A CIG vagy a 4IG kifejezetten érdekes lehet a hazai részvénypiacon - Interjú az Equilor Alapkezelő vezérigazgatójával

Interjú2020. szept 8.Harsányi Péter

A hazai kötvénypiacon a hozamgörbe hosszú oldala stabil maradhat, melyet az MNB a jövőben is hatékonyan leszoríthat - mondta a növekedés.hu-nak adott interjújában Pillár Zsolt. Az Equilor Alapkezelő vezérigazgatója szerint a mostani szinteken egy érdemi részvény-felülsúlyozás már nagyon bátor lépés lenne. Az e-sporttal foglalkozó vállalatok ugyanakkor jelentős potenciállal rendelkezhetnek, de a technológiai, a gyógyszerfejlesztő és az online kereskedő cégek is előtérbe kerülhetnek. A hazai piacon a CIG Pannóniának újraépítése vagy a 4IG további növekedése kifejezetten érdekes lehet.

Mennyire tartja vonzónak jelenleg a magyar részvény- és kötvénypiacokat?

A tavaszi mélypontokat követően az amerikai és nyugat-európai tőzsdéken egy rendkívül gyors „V” alakú felpattanás zajlott le. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai régió mérsékeltebben emelkedett. A részvénypiacok menetelése ugyanakkor nem áll összhangban a történelmi mértékű gazdasági visszaeséssel.

A magyar részvénypiac vonatkozásában összességében semleges vagyok. Nem látok kiugró alul- vagy felülárazást.

A szektorok közötti különbségek azonban hazánkban is megjelennek. Például a MOL gyengébben szerepel az alacsony olajárak és a borúsabb kilátások miatt. Az olajárak mélyrepülése a gyenge konjunktúra következtében várhatóan folytatódik.

A hazai piacon a közepes piaci kapitalizációval rendelkező vállalatokban több fantáziát látok. A CIG Pannóniának újraépítése vagy a 4IG további növekedése kifejezetten érdekes lehet a következő időszakban.

A kötvénypiacokon a hozamgörbe hosszú oldala stabil maradhat, melyet az MNB a jövőben is hatékonyan leszoríthat. A következő fél-egy évben alacsony szinteken navigálhatnak a kötvényhozamok.

Jelenleg az infláció alakulása az egyik legnagyobb kockázat a hozamokra nézve. A járvány miatt kialakult keresleti sokk egyelőre mérsékelt hatást gyakorolt az árdinamikára. Ha a következő hónapokban nem tudnak konszolidálódni az inflációs mutatók, akkor annak valamilyen módon a kötvényhozamok emelkedésében is meg kell jelennie.

Nemzetközi szinten milyen részvényekben, szektorokban lát vonzó befektetési lehetőséget?

A mostani válság különleges abból a szempontból, hogy élesen szétválik a gazdasági szektorok teljesítménye. Az egyébként is túlfűtött szegmensek, melyek már amúgy is lassulási pályára álltak, hosszabb távon szenvedni fognak. Erre jó példa lehet az autóipar.

Ezzel szemben a technológiai, a gyógyszerfejlesztő és az online kereskedő cégek még inkább előtérbe kerülhetnek. Esetükben a korábbi években tapasztalható felívelés tovább erősödhet. Napjainkban a COVID vakcina kutató cégek papírjaiban is komoly potenciál lehet. Emellett a software fejlesztők, a chip gyártók és az e-marketing cégeket is vonzónak tartjuk.

A részvények eltérő árazása miatt ugyanakkor nem feltétlenül a nagyobb nevekben, hanem az átfogóbb részvényszelekcióban látok értékteremtési lehetőséget.

Várakozásaink szerint az E-sporttal foglalkozó vállalatok jelentős potenciállal rendelkezhetnek az elkövetkezendő években. Az E-sport piac stadionok nélkül is kiválóan működik, online is nézhetők az események. Az E-sport már a járvány előtt is rohamosan terjedt. A bővülés sebességét a koronavírus még tovább gyorsította.

A szektor részvényeit érdemes lehet passzív részvényalapokon (ETF) keresztül megvásárolni. Ennek köszönhetően gyorsan felépíthető egy jól diverzifikált portfólió a szegmensben, mely kellően likvid.

Mennyire tartja most jó befektetésnek a német és az amerikai részvénypiacokat?

A koronavírus-járványra válaszul eddig soha nem látott méretű pénznyomtatásba kezdett a Fed és az Európai Központi Bank. A piaci szereplők a 2008-as világválság után már ismerték ezt a mintát, így a befektetők többsége erőteljes vásárlásba kezdett a részvénypiacokon. Sokan lendületes emelkedésre számítottak a bő 10 évvel ezelőtti tapasztalatok alapján.

