Szakmányban jönnek majd az orosz kémek munkavállalónak álcázva az egyszerűsített munkavállalás miatt? A szakértő válaszol 

A kormány nemrég kiadta azoknak az országoknak a listáját, amelyek állampolgárai egyszerűsített módon foglalkoztathatók vendégmunkásként Magyarországon, lett is belőle jókora purparlé, mivel Fehéroroszország és Oroszország is felkerült rá. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter például egyenesen az Európai Bizottsághoz futott, hogy megakadályozza a magyar döntést, mondván, ez az egész Unió biztonságát veszélyezteti. Tényleg szakmányban fognak mostantól bejönni az orosz kémek magyarországi munkavállalónak álcázva?

Vaklárma, aki kémkedni akart, az eddig is megtalálta a módját, hogy bejusson. Ezúttal annyi történt, hogyaki orosz vagy fehérorosz állampolgárként Nemzeti kártya típusú tartózkodási engedélyt kérvényez , annak gyorsabb eljárás keretében vizsgálják át az ügyét, ha munkát akar vállalni nálunk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ellenőrizetlenül jöhet be akárki, ugyanúgy megtörténik a nemzetbiztonsági átvilágítás, mint korábban, az egyszerűsítés a munkaügyi területre vonatkozik. Eddig is, ha bármelyik magyarországi foglalkoztatónak szüksége lett volna tömegesen orosz vagy fehérorosz munkavállalóra, akkor minden lehetőség adott volt a kérelmezésre, továbbá a jogszabályváltozás előtt ténylegesen gyorsított eljárásban minősített kölcsönzőkön keresztül is lehetett orosz vagy fehérorosz munkavállalókat behozni.

Nem tartom reálisnak, hogy azért mert Nemzeti kártyás lett az említett két ország hirtelen több ezer kérelem zúdulna a hatóságra amiből több lenne az akinek a valós célja nem munkavállalás. Megjegyzem sem Oroszország sem pedig Fehéroroszországból nem vízummentes azaz, nem lehet csak úgy beutazni.

Éppen idén léptek jelentős jogszabályi változások a harmadik országokból származó munkavállalókkal kapcsolatban. Mik az első tapasztalatok, jobb, vagy rosszabb lett a rendszer?

Összeségében a bevándorlási rendszer alaplogikája és általánosabb szabályai maradtak a régiek. Nagyobb változás a tartózkodási jogcímek szétválasztásában, főleg a munkavállalási célú tartózkodási engedélyeknél volt megfigyelhető. Emellett a beutazási vízum érvényességi ideje a legtöbb jogcím esetében 1 évről 3 hónapra csökkent.

Másik érdekesség a jogi szempontból, hogy több jogcím esetében (vendégmunkás, foglalkoztatási, EU kék kártya, szezonális, stb.) kötelező a munkavégzés befejezését követő 6. napon Magyarország területét elhagyni.

Továbbá a vendégmunkás jogcímen picit talán megdrágították a regisztrációs és foglalkoztatási díjakkal a munkaerőkölcsönzésben történő foglalkoztatást. Megszűnt az eddigiekben teljesen univerzális letelepedési engedély és itt is 2 féle jogcímre bontották szét a letelepedést (van 3. jogcím is de az nem annyira releváns azoknak, akiknek a fő úticélja Magyarország) attól függően, hogy milyen előélettel, körülményekkel rendelkezik az adott személy, lehet válogatni EU tartózkodási kártya és Nemzeti tartózkodási kártya közül.

Különbség, hogy előbbi inkább a magasan képzett már eleve itt tanuló/dolgozó személyeket célozza, utóbbinál pedig az itt tartózkodáson kívül szükséges, hogy legyen valamilyen magyar kötődés (felmenő, családtag, házastárs stb.).

Persze a vendégmunkások számára nagy újdonság, hogy a fent említett letelepedés, családegyesítés nem opció. Ezenfelül pedig maximum 3 évig tartózkodhatnak az országban, utána haza kell menniük és újra kell kérelmezniük a tartózkodást.

