190 ezer 3 gyermekes anyát érinthet Orbán Viktor álma - Interjú

Interjú2020. feb 18.Harsányi Péter

Több mint 187 ezer édesanyát érintene országszerte, amennyiben a kormány kiterjesztené az szja-mentességet a 3 gyermekes nők számára is. A családpolitikai intézkedések hatására a házasságkötések 30 éves csúcsra emelkedhettek 2019-ben, ami előrevetíti a magasabb születésszámot is. Kamarás Ferenc a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai főtanácsadója a növekedés.hu-nak elmondta, rendkívül fontos lenne, hogy Magyarországon legalább 1,8 körüli gyermekre emelkedjen a termékenységi arányszám. Ez az érték még mindig nem biztosítja a társadalom fenntartásához szükséges reprodukciós szintet, de e nélkül a jelenlegi születésszámok viszonylag gyorsan tovább csökkenhetnek az elkövetkező tizenöt évben.

Mennyi édesanyát érintene Magyarországon, ha a Kormány kiterjesztené a 3 gyermekes édesanyák számára az élethosszig tartó személyi jövedelemadó (SZJA) mentességet?

Megközelítőleg 187,5 ezer olyan 3 gyermekes dolgozó, azaz gazdaságilag aktív édesanya él Magyarországon, akikre vonatkozhatna a fenti intézkedés.

Hazánk egyes régióiban az alábbi ábra szerint oszlik meg a potenciálisan érintettek köre.

Forrás: KSH

Budapesten több mint 22 ezer foglalkoztatott 3 gyermekes édesanya él. Számuk kerületenként jelentősen eltér.

3 gyermekes dolgozó édesanyák száma, Budapest kerületei szerint

Forrás: KSH

Mekkorát nőtt tavaly a házasságkötések száma, illetve milyen életkorban kötnek először házasságot a nők és a férfiak?

A kormányzati családtámogató intézkedések hatására a házasságkötések száma 27 százalékkal növekedett 2019 első 11 hónapjában az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

A házasságkötések növekvő száma jó eséllyel előrevetíti a születések számának az emelkedését is, miután a házasságban élők jellemzően minden életkorban több gyermeket vállalnak, mint a csupán élettársi viszonyban élők.

A házasságkötések történelmi mélypontja mellesleg 2010-ben volt, amikor mindössze 35,5 ezer házasság köttetett. Ennél kevesebb házasságot csak az első világháború idején kötöttek.

A 2010-ben tapasztalt szint 2018-ig nagyságrendileg másfélszereződött, és ezt követően tudott 2019-ben még tovább gyorsulni a házasságkötések száma. Ha ez a kedvező ütem 2019 utolsó hónapjában is fennmaradt, akkor közel 30 éves csúcsra, vagyis 65 ezer fölé emelkedhet a házasságkötések száma.

Az első házasságkötés átlagos életkora a nőknél ugyanakkor 22 évről 30 évre emelkedett 1990 és 2018 között. Ráadásul végzettség szerint tovább differenciálódik a helyzet. Egy egyetemista végzettségű nő átlagosan csak 31 éves korában megy először férjhez. A férfiak ennél is később, átlagosan 33 éves korukban nősülnek meg először. Ahhoz, hogy több gyermek születhessen, rendkívül fontos lenne, hogy korábban házasodjanak a fiatalok.

Miként alakul a teljes termékenységi arányszám, és milyen tényezők befolyásolják leginkább? Elérhető-e a társadalom fenntartásához szükséges 2,1-es szint, lehet-e azonosítani emelkedő trendet a mutatóban?

A teljes termékenységi arányszám (TTA) azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán átlagosan mennyi gyermeknek ad életet. Ennek a mutatónak az értéke 2018-ban megközelítőleg 1,49 volt. A társadalom fenntartásához szükséges reprodukciós szint ellenben 2,1 gyermek lenne.

Minden nőnek 1 leánygyermeket kellene vállalnia ahhoz, hogy önmaga és a társadalom reprodukciója biztosítva legyen. Ehhez legalább 2 gyermek megszületése szükséges. Ez több okkal is magyarázható. Egyrészről az elmúlt 150 év tapasztalatai alapján valamivel mindig több fiú született, mint lány. Másrészről sajnálatos módon a nők egy része egészségügyi okokból nem képes gyermeket világra hozni. Harmadsorban, a csecsemő és gyermek elhalálozások miatt nem minden leánygyermek éri el reproduktív életkora kezdetét, illetve léphet édesanyja helyébe.

Az egészségügyi ellátás fejlődésének és az egészségesebb életmódnak köszönhetően idővel csökkenhet a korai elhalálozások száma. Ezzel összhangban a jelenlegi 2,1-es reprodukciós szint is kismértékben mérséklődhet. Érdekességképpen még 1950-ben az akkori magasabb elhalálozási mutatók miatt 2,4 fő volt a reprodukciós ráta minimális szintje.