Ennek fényében nem is a reálgazdasági folyamatok, hanem a tőzsdei nyereségvágy fűtötte az elmúlt hónapok emelkedését. A mostani szinteken ugyanakkor egy érdemi részvény felülsúlyozás már nagyon bátor lépés lenne.

Pillanatnyilag kivárunk, illetve esetenként enyhe alulsúlyozás is indokolt lehet. Meg kell várni, hogy ősszel milyen reálgazdasági és monetáris politikai folyamatok bontakoznak ki, valamint fellángol-e újra a járvány.

Az őszi amerikai elnökválasztás is számottevő kockázatokat tartogat, amely jelenetős piaci kilengésekben ölthet testet. A fenti folyamatok tükrében indokolt az óvatosabb hozzáállás.

Melyek most a legfontosabb piaci kockázatok?

A legnagyobb piaci kockázat most az, hogy nem tudni, meddig tart a koronavírus miatti bizonytalanság és válsághelyzet. A tőzsde hosszabb távon egyfajta fokmérője a gazdasági folyamatoknak.

A gazdaságok viszont még jó ideig nem állnak vissza a járvány előtti szintekre. 2021-ben és 2022-ben még gyengébb lehet a globális konjunktúra. A munkaerőpiac normalizálódásához is szükség lesz 1-2 évre. A lassabb gazdasági kilábalás gátolhatja a piacok további szárnyalását.

Szintén jelentős kockázat, hogy a gigantikus méretű jegybanki eszközvásárlások miatt rendkívül dinamikusan növekszik a gazdaságban keringő pénzmennyiség. Nagy kérdés, hogy mikor és milyen formában fog mindez inflációt okozni és ezt miként tudják kezelni a piaci szereplők.

Hogyan alakult a kezelt vagyon az Equilor Alapkezelőnél, mennyire voltak súlyosak a koronavírus-járvány hatásai?

A járvány időszaka alatt nem tapasztaltunk lényegi vagyonkiáramlást. A kezelt vagyon nagyságrendileg 130 milliárd forint, mely értékpapíralapokban, ingatlanalapokban és nyugdíjpénztári vagyonkezelés keretein belül van befektetve.

Döntő többségében intézményi ügyfelekkel vagyunk kapcsolatban, miután nem rendelkezünk  saját banki vagy biztosító hálózattal.

Emiatt nem elsődleges célunk a lakossági szektorból történő forrásbevonás. Intézményi megoldásokat kínálunk. A mostani környezetben kifejezetten előnyös, hogy az intézményi ügyfeleink hosszabb távon gondolkodnak, mint a hagyományos kisbefektetők.

A személyes kapcsolatok építésével, aktív kapcsolattartással hatékonyabban tudjuk kezelni az ügyféligényeket. Ennek köszönhetően a válságok idején az ügyfeleink tűrőképessége magasabb, mint a lakossági befektetőké.

Hogyan vészelték át a tavaszi nehéz időszakot az Önök által kezelt ingatlanalapok?

Az ingatlan alapjaink nagy részénél alapvetően konzervatív stratégia mentén dolgozunk. Az „A” kategóriás irodaházaink  95-100 százalékos töltöttséggel működnek. A bérlők legalább 5 éves szerződéseket írnak alá. Ezek a szerződések a napjainkban is élnek.

Az irodaterületeket bérlők ugyan jelezték az irányunkba a bérleti díj mérséklési igényüket a járvány és a home office nagyobb súlya miatt, de ezeknek a kéréseknek csak kismértékben tudtunk eleget tenni.

A bérlőket inkább a retail területeken segítjük, ahol a kereslet nagyfokú csökkenésének hatására a bérleti díj újragondolása is indokolt.

Ingatlanszektorra egyébként még inkább igaz, hogy hosszú távú befektetők vannak jelen, akik jellemzően 5-10 éves időtávon gondolkodnak. Az Alapkezelőnknek emiatt lehetősége van hosszú távra jó hozampotenciállal rendelkező ingatlanokba fektetni.

A következő 1-2 évben azt várjuk, hogy az ingatlanszektorban lesznek kedvező belépési pontok. Az irodaházak piacán nem feltétlenül az „A”, hanem inkább a „B” és „C” kategóriák esetében.Ezeket a típusú irodákat előreláthatóan magasabb hozam mellett lehet majd megvásárolni.

