Trump vámpolitikája óriási változásokat hoz Európában? Becsey Zsolttal beszéltünk a forgatókönyvekről

Donald Trump elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkező acél és alumínium termékre. Ön hogyan látja: milyen hatással lesz ez a világgazdaságra?

Egyik oldalról a vámok az importon keresztül Amerikában drágítani fogják a hazai árszínvonalat, mégha a vám egy részét az exportőrnek is le kell nyelnie. De a nagy kérdés persze az, hogy a protekcionista intézkedésektől az Egyesült Államokba vissza fog-e települni az acél- és az alumíniumgyártás és a rájuk épülő feldolgozóipar? Hisz az új amerikai kormányzat céljai között szerepel, hogy az olyan régi ipari központokat, mint Detroit vagy Pittsburgh újra felvirágoztassák. Emiatt jelentettek be a vámemelés mellé a drasztikus adócsökkentéseket is.

Egy biztos: a vámok önmagukban aligha elegendőek a gazdasági fordulathoz.

Látni kell, hogy stratégiailag nemcsak a hagyományos amerikai ipari termelés és az itt dolgozó munkások, technikusok alkalmazása miatt fontos Trumpnak - ez társadalompolitikailag is fontos célkitűzés - hanem a krónikusan magas folyó fizetési mérleg hiány csökkentése miatt is fontos, ami mögött az alacsony megtakarítási ráta áll - erről írt Önöknél mintegy másfél éve Dobozi István is. Így az importinfláció és az importhelyettesítő iparpolitika mögött ennek a külső hiánynak a csökkentése áll, ami évtizedek óta minden elnöknek kínzó probléma.

Trump már az első ciklusában is célként tűzte ki az amerikai ipar fellendítését. Az akkori eredményeit miként értékelné?

Valóban akkor is cél volt, hogy a hazai ipari társaságok a gyártást hozzák haza, a külföldi tulajdonú, oda exportáló vállalatokat pedig igyekeztek arra sarkallni, hogy az üzemeiket építsék meg az USA-ban. Ám nagy átütő sikerekről nem érkeztek hírek.

Eleve viszonylag kevés ideje van az amerikai elnöknek: Trumpnak most is csak négy éve van rá, hogy jelentős változásokat érjen el. Ezért nem véletlen, hogy már az elnöksége legelején komoly lépésekre szánta el magát.

A meglévő gyárak és üzemek újbóli beindítása és felpörgetése mennyi időbe telhet?

Úgy egy-két évbe.

Magára hagyott autógyár Detroitban (Forrás: Shutterstock)

Sejthető, hogy a most bejelentett intézkedések még csak a kezdetet jelentik, hisz már belett lengetve, hogy a gyógyszeripari termékekre is magasabb vámokat fognak kivetni. Ez érinthet minket érzékenyen?

A Richter miatt is minket egy ilyen lépés hátrányosan érintene. Viszont a gyógyszeripart magasabb hozzáadott érték jellemzi, tudásintenzív iparág. A vámok ebben az ágazatban nagyobb sikerrel érhetik el, hogy a gyárépítések fellendüljenek Amerikában.

A hónap elején be lett jelentve, hogy az USA minden Kanadából és Mexikóból érkező termékre 25%-os vámot vet ki, ám végül ez az intézkedés 30 napra fel lett függesztve. Erről mit gondol?

Meglepett, hogy Trump elővette a két szomszédos országot, hisz az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, vagyis a NAFTA-t pont Trump tárgyalta újra saját megelégedésére Kanadával és Mexikóval az első elnöksége alatt. De azon az alapon, hogy továbbra is rendkívül negatív a külkereskedelmi mérlege Amerikának a két szomszédjával szemben, Trump megint átrajzolná a kereskedés kereteit.

Mivel a lépést piacgazdasági tényekkel nem igazán tudja megmagyarázni, ezért az amerikai elnök inkább politikai okokkal támasztotta alá a lépését: a fő oknak a Kanadából és Mexikóból érkező bevándorlókat és a kábítószert tette meg. Most úgy tűnik, zajlanak a tárgyalások arról, hogy a két szomszédos ország milyen lépéseket hajlandó megtenni e területeken azért, hogy a vámokat elkerüljék.

A 30 napos felfüggesztés leteltével mire lehet számítani?

Ezt már csak azért is nehéz megjósolni, mert ahhoz, hogy az amerikai kormányzat ki tudja gazdálkodni a tervezett adócsökkentéseket, az eddigieknél valamivel több vámot kell majd beszedniük.

Az adók lenyesése ugyan segíthet a gazdaságnak, de az időbe telik mire mindez a költségvetésen is meglátszik.

Emiatt is a vámbevételek mellett próbál Elon Musk minél több olyan területet találni, ahol takarékoskodhat az állam. Ám a költségek csökkentése mellett valószínűleg alternatív bevételeket is kell még találni a kieső adópénzek helyére.

Trump vámpolitikája kapcsán mire számíthat Európa és Magyarország?

Elég nagy adok-kapokra lehet számítani. Trump valószínűleg azzal a követeléssel tartja majd sakkban az európai NATO-tagokat, hogy éves szinten a GDP-jük 5 százalékát költsék el védelmi kiadásokra.

Az Európai Unióban többen is jelezték, hogy ha nem is 5, de 3 százalék felé elindulnának (néhányan még a 2 % -ot sem érték el), és valószínűleg a védelmi költségvetések növekedésével jól járnának az amerikai fegyvergyártók is. Így Trump-nak lenne oka rá, hogy visszavonulót fújjon.

Ha mégis beindul a vámháború, akkor az Európai Unió minden bizonnyal célzottan fog egyes termékekre vámot kivetni, amelyek esetleg érzékenyen érinthetik az Egyesült Államokat.

Egyes előrejelzések alapján a vámok az infláció emelkedéséhez vezethetnek az USA-ban. Ez megállja a helyét?

A probléma inkább az lehet, hogy a magas vámok miatt könnyen előfordulhat, hogy az infláció nem tud esni a jelenlegi 3-4 százalékos szintről. Emiatt viszont a FED se tud kamatot csökkenteni - most magasabb, mint a frankfurti kamatláb - és a hitel drága lesz, ami az egész amerikai gazdaságra rossz hatással lenne.