Lépésenként halad előre a kifektetési program

A magyar vállalatok külföldi terjeszkedése stratégiai jelentőségű, ezért a magyar kormány több oldalról is segíti ezt a folyamatot: legutóbb azzal a két héttel ezelőtt megjelent jogszabállyal, amely egy alap létrehozásával segíti a hazai vállalatok külföldi tulajdonszerzését - tájékoztatta lapunkat a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Az úgynevezett „kifektetési stratégia” részeként a tárca 2019. október 31-én meghirdette a Nyugat-balkáni Beruházási Támogatás elnevezésű programot, amelynek célja a magyar cégek régiós jelenlétének és szerepének erősítésén keresztül a balkáni térség gazdasági fejlesztése.

Mely vállalatoknak szól a Nemzeti Exportvédelmi Program?

A vissza nem térítendő támogatásként odaítélhető forrást magyarországi gazdasági társaságok, a célországokban induló beruházásokra, vagy megújuló energiatermeléshez kapcsolódó beruházásokra fordíthatják.2020-ban pedig a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként a minisztérium a Magyar Exportfjlesztési Ügynökség (HEPA) közreműködésével, 25 milliárd forintos keretösszeggel elindította a Nemzeti Exportvédelmi Programot (NEP).

Számos magyar vállalat ugyanis olyan exportteljesítményt ért el az elmúlt években, ahonnan a továbblépés már csak akkor lehetséges, ha az adott ország piacán gyártókapacitást hoznak létre, vagy termelésüket tovább bővítik az adott ország piacán, annak érdekében, hogy az exportteljesítményük és vállalataik értéke még tovább növekedjen.

Ezzel egyben lehetőségük nyílik arra, hogy a külföldön megtermelt profitjukat hazahozzák.

A NEP támogatása ágazattól függetlenül igényelhető olyan projektekhez, amelyek kizárólag az Eximbank Zrt. által meghatározott 1-5-ös országkockázati besorolású, vagy magyar külképviselettel rendelkező, 6-os országkockázati besorolású államban valósulnak meg. A támogatás mértéke legfeljebb 60 százalék, ami azonban függ a támogatási kategóriákra irányadó uniós és célországbeli állami támogatási szabályoktól.

Hogy áll a magyar kikötő Triesztben?

Szintén a külpiaci terjeszkedést szolgálja a a trieszti kikötőben kialakítandó magyar partszakasz, amelyről a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte, hogy a 32 hektáros, 300 méteres partszakasszal rendelkező terület, valamint az ahhoz kapcsolódó, 60 évre szóló koncessziós jog adásvételi tranzakciója kapcsán júniusban közjegyzői letétbe került a vételár, amelynek kifizetésére és a tulajdonszerzés véglegesítésére néhány további, technikai feltétel teljesülését követően kerül sor - írta lapunk kérdésére a KKM.

A területen egy teherkikötő-terminált, valamint logisztikai szolgáltató központot épít fel a feladatra kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság, az Adria Port Zrt.

A trieszti kikötővásárláshoz hasonló fejlesztésről Orbán Viktor miniszterelnök szlovéniai útján is szó esett, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy amennyiben Magyarország hozzá szeretne férni az olasz gázvezetékrendszerhez, akkor azt a szomszédos Szlovénián keresztül tudja megtenni, ehhez azonban szükség lenne az odavezető vasútvonal megépítésére is.

A miniszterelnök szavai szerint ebben szívesen részt vesz hazánk is, amennyiben erre igényt tart Szlovénia, illetve Magyarország kikötőrészt is szívesen vásárolna Koperben.