A termékenység tényleges* és a reprodukcióhoz szükséges szintje 1949-2018

*TTA=teljes termékenységi arányszám

Forrás: KSH

A fenti ábrán jól látható, hogy utoljára a 70-es években volt néhány évig biztosítva a társadalom fenntartásához szükséges reprodukciós szint.

Az azonban nem mindegy, hogy milyen messze távolodunk el ettől az értéktől. 2011-ben történelmi mélypontra, 1,23 főre süllyedt a termékenységi ráta a születésszámok mélyrepülése mellett.

Az ezt követő években szerencsére elkezdett normalizálódni a termékenységi arányszám, amely 2016-ra 21 százalékkal 1,49 gyermekre emelkedett, és az ezutáni két évben stagnált.

Az egyik fő problémát az okozza, hogy a születésszámok nem emelkedtek a termékenységi mutatóval együtt. Itt jön be az a tényező a képbe, hogy a szülőképes korú nőknek a száma csökken. Vagyis egy potenciálisan kisebb számú női népességnek kellene több gyermeket vállalnia ahhoz, hogy ne fogyatkozzon a társadalom.

A születések száma 1949-2018

Forrás: KSH

Az elkövetkezendő időszaknak a születésszámát az fogja meghatározni, hogy a termékenységi arányszám emelkedése mekkora mértékben tudja kompenzálni a szülőképes korú nők létszámcsökkenését.

Megállapítható, hogy a termékenységi arányszámnak európai szinten is 2,1 főt kellene elérnie ahhoz, hogy ne fogyjon el a népesség. Jelenleg egy ország sem éri el ezt a szintet az Európai Unióban.

Leginkább Törökország közelíti meg a 2,1-es értéket, egy hajszállal elmaradva attól. Az EU-n belül pedig Franciaország büszkélkedhet a legmagasabb termékenységi arányszámmal, amely 1,9 fő körül alakul. Írország, Svédország, és Románia áll még viszonylag jól, esetükben 1,75 és 1,80 fő közötti ez az érték.

Időről időre tehát széleskörű, támogató családpolitikai intézkedésekre lesz szükség Európa szerte annak érdekében, hogy javulni tudjon a termékenység, és ezáltal növekedjen a születésszám.

Nagyon fontos lenne, hogy Magyarországon legalább 1,8 körüli gyermekre  emelkedjen a termékenységi arányszám. Ez a érték még mindig nem biztosítja a reprodukciós szintet, de e nélkül a jelenlegi születésszámok viszonylag gyorsan tovább csökkenhetnek az elkövetkező tizenöt évben.

Hogyan alakult regionális szinten a teljes termékenységi arányszám, és hol nőtt hazánkban a legnagyobb mértékben a mutató a 2011-es mélypontot követően?

A legmagasabb értékeket Magyarország észak-keleti térségében lehet mérni, míg a legalacsonyabb számokat Budapesten láthatjuk.

Teljes termékenységi arányszám (TTA) megyék szerint, 2018

 

Forrás: KSH

2011 és 2018 között a legnagyobb mértékben Bács-Kiskun megyében, Vas megyében, és Hajdú-Bihar megyében növekedett a teljes termékenységi arányszám.

Teljes termékenységi arányszám (TTA) növekedése 2011 és 2018 között, megyék és régiók szerint

Forrás: KSH

Mennyi szülőképes korú nő él ma Magyarországon?

Jelen pillanatban 2019. január elsejéig állnak rendelkezésre adatok, melyek szerint 2 millió 225 ezer szülőképes korú nő él Magyarországon. Definíció szerint a szülőképes korú nők életkora 15 és 49 év közé tehető.

Mennyi házaspár él hazánkban, mennyien élnek élettársi viszonyban vagy egyedül?

A 2016-os Mikrocenzus alapján megállapítható, hogy Magyarországon nagyságrendileg 1 millió 757 ezer házaspár van, míg 483 ezren élettársi kapcsolatban élnek. Ezzel egyidejűleg 1 millió 217 ezerre tehető az egyszemélyes háztartások száma.

Mennyi gyermek, avagy fiatal él a szüleivel egy háztartásban?

A 2016-os adatok alapján 18 éves korig összesen 1 millió 727 ezer gyermek élt a szüleivel. A 19 és 25 év közötti korosztály esetében 528 ezer főre tehető ez az érték, amely a 26 és 30 éves korosztályban 226 ezer főre csökken. A 31 és 35 éves korú fiatalok közül pedig 131 ezren laknak még mindig a szüleikkel gyermekként.