Melyik vezetői stílust kedvelik a Z generáció munkavállalói?

A legtöbb vendéglátóipari és üzleti iskolához hasonlóan a Hotel Institute Montreux-ban is oktatnak vezetéselméletet, írja Claire Jollain dékánhelyettes a CEOWORLD-ön megjelent cikkében.

Szerinte a vállalatvezetés egyszerre tudomány és művészet. Bár tanulhatunk különböző vezetési technikákat, de a személyiségünk és tapasztalataink befolyásolják azt, hogy hogyan irányítunk egy csapatot.

Daniel Goleman 2000-ben közzétett kutatásában hat vezetői stílust határozott meg, ezeket mutatták be a hallgatóknak, majd gyakorlati feladatok következtek, amelyek során előtérbe került az érzelmi intelligencia, az introverzió és extroverzió kérdése, továbbá az önértékelés és az önreflexió.

Meglehetősen hasonló eredmények születtek a Z generációba (a nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) tartozó hallgatók körében, amelyek azt mutatják, hogy ez a generáció máshogy szeretne vezetni, és szeretné, ha vezetnék őket, mint a többi generáció.  

A legkedveltebb a demokratikus (26 százalék) és a kapcsolatközpontú (25 százalék) vezetői stílus volt. Ezzel szemben a kényszerítő (5 százalék) vezetői stílust szinte mindenki elutasította.

Vegyes fogadtatásban részesült az autoratív (14 százalék), a coach-típus (15 százalék) és a követelményállító (15 százalék) stílus.

Goleman alapján a vezetői stílusokat röviden a következőképpen lehet meghatározni:

• Demokratikus: konszenzusra jutás a döntések meghozatala előtt.
• Coach-típus: célorientált, tanácsadás, az eredmények figyelemmel kísérése jellemzi.
• Autoratív: a nagyobb képre, a végső célra összpontosít.
• Kapcsolatközpontú: az emberek érzelmei és a jólétük a prioritás.
• Követelményállító: a tempó és a színvonal meghatározása.
• Kényszerítő: nincs hely érzelmeknek vagy egyéni közreműködésnek.

Claire Jollain kiemeli, hogy az eredmények vizsgálata során fontos megérteni, hogy a diákokat miért vonzza annyira a demokratikus és a kapcsolatközpontú vezetői stílus.

Egyrészt, egyes hallgatók azt mondják, nem biztosak abban, hogy amikor belépnek a munkaerőpiacra, akkor irányítani szeretnék a munkavállalókat. Nem azért, mert félnek a felelősségtől, hanem azért, mert az autoriter vezetőktől szerzett tapasztalataik nem inspiráltak őket a vezetésre.

Szeretnék, ha meghallgatnák és tisztelnék őket – kortól és tapasztalattól függetlenül.

Másrészt, a Z generáció szerint fontos figyelmet fordítani az emberek érzelmeire és jólétére. A millenniumi korosztállyal ellentétben, akik számára a munka és a magánélet egyensúlya a kulcsfontosságú,

az új generáció nem fél a kemény munkától, de tisztában vannak azzal, hogy munkakörnyezetük döntő hatással van a mentális és érzelmi egészségükre.

A Z generációba tartozó diákok elkötelezettek aziránt, hogy mindenkit egyenlő bánásmódban részesítsenek a munkahelyen, de az érzelmi egészség fontosságát is hangsúlyozták:

• „Inkább inspirálok, mint irányítok."
• „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bízzanak benne.”
• „A mentális egészség a siker egyik legfontosabb eleme."
• „Inkább fenntartom a jó kapcsolatokat, mintsem mindig igazam legyen."
• „Az emberek igénylik a figyelmet.”

Jelenleg a Z generációba az alkalmazottak 25 százaléka tartozik világszerte, és ez a szám csak emelkedni fog. 2030-ig a globális munkaerő 40 százalékát fogják képviselni.

Claire Jollain dékánhelyettes szerint a Z generáció inkább kiábrándult, mint naiv. Bár nem feltétlenül akarják megváltoztatni a világot, de a vezetőkkel kapcsolatban új megközelítéseket, és a prioritások átgondolását szorgalmazzák.

Mivel az új generáció egyre több vállalatnál jelenik meg, fontos őket megérteni, anélkül, hogy elítélnénk őket – figyelembe kell venni és igazodni kell az álláspontjukhoz. A Z generáció nemcsak a jövő munkaeröje, hanem a jövő ügyfelei is – emeli ki a dékánhelyettes.