Várakozásaink szerint a jegybanki pénznyomda miatt a reáleszközök  - például ingatlanok, nemesfémek- értéke egyre jobban felértékelődik.

Sikerült-e átterelni az ügyfeleket a tavaszi mélypontoknál részvényekbe?

A kockázatvállalóbb lakossági befektetők inkább az Equilor Befektetési Zrt. segítségével kerestek egyedi részvénybefektetési lehetőségeket. Az ilyen jellegű spekulatív ügyletek száma érezhetően megnőtt az elmúlt hónapokban. Alapkezelői szinten azonban nem volt lényegi beáramlás a részvényalapjainkba.

Milyen elvek mentén fektetnek be az Equilor Alapkezelőnél?

A befektetési fókuszunkban leginkább részvény és abszolút hozamú alapok vannak. A közép-európai részvényalap esetében a CETOP indexet szeretnénk dedikáltan felülteljesíteni, jellemzően a részvénykitettség alul vagy felülsúlyozásával, illetve ország és szektorszelekcióval.

A szélesebb értelemben vett nemzetközi részvénypiacokon is aktívak vagyunk, ahol általában „felülről közelítünk” az adott ország kockázatosságán keresztül. Ezenfelül megvizsgálunk konkrét szektorokat és részvényeket. Általában egy-két havonta szoktuk átsúlyozni a portfóliót. A benchmark index a nemzetközi részvényalapunk esetében az MSCI World index.

Átlagosan 2 százalék körüli felülteljesítést szoktunk elérni a benchmarkokhoz képest. Mind a nemzetközi részvényalapunk, mind pedig a közép-európai részvény alapunk  az előző három éves teljesítménye alapján díjazott volt a Privátbankár versenyén. Részvény alapjainkat elsősorban olyan intézményi befektetők vásárolják, akik a közép-kelet-európai régiós kitettségüket vagy nemzetközi részvény piaci kitettségüket globális szinten szeretnék diverzifikálni.

Az abszolút hozamú alapunknál egyaránt fókuszálunk kötvényekre és részvényekre. A magasabb hozamú, kockázatosabb kötvények is részei lehetnek a portfóliónak, amennyiben kedvező megtérülést biztosítanak. Legyen szó akár hazai vállalati kötvényekről, török állampapírokról vagy dél-amerikai olajtársaságok kötvényeiről.

Mennyiben nehezíti meg a hazai alapkezelők életét a passzív alapok (ETF-ek) és a MÁP Plusz térnyerése?

A passzív alapok alapvetően nem teremtenek versenyhelyzetet, sőt, az alapkezelők is használnak ETF termékeket. Sok kényelmi funkciót kínálnak a passzív befektetési alapok, melyekre a kisbefektetők gyakran úgy tekintenek, mint egy részvényre.

A MÁP Plusz igen erős konkurenciát jelent az alapkezelőknek a lakosság oldaláról, mely kétségkívül nagy érvágás a szektornak. Mi alapvetően intézményi befektetőkkel állunk kapcsolatban, így a lakossági állampapírok nem vonnak el sok forrást tőlünk. A későbbiekben viszont, ha az inflációs pálya a jelenlegi magasabb szinteken stabilizálódik, akkor a MÁP Plusz veszíthet a vonzerejéből.

Szükség esetén lát-e további mozgásteret a hazai és nemzetközi monetáris politika oldaláról?

Ha van mozgástér, ha nincs, a jegybankok meg fogják nyitni a pénzcsapokat, amennyiben ismét felerősödnek a likviditási kockázatok. A későbbi nehezebb konszolidációval pedig csak az akkut problémák kezelése után törődnek majd a döntéshozók.

Milyen tapasztalataik vannak az MNB által indított Növekedési Kötvényprogrammal kapcsolatban?

A Növekedési Kötvényprogram (NKP) több mint egy éve indult, mely egy új lehetőség az alapkezelők számára is. Segítségével könnyebben felépíthetnek az alapkezelők egy magyar vállalati kötvényportfóliót. A közelmúltban a Wing-nek, a Cordiának és Duna House-nak is voltak kibocsátásai.

A kezdetekben még inkább csak a bankok tudtak érvényesülni az NKP-hoz kapcsolt kötvényaukciókon. Most viszont azt látjuk, hogy egy-egy aukción az alapkezelők is hatékonyan részt tudnak venni.

Meglátásom szerint a hazai vállalati kötvényekből egy jól diverzifikált portfóliót tudunk építeni, mellyel az intézményi befektetőknek egy vonzó kockázatarányos megtérülés biztosítható. A portfólióinkban tartott vállalati kötvények átlagos hátralevő futamideje 7 év.