Négy segítség, amivel könnyebben leküzdhető a halogatás
HRA halogatás a munkánk, boldogságunk és egészségünk kárára mehet. Egy PhD-hallgató négykérdéses módszere segíthet ennek a káros szokásnak a leküzdésében.
A krónikus halogatók nehezebben találnak munkát, és aki dolgozik is, állítólag legalább 14 000 dollárral kevesebbet keres, mint proaktívabb kollégáik. A halogatók nehezen szakítanak időt a testmozgásra, mivel mindig másik napra halasztják az edzést, és azzal, hogy a fontos feladatokat mindig későbbre tolják, nagyfokú szorongást is érezhetnek. Hosszú távon mindezek nagy kockázatot jelentenek a krónikus betegségek kialakulásában – figyelmeztet a BBC.
Jason Wessel PhD-hallgató kifejlesztett egy négy egyszerű „reflexiós pontot” tartalmazó rendszert, amelyek a probléma pszichológiai gyökereit célozzák meg.
Négy kérdést kell feltennünk magunknak rendszeresen, így sokkal könnyebb lesz ellenállni a zavaró tényezőknek. A kérdések továbbá segítenek koncentrálni a valóban fontos feladatokra.
A technika a halogatás négy, egymással összefüggő okát vizsgálja.
- Az első az elvárás: alábecsüljük magunkat, alkalmasságunkat a feladatra, ami csökkenti a motivációnkat.
- A második a késlekedés: rosszul mérjük föl az időbeosztásunkat, nem ismerjük fel, hogy a halogatás milyen mértékben befolyásolja, hogy időben kész legyünk egy feladattal.
- A harmadik, hogy nem értékeljük eléggé a feladatot és azt, hogy mennyire előnyös időben végezni a feladattal, inkább a pillanatnyi élvezetet választjuk a hosszú távú haszon helyett.
- A negyedik pedig a „metakogncíció”, azaz az önismeret, és a képesség arra, hogy analitikusan tudjuk elemezni saját gondolatainkat – Wessel szerint ez hiányzik a legtöbb emberből.
Mindezek fényében a négy kérdés, amit érdemes feltenni magunknak, hogy legyőzzük a halogatást:
- Hogyan teljesítené egy sikeres ember a feladatot?
- Mit éreznénk, ha nem végeznénk el a kért feladatot?
- Mi a következő lépés, amit azonnal meg kell tennünk?
- Ha egy dolgot megtehetnénk, hogy időben elvégezzük a feladatot, mi lenne az?
A módszert 100 egyetemi hallgatón tesztelték. Olyan beadandót kellett írniuk, ami az év végi jegyük egyharmadát tette ki.
A hallgatókat arra kérték, hogy rendszeresen küldjenek sms-eket és becsüljék meg a feladat teljesítésével kapcsolatos hatékonyságukat 0 -100 százalékig, továbbá a négy kérdésen is gondolkozniuk kellett két héten keresztül.
Megállapították, hogy akik a négy kérdést rendszeresen feltették maguknak, nagyobb valószínűséggel hamarabb végeztek a munkával, ahelyett, hogy halogatni kezdtek volna.
