Kétszámjegyű drágulás jöhet a lakáspiacon a méregdrága építőanyagok miatt 

Beton - tizenhat százalékos drágulás, hőszigetelő anyagok - ötvenöt százalékos áremelkedés, a faanyagokért kilencvenhárom százalékkal kellett többet fizetni idén január és május között, mint tavaly az év hasonló időszakában, és messze még a drágulás vége.  

 2021. év január-május hónapban előre nem látott áremelkedések voltak tapasztalhatók az építési piacon. Az építőipari alapanyagok, a beépítésre kerülő építési termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedése különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik a korábbi évben szerződtek és csak a szokásos árváltozást tervezték be vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani

- húzza a vészharangot sajtóközleményében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. 

Egyes építőipari alapanyagok esetében olyan drasztikus az áremelkedés az elmúlt hónapokban, hogy napi árazást vezettek be, amire húsz év óta nem volt példa - nyilatkozta a napokban Koji László ÉVOSZ-elnök. 

Megugrott a kereslet, lemaradt a gyártás 

A brutális drágulás hátterében többnyire a pandémiás helyzet miatt akadozó nemzetközi ellátási láncokat sejti a közvélemény, Kiss Gábor, a lakóparkok építésével foglalkozó Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor árnyalja a képet. 

- A kétezres években az a trend alakult ki az építkezéseknél, hogy a munkaerő költségének növekedése mindig meghaladta az anyagár növekedését. Utóbbi is folyamatosan ment felfelé két-három százalékkal, de a személyi jellegű költségek ennél jóval impozánsabban, éves szinten tíz százalék felett emelkedtek.

2018-ban viszont elrajtoltak az anyagárak is, először 5, majd 8,5 százalékkal, 2020-ban pedig már több mint 11 százalékkal emelkedtek, azaz változott a trend, és már jóval azelőtt, hogy a koronavírus felütötte volna a fejét - mutat rá Kiss Gábor.  Hozzáteszi, természetesen a koronavírus is megtette a hatását, ugyanis a lezárások kezdeti szakaszában a gyártók visszafogták a kapacitásaik jelentős részét, mert a kereslet visszaesésétől tartottak.  

Ám a világszintű gazdasági újraindítás után az építőanyagok iránt megnőtt a kereslet, amivel a gyártás már nem tudott lépést tartani. Most viszont előszednek mindent, amire az áremelkedést rá lehet fogni. Az ügyvezető szerint ilyen a ludwishafeni BASF-gyár leégése is, amit agyon hangsúlyoztak a médiában, azt már senki nem tette hozzá, hogy a gyárnak csupán egy részlegében történt tűzeset, nem az egész égett le, így három hét után újra is indították a termelést. 

- A valódi ok az, hogy az alapanyaggyártást világviszonylatban, és európai szinten is néhány nagy gyártó uralja, ezek, látva a hiányt és az óriási keresletnövekedést úgy gondolták, hogy itt az ideje árat emelni. Mindezt úgy, hogy a gyártási költségeik számottevően nem emelkedtek. A termelési láncban utánuk következő építőanyag gyártók viszont már emelt áron tudták csak megvenni az alapanyagokat, és természetesen beépítették ezt a kész termékek árába. Ez így ment tovább a kereskedőkön keresztül a végfelhasználókig, akik azt tapasztalhatták, hogy minden megdrágult a boltokban - mondja az ügyvezető.

Ezért kellett sok termék esetében átállni a havi, extrém esetekben pedig a napi árazásra, mindezt úgy, hogy a gyártás költsége nem, vagy alig változott, az árakat a piaci mechanizmusok mozgatják - teszi hozzá az ügyvezető.

Olyan termékek is vannak, amelyek esetében az építőanyag gyártás sem drágult, a kereskedők mégis emeltek az árán. Ilyen a szigeteléshez használt kőzetgyapot, amelyet kizárólag azért drágítottak meg, mert a polisztirol hőszigetelők ára kilőtt, és nem akarták a gyártók, hogy a hagyományosan drágább és magasabb minőségű kőzetgyapot olcsóbbnak tűnjön. 

Rántja magával a lakásárakat a drágulás 

Az acél harminc százalékkal drágult. Ebből nagyon sokat használunk egy építkezésen, például a tartószerkezeteknél, de szinte mindenben van szerepe a lakatosmunkáktól kezdve a gépészetig. Mivel az összes fém árát húzza magával, így az elektromos vezetékek kiépítése is drágább lett. A másik nagy csoport a hőszigetelő anyagok, ezekből is sokat használunk. Budapesten ezek 55 százalékkal drágultak - sorolja Kiss Gábor.

A faanyagok ára majdnem a kétszeresére nőtt, és ez nem csak azoknak fáj, akik a háztetőt ácsolnák fából, jószerével mindenkit érint, hiszen- ha kisebb mértékben is - de a drágulás elérte a laminált padlót, a parkettát és minden olyan padlótípust, amihez fát használnak. 

- Betonból is nagy mennyiség kell, ez a cement és a kavics áremelkedése miatt drágult 16 százalékkal. Mindezek azt eredményezték, hogy ma már az épületek esetében hatvan százalékot tesz ki az alapanyagár, a munkaerő költsége pedig mindössze negyven százalék.

Emiatt pedig a tavalyi stagnálás után idén biztosan emelkedni fognak az ingatlanárak is - véli az ügyvezető, aki kétszámjegyű, legalább tíz százalékos emelkedést vár az értékesítési árakban.

A budapesti új építésű piacon most bruttó 972.000 Ft az átlagos négyzetméter ár. A következő egy évben 1.050.000 - 1.100.000 Ft /m2 bruttó érték várható. És bár az egymillió forintos négyzetméterár egy komoly lélektani határnak tűnik, amiről azt tartják, hogy felette elfogy a fizetőképes kereslet, a budai oldalon a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez így nem igaz, ráadásul költség oldalról nagyon nagy nyomás alatt van a lakáspiac, lehetetlen elkerülni az áremelést. 

Kiss Gábor arra számít, hogy az építőanyagok terén ősz végén, legkésőbb télre rendeződik majd a helyzet, aminek hatására az árak terén is jöhet némi korrekció, elsősorban a nagy emelkedéssel érintett termékeknél, de a korábbinál magasabb szinten alakulnak majd. Ám hogy ez a lakásárakban mikor és hogy fog visszaköszönni, lehetetlen előre megjósolni, hiszen jövőre megszűnik az 5 százalékos építőipari ÁFA, vélhetően ezután kevesebb új lakás fog épülni, a kínálat szűkülése pedig szintén felfelé hajtja majd az árakat.