Visszaestek a beruházások az év elején
HírekA beruházások volumene 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint 12,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján a beruházások értéke összehasonlító áron 3,4 százalékkal mérséklődött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint 2025 első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint 11,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás járultak hozzá. A visszaesést az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mérsékelte - írta a KSH.
Az első negyedévben tovább folytatódott a beruházások mélyrepülése. Az előző negyedévek adatai alapján az biztosra vehető volt, hogy éves alapon csökken az invesztíciók volumene, azonban legalább negyedéves alapon reménykedni lehetett a növekedés beindulásában – nem így történt. A beruházási volumen éves alapon 12,1 százalékkal, míg negyedéves alapon 3,4 százalékkal csökkent. Ez alapján tehát az első negyedéves kedvezőtlen GDP adatban szerepe lehetett a beruházások alakulásának is - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A beruházások csökkenése mögött elsősorban azok a tényezők állnak, amelyek a korábbi negyedévekben is.
A gazdasági környezet bizonytalan, egy vállalkozás nem most kezd beruházásba, amikor nem tudja, hogy az megtérül-e, lesz-e kereslet a termékei iránt pláne egy esetleges kapacitásnövelés után. Ebben az ipari termékek iránti gyenge keresletnek van szerepe, amely nem elsősorban belföldi tényezőkre vezethető vissza, hiszen a hazai ipar nagyobb részt külföldre termel. Az ipar gyengélkedése érzékenyen érinti a logisztikai ágazatot is. Ez a két ágazat az, amelyet a KSH leginkább kiemel, mint ahol csökkent a beruházási volumen – a feldolgozóipar egyébként is egy beruházásigényes ágazat, így ha ott visszaesés van, az a beruházási volumen egészén is meglátszik.
Mindenképpen a visszaesés irányába hatott a hazánknak járó uniós források egy jelentős részének visszatartása is. Ez egyrészt megjelenik a vállalati beruházásoknál, hiszen a vállalkozások sok esetben megvárják, amíg valamilyen – lehetőleg vissza-nem térítendő – támogatás rendelkezésre áll és csak akkor ruháznak be, azaz kialakult egyfajta támogatásfüggőség körükben. A forráselvonás az állami és önkormányzati beruházásokat is egyértelműen hátráltatja, hiszen a költségvetési helyzetük egyébként is kedvezőtlen, ami beruházások elhalasztásához, elmaradásához vezet.Ugyanakkor több olyan ágazatot is kiemel a KSH, ahol a beruházási volumen növekedett – ilyen az ingatlanpiac és az energiaipar. Ezekben az ágazatokban a növekedés kitarthat, az ingaltanpiac a több szegmensben megjelenő erőteljes kereslet miatt jól teljesíthet.
Összességében a jövőt nézve több olyan tényező is van, amely a beruházások növekedésének beindulása felé hat – de e mellett van több kérdőjel is. A Demján-Sándor program, illetve a lakásépítési tőkeprogram egyaránt pozitívan hatnak majd a beruházási volumenre. Kérdés azonban, hogy a külső kereslet tud-e javulni, illetve hogy a költségvetési hiány kordában tartásának szükségessége mennyire teszi lehetővé a beruházási volumen felpörgetését. A nagyberuházások aktiválása pozitívan hathat és felfelé húzhatja a beruházási volument.
Jó lenne először legalább a negyedéves volumenindexben pozitív számokat látni, a mai adat alapján mérsékelt a valószínűsége annak, hogy éves alapon a beruházások növekedni tudjanak.
