezt követi a technológiai átalakulás és vele a magas hozzáadott értékű munkaerő hiánya, a geopolitikai helyzet, a kiberbiztonság, és a normál működési kockázatok csak ezek után következnek. 

„De kockázat és kockázat között nagy a különbség – hívta fel a figyelmet Robert Stöllinger - a klímaváltozás lassabb, bizonyos szempontból tervezhető, ezzel szemben a technológiai változás hirtelen érkezik és gyors lefutású egy vállalat számára. Mégis két legfontosabb tényező, mely meghatározza a világ legnagyobb vállalatainak gondolkodását, a klímaváltozás és a munkaerő átalakítása, a KPMG tanácsadói tevékenységében is egyre nagyobb ügyféligény jelentkezik e témakörök mentén, nemzetközi és hazai szinten is.

„Ami a klímaváltozást illeti aligha kérdéses, hogy a katasztrófa elkerülésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azon belül is elsősorban a megújuló (karbonsemleges) energiaforrások használatának bővítése, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése segíthet” – mondta a klímakockázattal kapcsolatban Kovács Csaba a KPMG energetikai tanácsadásért felelős partnere. Csakhogy a megújuló energiaforrások egy része jelenleg nem versenyképes, az energiahatékonysági beruházások egy része tisztán üzleti alapon belátható időn belül nem térül meg. 

Mégis létezik, és gyorsan erősödik a vállalkozásokon egy klíma tudatossági kényszer, mert a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb olcsóbb, kényelmesebb megoldást egy adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt környezettudatos eljárásokkal valósítják meg. „Ahol a keresleti oldal tudatossága sem kényszeríti klímatudatos megoldásra a cégeket, ott felértékelődik az állam és a szabályozás szerepe” – tette hozzá Kovács Csaba

„A megfelelően képzett munkaerő hiányának következtében kulcsfontosságúvá válik a szervezet megtartó képességének növelése. Ehhez viszont elengedhetetlen a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra folyamatos fejlesztése” – mondta Taksz Ildikó, a KPMG partnere. A jól működő szervezethez a HR vezetésben pszichológiai, matematikai és üzleti szemlélet és agilis működés szükséges, hiszen a technológiai innovációk áthatják a HR funkcióját is: a HR szolgáltatások digitalizálódnak, előtérbe kerül itt is az adatelemzés, automatizálás, ezek mindegyike ma már kritikus a megfelelő munkavállalói élmény biztosításához is.

Magyarországon egyértelműen látszanak a munkaerőpiac átalakulásának a jelei, ám a szervezetek döntő többsége, kiemelten a KKV szektorban és a közigazgatásban Taksz Ildikó szerint nem tud önerőből válaszolni ezekre a kihívásokra. A gyors változások miatt az üzleti sikerek elérésének alapfeltétele a HR funkció átalakítása, agilitás növelése, és egy olyan munkahelyi struktúra kialakítása, ami megfelel a digitális kor elvárásainak, hogy a munkavállalók elkötelezetté váljanak.