Sokan említik a kvótarendszert és a tiltott foglalkozások listáját, ezek tulajdonképpen nem nagyon zavarnak bele a korábbi folyamatba. Kvótarendszer eddig is volt, soha nem értük el a tetejét, tiltott foglalkozások pedig csak a minősített kölcsönbeadókra vonatkoznak, ott pedig már kialakult a gyakorlat, hogy milyen munkakörökbe van szüksége a piacnak a kölcsönzőktől munkaerőre, tehát ha így vesszük ez számukra nem nagy korlátozás.

Nemrég történt a nagy port kavaró törvénymódosítás az előzőleg már említett Nemzeti kártya típusú tartózkodási engedély esetében. Itt a Nemzeti kártyás országok listája lett kibővítve. Erről leegyszerűsítve annyit érdemes tudni, hogy régebben az ukrán és szerb munkavállalók is a többi ázsiai és egyéb nemzetiségű munkással egyetlen jogcímbe voltak sűrítve kérelmezés szempontjából, így nem volt követhető, hogy mikor melyik kormányrendelet pontosan melyik nációra szól, mikortól van érvényben stb.

Ezek általában különböző könnyítések, nehezítések voltak, amiket különböző nációkhoz kötöttek a bevándorlási folyamatban. Jelenleg az Ukrán és Szerb állampolgárokat berakták ebbe a Nemzeti kártya elnevezésű jogcímbe, amit nemrég kormány felbővített újabb nációkkal (például Oroszország).

A Nemzeti kártyásoknak kvázi egy sokkal könnyebb út van a folyamatban kikövezve mint a többieknek, mivel lehetséges a családegyesítés, nincs megtiltva a letelepedés és a kérelmezési folyamat egyszerűbb mert munkavállalási engedély nem kell tehát, nem vizsgálják, hogy van-e szabad, rendelkezésre álló magyar munkaerő vagy sem. Ezen felül a többi folyamat ugyan az.

Mennyire életszerűek/betarthatók ezek? Nehezebb lett ezáltal a munkaerő közvetítés?

A joggyakorlat és a jogszabályozás nem mindig ugyanaz. Sokszor van eltérés. A mi szakmánkban pedig előfordul rengeteg olyan eset, hogy a joggyakorlat nem követi le teljesen a jogszabályokat.

A hatóságnál dolgoznak jó szakemberek, de nem feltétlenül van felkészítve a rendszer a nagyobb terhelésre, főleg a kezdeti menekülthullám, majd vendégmunkás hullám miatt. Emiatt nem biztos, hogy minden ami le van írva életszerűen betartható.

Maga a folyamat nem lett nehezebb, a rendszer alapjai ugyanazok mint eddig: Mindig érdemes résen lenni, odafigyelni, hogy megfelelő minőségben és dokumentálással legyenek benyújtva a kérelmek. Itt nem működik a ,,majd pikk-pakk beadjuk aztán átmegy” logika.

Milyen turbulenciákat okozott a változás? 

Tény, hogy az átállás miatt majdnem 3 hónap 2024-ből kiesett. Továbbá mivel az átállás folyamatos, még jó ideig több átmeneti szabály érvényben marad. Talán 2026 végére már itt is kevesebb lesz az olyan ügy, amely még az előző rendszerből maradt meg.

Mekkora igény van most a külföldi munkaerőre?

Főleg a válság miatt 2023 2. félévében és 2024 első félévében azt láttuk, hogy picit jobban be volt állva a piac. A munkaerőre ugyan úgy szükség volt sok helyen, de többnyire senki se tudott tervezni fél évnél tovább. Most azt látjuk, hogy számos szektor kezd magához térni, és egyre több helyen a kapacitás bővítésben gondolkoznak a stagnálás és fenntartás helyett.

Úgy látjuk, hogy a piacot a magyar munkaerő szempontjából egy kettősség jellemzi. Egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség. Itt jellemzően a magas fluktuációra, alacsony megmaradásra panaszkodnak a cégek, márpedig előre tervezni így nagyon nehéz.