Maróth Miklós akadémikus az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője

Közös döntés született a testület tagjairól is.  Az ELKH működteti 2019. szeptember 1-jétől a kutatóintézet-hálózatot. A személyi döntésekkel újabb fontos állomásához ért a hazai kutatás szervezetének és finanszírozásának átalakítása.  A kormány azt várja a kutatóhálózati rendszer megújításától, hogy az több, a magyar gazdaság és társadalom számára jobban hasznosuló kutatást fog eredményezni, ennek érdekében évi 32 milliárd forinttal meg is növelte az innovációs és kutatási célokra fordítható forrásokat.

Az Országgyűlés július 2-án fogadta el a hazai kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosítását. Az új szabályozás fontos előrelépést jelent a magyar tudományos élet, a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújításában. Az eddigi rendszer nem  volt hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért az intézményrendszert és finanszírozást meg kell erősíteni, bevált nemzetközi minták alapján korszerűsíteni kell: a hazai versenyképesség érdekében növelni kell az ország tudományos teljesítményét. A változások célja a megfelelő garanciák mentén, hatékonyabban működő kutatási szervezetrendszer kialakítása.

Az Országgyűlés 2019. augusztus 1-jével központi költségvetési szervként létrehozta az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárságot. Az Irányító Testület elnöke Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a nyelvtudománynok doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja. A Testület ITM miniszter által javasolt tagjai Mezei Ferenc, Horváth Zita, Grűner György, Sótonyi Péter, Gáspár Péter és Kellermayer Miklós, az MTA elnöke által javasolt tagjai pedig Pálfy Péter Pál, Freund Tamás, Ádám Veronika, Bokor József,  Borsos Balázs és Borhy László.