Katari vállalat épít 100 000 lakást Indonéziában

A projekt célja, hogy több millió indonéz család számára biztosítson megfizethető, magas színvonalú lakhatást, ami teljes mértékben összhangban áll Prabowo Subianto elnök nemzeti prioritásával, amely az ország lakáshiányának csökkentésére és a hosszú távú gazdasági növekedés ösztönzésére irányul. A kezdeti finanszírozás nagy léptékű vertikális lakásépítési projekteket támogat majd a legfontosabb nagyvárosi területeken, így több ezer alacsony jövedelmű háztartás számára válik valósággá a saját otthon megszerzése.

Sheikh Abdulaziz bin Abdulrahman Al Thani, a katari Qilaa International Group elnöke bejelentette, hogy indonéziai leányvállalata két fázisban 100 000 lakás építését finanszírozza a tágabb célkitűzés részeként. Az alapkőletétel időpontja még nem került megerősítésre.

A kezdeményezés része a vállalat azon elkötelezettségének, hogy az elkövetkező öt évben összesen 1 millió lakást építsen – közölte Hashim Djojohadikusumo, a kormány által létrehozott, a megfizethető lakások programját felügyelő munkacsoport vezetője.

Befejeztük az összes tervet. Minden partnerünk készen áll a projekt megkezdésére. Remélem, hogy ez a projekt nagy sikerrel jár, és hamarosan láthatjuk a házakat a földön

– nyilatkozta Sheikh Abdulaziz csütörtökön Jakarta-ban az újságíróknak.

A kezdeményezés első szakaszában 100 000 vertikális lakóegységet építenek, köztük alacsony költségű lakásokat, amelyeket stratégiai helyszíneken, például Jakarta, Surabaya, Medan és Bandung sűrűn lakott városi területein helyeznek el. Az első építési szakasz, amelyre a teljes beruházásból 2 milliárd dollárt szánnak, már 2025 harmadik negyedévében megkezdődik.

A fennmaradó 500 millió dollárt az ezeket a lakótelepeket körülvevő infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztésére fordítják, ideértve az utakat, a csatornázást, a zöldterületeket és a digitális hálózatokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy ezek a lakóegységek energiahatékonyak legyenek és éghajlatváltozásnak ellenálló anyagokból épüljenek.

Sheikh Abdulaziz elmondta, hogy nem profitot szeretne elérni a projekttel, hanem „közösséget” szeretne létrehozni alacsony jövedelmű lakosok számára, ahol „jó áron” vásárolhatnak házakat, de mégis élvezhetik az olyan szolgáltatásokat, mint az úszómedence, a mecsetek és a játszóterek.

Nem az a legfontosabb számomra, hogy profitot termeljek, de nyereséges lesz. Nagyon szorosan együttműködünk partnereinkkel, hogy jó építési árat érjünk el

– mondta, megjegyezve, hogy Indonéziában még nincs olyan ingatlanprojekt, ahol a fejlesztők alacsony áron, de teljes körű szolgáltatásokkal építenének házakat.

Hashim, a lakásügyi munkacsoport tagja elmondta, hogy a házakat a központi és regionális kormányzat, valamint az ország 800 állami vállalatának egy része, köztük a vasúttársaság PT KAI és az olaj- és gázipari vállalat Pertamina tulajdonában lévő telkeken építik.

Nem Katar az egyetlen külföldi befektető, amely részt vesz a lakásépítési programban.

Tárgyalásokat folytatunk az Egyesült Arab Emírségek, India, Törökország, Kína, Japán és Szingapúr képviselőivel” – nyilatkozta Hashim. Az említett országok érdeklődése a program iránt „nagyon nagy

– tette hozzá.

Indonézia tárgyalásokat folytatott Szingapúr Lakásügyi és Fejlesztési Tanácsával is, hogy tanácsot kérjen – mondta.

A hitelfelvétel nem opció

Nagy jelentőséggel bír, hogy Maruarar Sirait indonéz lakásügyi és települési miniszter bejelentette, hogy Prabowo utasítására, miszerint „a lakásépítési szektorban nem szabad külföldi hitelektől függni, hanem önellátásra kell törekedni”, lemondta az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) hitelfelvételét. Az ADB februárban 138 millió dolláros hitelt ajánlott fel a megfizethető lakások programjának támogatására, amely összeg később módosulhat.

A hónap elején pénzügyi segítséget nyújtott az ország szuverén vagyonalapja, a Danantara, amely 130 billió rúpia (8 milliárd dollár) összegű támogatást ígért a programhoz. Az állami tulajdonú bankok a támogatást mikrohitelezés és kereskedelmi jelzáloghitelek formájában fogják folyósítani.

A minisztérium a hónap elején heves bírálatot kapott a nyilvánosságtól, mert a támogatott lakások minimális telekméretét 21 négyzetméterről 18 négyzetméterre kívánja csökkenteni.

A Lippo Group magánfejlesztő cég a hónapban még egy mindössze 14 négyzetméteres támogatott lakás makettjét is bemutatta, amelyet egyes kritikusok inkább „kapszulahotelnek” neveztek, mint lakásnak.

Legfőbb cél a szegénynegyedek fejlesztése

Prabowo lakásépítési programja elődei, Susilo Bambang Yudhoyono és Joko Widodo hasonló kezdeményezésein alapul, akik alacsony költségű lakások biztosítását is felvették programjukba. Az eredmények azonban csalódást okoztak.

A kormány által megállapított támogatott házak ára nagyon alacsony. Az építési költségek azonban magasak a földárak emelkedése és az építőanyagok inflációja miatt

– mondta Joko Adianto, az Indonéziai Egyetem Fenntartható Fejlődés Kutatóközpontjának elnöke.

Ezért a támogatott lakások gyakran a város központjától távol kerülnek, mert [a város peremén] a telekárak még kedvezőek. Ez megnehezíti a lakók számára a közintézményekhez és a munkahelyekhez való hozzáférést.

Joko azt javasolta, hogy a kormány és a befektetők fordítsák a pénzt a kampungok, vagyis a szegénynegyedek revitalizálására, ahol sok potenciális vásárlója van az olcsó lakásoknak.

A kampungok felújításával szimbiózist teremthetünk a gazdagok, a középosztály és az alsóbb osztályok között

– mondta Joko. A kampungokban élők többsége általában informális munkásként vagy a városi szolgáltatóiparban dolgozik, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy a várostól távol éljenek.

Joko szerint a kampungok revitalizálása elkerülné a városi lakosok kényszerű kilakoltatását, és megvalósítható lenne olyan vertikális lakóépületek építésével, amelyek jobb szellőzéssel, higiéniai és szerkezeti biztonsággal rendelkeznek.

Klemensits Péter, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa