A jövő azoké az egyetemeké, amelyek soha nem állnak meg
Interjú„A jövő mindenképpen azoké az egyetemeké, amelyek soha nem állnak meg, hanem üzleti és társadalmi partnereikkel együttműködve folyamatosan újítanak, kísérleteznek, fejlődnek” – hangsúlyozza dr. Csillag Sára, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának (BGE PSZK) dékánja, akit a növekedés.hu a PSZK piacvezető pozíciója mellett a jövőorientált szemléletmódról, a fejlesztési tervekről és a felsőoktatás társadalmi hatásáról is kérdezett.
A BGE PSZK két egymást követő évben is a legnépszerűbb egyetemi kar lett hazánkban. Mit jelent ez az Ön számára?
Egyik oldalról büszkeséget. Sikerünkben szerepe van korábbi kollégáinknak, akik jó munkát végeztek, és jó döntéseket hoztak az elmúlt évtizedekben, de reményeim szerint annak a hozzáállásunknak is, hogy folyamatosan képesek vagyunk a megújulásra és arra, hogy a hallgatóink igényeire koncentráljunk. A másik oldalról természetesen komoly felelősséget jelent, hiszen hallgatói létszámunkból adódóan annak, amit és ahogy mi itt és most oktatunk, óriási hatása van.
Ezért folyamatosan a jövőn kell gondolkodnunk, és olyan ismereteket, tudást kell ma átadnunk, ami 5-10 év múlva is releváns, értékes lesz.
Milyen kihívásoknak kell ma megfelelnie a gazdasági felsőoktatásnak?
Fontos látni, hogy állandóan változó piaci környezet vesz minket körül, ráadásul társadalmi, demográfiai és gazdasági szempontból is nagyon turbulens időszakot élünk.
A BGE-n régóta foglalkozunk a felsőoktatás és ezen belül az üzleti felsőoktatás jövőjének kutatásával. Látszik, hogy a világ üzleti iskoláinak egyre több és egymásnak ellentmondó elvárásnak kell megfelelniük, miközben folyamatosan változik a finanszírozásuk.
A jövő mindenképpen azoké az egyetemeké, amelyek soha nem állnak meg, hanem üzleti és társadalmi partnereikkel együttműködve folyamatosan újítanak, kísérleteznek, fejlődnek.
Azt gondolom, hogy a PSZK-ra jellemző mind az együttműködés, mind pedig a folyamatos újítás, akár tartalomban, akár módszerekben.
A BGE évek óta az üzleti alapképzések iránt érdeklődők első számú választása, de mi a helyzet a mesterszakokkal? Maradnak a hallgatók a BGE kötelékében? Milyen verseny van ezen a téren az egyetemek között?
A kar három gazdálkodástudományi alapképzése (emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel) és a gazdaságinformatika képzés meghatározó a magyar piacon.
A levelező mesterszakjainkról pozitív a piac visszajelzése, ebben a tekintetben stabil a pozícióink, többszörös a túljelentkezés. A hallgatóink körülbelül fele jön a BGE valamelyik alapképzéséről, a többiek más egyetemről.
A mesterképzésekkel kapcsolatban évek óta intenzív gondolkodás és munka folyik nálunk: a pénzügy és a számvitel mesterszakokat megújítottuk az utóbbi években, hat éve indult a vállalkozásfejlesztés, és két éve a vezetés és szervezés mesterszakunk.
A kérdés nemcsak nálunk, de az egész magyar felsőoktatában az, hogy hogyan tudjuk a hallgatókat a mesterképzéssel megszólítani és bent tartani.
Mit lehet ennek érdekében tenni? Milyen fejlesztések várhatók e téren?
A BGE-n nemrégiben felrajzoltuk a hallgatói életutat annak minden állomásával, a felvételtől kezdve egészen az alumni korszakig, az ezekhez kapcsolódó egyetemi szolgáltatásokkal együtt. Kijelöltük azokat a kritikus pontokat, amelyeket sürgősség vagy hatás alapján a legfontosabbnak gondolunk, és azonosítottuk az ezekhez tartozó feladatokat.
Az egyik ilyen kulcspont a digitalizáció: fontos, hogy minél több adminisztratív folyamatot próbáljunk meg minél egyszerűbben megoldani, és ezáltal javítsuk a hallgatói élményt.
Egyértelmű, hogy a következő években a hallgatói szolgáltatások fejlesztése során a digitalizáció prioritás lesz.
A másik fontos kérdés a hallgatói életút menedzselése, ami nagyon izgalmas és komplex terület.
Ide tartozik a tehetséggondozás, de az is, hogy a hallgatói szükségleteket különböző, erre a célra kifejlesztett algoritmusok alkalmazásával előre lássuk, és így – akár megelőzve a problémákat – időben tudjunk reagálni rájuk.
A kialakulóban lévő keretrendszer tartalmazni fogja a hallgatók jellemzőit, bejövő pontszámait, és a segítségével követni tudjuk majd a teljesítményüket, (pl.: a megszerzett krediteket, nyelvvizsgát vagy a hiányát).
Az ezekből kirajzolódó jelenlegi vagy jövőbeli nehézségek megoldásában így akár személyre szabott támogatást is tudunk ajánlani, vagy be tudunk avatkozni például felzárkóztató kurzus, hallgatói mentorálás, mentálhigiénés, vagy karrier tanácsadás formájában. Hasonló keretrendszerek persze már működnek Nyugat-Európában. Esetünkben az az izgalmas, hogy mi egy hatalmas létszámú intézmény vagyunk, és nagyon más egy ilyen rendszert megalkotni és fejleszteni ötven fős képzéseken vagy egy kétezer fős évfolyamon. Nagyon fontosnak látom, hogy az oktatási gyakorlatunkban és egyetemi folyamatainkban figyeljünk, és reagáljunk a hallgatói igényekre.
A hallgatói igényekre való reagálás, konkrétan a hallgatói mentorálás már több éve elindult a karon. Mik a tapasztalatok?
A hallgatói életútról való gondolkodás valóban nem újkeletű nálunk:
a PSZK-s alapképzéseken három éve elindítottuk mentorprogramunkat, ahol évente nagyjából 1500 nappalis elsős hallgatónknak van felsőbb éves hallgatói mentora, aki egy féléven keresztül – az alapvető adminisztratív vagy tanulmányi ügyintézésén túl – a tanulásban és egyéb területeken is segíti őt.
A mentorokat természetesen képezzük, ehhez online tananyagot is kidolgoztunk. Mostanra már ez teljesen a hallgatók önálló projektje lett, ami amellett, hogy segíti a lemorzsolódás csökkentését, hatalmas közösségépítő hatással is bír.
A mentorprogramon túl újdonság a PSZK+ program, ahová a magas pontszámmal bekerülő hallgatókat várjuk. Lényege, hogy az alapszakon töltött évek alatt a hallgatók bizonyos tárgyakat kisebb csoportokban, más módszertannal és magasabb szinten tanulhatnak, mintegy tehetséggondozó jelleggel.
A program azoknak szól, akik szeretnének több energiát fordítani tanulmányaikra, mélyebb ismereteket szerezni. A PSZK+ programban szerzett többlettudás reményeink szerint arra ösztönzi majd hallgatóinkat, hogy mesterképzésen, illetve annak elvégzését követően, akár doktori képzésen folytassák tanulmányaikat.
Sokszor halljuk a BGE kapcsán, hogy gyakorlati fókuszú egyetem. Mit jelent ez pontosan, illetve nem áll-e ellentétben a fent említett jövőorientált gondolkodással?
Mi gyakorlat- és jövőorientált egyetemként gondolunk magunkra. Jelenleg szerintem van egy óriási ellentmondás az egyetemi képzésekhez kapcsolódó elvárásrendszerben.
Egyik oldalról fontos, hogy a végzett hallgatók naprakész és gyorsan alkalmazható tudással rendelkezzenek, miközben azt is szeretnénk tőlük, hogy kritikai módon tudjanak gondolkozni, problémát megoldani, fejlődni. Azt gondolom, hogy nekünk aközött kell egyensúlyozni, hogy az érintettek rövid- és a hosszútávú elvárásainak egyaránt meg tudjunk felelni.
Vannak egyetemek, ahol teljesen elhatárolódnak attól, hogy napi vállalati igényekre reflektáljanak, mert úgy tartják, hogy az egyetem nem kiszolgálója a munkaerőpiacnak, és más, globális felelősségei vannak.
Mi igenis szem előtt tartjuk a napi aktualitásokat, és törekszünk ezek átadására, de fontos feladatunknak tartjuk azt is, hogy szűkebb és tágabb környezetük iránt felelős, gondolkodó embereket képezzünk.
A BGE-n elsődleges ügyfelünk a hallgató, de fontos érintettként tekintünk a munkaerőpiaci szereplőkre és a társadalomra is. Próbálunk a képzésekbe olyan elemeket behozni – konkrét esettanulmányokat, szoftvereket, vállalati előadókat –, amelyek megmutatják azt, hogy adott pillanatban, 2022 februárjában például mi a fontos, naprakész tudás. Ebben nagyban támaszkodunk alumni közösségünkre, amelynek tagjai a jelen gazdasági élet prominens szereplői.
Tudjuk tehát, hogy mi izgatja ma a vállalatokat, de figyelünk arra is, hogy ezen túllépjünk.
Ezt jelenti nálunk a gyakorlati fókuszú, jövő-orientált gondolkodásmód.