Ezeket az ingatlanokat viszik, mint a cukrot

Az idei nagyobb lakáspiaci kereslet 70 százaléka továbbra is a 60 millió forintnál alacsonyabb áron kínált ingatlanokra koncentrálódik tavalyhoz hasonlóan Ez pedig arra utal, hogy a lakások továbbra sem drágultak jelentősen.

A különböző árkategóriákba tartozó lakások iránti érdeklődésekből is az látszik, hogy az ingatlanárak alig drágultak, ami a vásárlóknak kedvez. 

Budapesten a 40-60 milliós lakások fedik le a teljes kereslet 30 százalékát. 

A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken a 21-40 milliós ársávba tartozó ingatlanok a legnépszerűbbek, az érdeklődők közel fele néz magának ilyen ingatlant. A községekben pedig a 20 millió forintnál olcsóbban kapható lakóingatlanok vannak leginkább a fókuszban. 

Továbbra is jó helyzetben vannak a lakásvásárlást tervezők, mert a vevők lélektani árhatára és az ingatlanok ára sem emelkedett, ami alapján idén sem számíthatunk jelentős drágulásra - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Az ingatlanhirdetési portál szakemberei az eladó lakásokra és házakra érkező több mint 260 ezer érkező érdeklődés alapján azt vizsgálták, hogy mely árkategóriába tartozó ingatlanokra mutatkozik a legnagyobb kereslet a különböző településtípusokban. 

Az év első két hetében ötödével nőtt az eladó lakások és házak iránti érdeklődések száma az egy évvel korábbihoz képest, és több mint 145 ezer érdeklődés érkezett már ezekre az ingatlanokra. Tavalyhoz képest tehát jelentősen erősödött a kereslet. Ahogy a múlt év elején, így az idén is a vevők zöme a 60 millió alatti ingatlanokat keresi. A magasabb árkategóriákban, a 80 milliónál magasabb áron eladásra kínált ingatlanok iránti érdeklődések aránya egyáltalán nem emelkedett. Mivel a kereslet árkategóriák szerinti eloszlása sem változott, ez arra utal, hogy az ingatlanárak sem emelkedtek.

- értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember a jelenséget azzal magyarázta, hogy hiába mozog összességében több vevő a lakáspiacon, a kereslet fizetőképessége nem változott, ami a jelentős drágulásnak is gátat szab. 

Melyek a legnépszerűbb árkategóriák és hol a lélektani határ?

A részletes, településtípusokra bontott adatokból kiderül, hogy

a fővárosban a 41-60 milliós lakóingatlanok

fedik le a 2024-es érdeklődések 30 százalékát.

A 21-40 milliós ársávba tartozó lakások szintén népszerűek, a részesedésük 28 százalékos. A budapesti vevők 60 százaléka 60 millió forintnál olcsóbb ingatlanok iránt érdeklődik az ingatlan.com-on. A 80 millió forint pedig lélektani határnak számít a fővárosban, mert az érdeklődések 77 százaléka érkezik az ennél olcsóbb ingatlanokra.

A budapesti lakásdrágulás kifulladását jól jellemzi, hogy a 100 millió forintnál értékesebb ingatlanokra érkezett az érdeklődések 14 százaléka, ami pontosan megfelel a tavalyi aránynak. 

Más árkategóriában gondolkodnak a vevők a Budapesten kívüli piacon.

A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken a 21-40 millió

forintért eladásra szánt lakóingatlanokat keresik a legtöbben, a teljes kereslet 49 százaléka koncentrálódik erre az árkategóriára. A nagyvárosokban a lélektani határ 60 millió forintnál húzódik meg, mert az érdeklődések 80 százaléka ennél olcsóbb ingatlanokra érkezik. A kisebb városokban szintén 21-40 milliós lakások a legnépszerűbbek, az érdeklődők harmada szeretne ennyiért lakást ezeken a településeken. 

A községekben keresik legtöbben a legolcsóbb lakásokat. A 20 millió forint alatti ingatlanok részesedése a keresletből 30 százalékos, a 21-40 milliósak pedig az érdeklődések 29 százalékát tudhatják magukénak.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a községekben lakóingatlant keresők közel kétharmada 40 milliónál olcsóbb kiadással szeretne elköltözni a mostani lakhelyéről.