A szójatakarmánynak is GMO-mentesnek kell lenni!

Milyen változásokat hozott az agárkutatások területének átszervezése?

A hivatal pár évvel ezelőtti megalakulásával egy olyan integrált agrárkutatói hálózat jött létre, amely összefogja a tudományos munkát, a fejlesztést és az innovációt. Ennek most már lehet az eredményét érezni, amely azért fontos, mert a munkálatok nem elszigetelten, egymástól függetlenül folynak, hanem szoros szimbiózist alkotnak.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ olyan szorosan összetartozó intézményhálózatot foglal magába, amely hatékonyan és sikeresen működik a kutatás-fejlesztés-innováció területén.

Ez külföldön is sikeres módszer, így a támogatásokat, forrásokat is komplettebben tudjuk felhasználni, hiszen az összes szakterület egy kézben összpontosul. Az alapanyag előállításától kezdve a feldolgozáson át az agrárgazdasági marketingig.

Pénz nélkül nincs kutatás. Említette a támogatást, amelyet most is kaptak. Erről mit kell tudni?

Úgy gondolom, Közép-Európában egyedülálló méretűek és felépítésűek vagyunk. Ezért három éven keresztül évi 260 millió forintos összegben részesülünk. Ezt a forrást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosítja számunkra.

A fehérjetakarmány programmal kapcsolatos támogatás hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság minőségi és mennyiségi fejlődéséhez, a társadalom jólétének erősítéséhez.

Persze a versenyképesség is fókuszban van.

Ennek növelése kiemelt cél. Hol tartunk az erősítésben?

Ez attól függ, hogy a pénzügyi forrásokat hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni. Az összegek végesek, ezért tartom fontosnak a megfelelő elosztást, hiszen a magyar agrárium is rászorul a segítségre. Sokszor egymással szembe állítják a fogalmakat: a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Ha valami versenyképes, attól még nem biztos, hogy fenntartható. Ám miután az informatika jelentős mértékben betört az agráriumba is, új lehetőségek nyíltak ennek segítségével. Ugyanis most már egyidejűleg lehet fenntartható és versenyképes ez a kiemelt nemzetgazdasági szakterület.

Birkner Zolán (b.) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és
Gyuricza Csaba (j.) a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ elnöke a támogatás bejelentésén Gödöllőn

Azaz?

Például a terméktechnológia fejlesztése segíthet a versenyképesség erősítésében. Itt a példa, amelyre most támogatást kaptunk. A fehérjetakarmány programunk hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság minőségi és mennyiségi fejlődéséhez, a társadalom jólétének erősítéséhez.

Fő célunk helyettesíteni, kiváltani, esetleg kiegészíteni a Magyarországon használt, nagyrészt importból származó GMO-s szójafehérjét.

Ezt a célt az alaptörvény is rögzítette, amely szerint Magyarország mezőgazdasága jövőjét génmódosítás-mentesen képzeli el. Ehhez a mezőgazdasági alapanyag előállításban szinte minden rendelkezésre áll.

Hátradőlhetünk, hogy nem jut az asztalra génmódosított termék?

Igen. A parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége.

Ám ne feledjük, évi 600 ezer tonna GMO-s takarmányszója áramlik most be. Elsősorban az USA-ból, Brazíliából és Argentínából érkezik hazánkba a szójadara. Ezt szeretnénk kiváltani, ha nem is teljesen, de részben.

Ezt akarjuk helyettesíteni olyan itthon előállított termékkel, amely nem esett át génmódosításon. Egyébként az uniós szabályozásnak megfelelően, Európa egyetlen államában sem lehet génmódosított száját vetni. Érdekesség viszont, hogy eközben a közösség évente 33 millió tonna szójaterméket szállít be - elsősorban állati takarmányozás céljából. Az import hozzávetőlegesen 65 százalékát a szójaliszt teszi ki.

A világ szójababtermelése (tonna, 2016. - forrás: Wikipedia)

A maradék szójalisztigényt az európai gyártók elégítik ki - 85 százalékban import szójababból. Nos, ezen kívánunk mi változtatni a programjaink segítségével.

Olyan innovatív termékeket szeretnénk fejleszteni, amely a szójához hasonló fehérjetartalommal és aminosav összetétellel rendelkezik, mint ami a szója lenne és tökéletes takarmánynak minősül.

A nagy kérdés az, hogy jelentenek-e piaci előnyt a GMO-mentes élelmiszerek.

Ad választ saját kérdésére?

Ez nem kérdés. Igen, jelentenek. Éppen ezért elemi érdekünk, hogy fenntartsuk a GMO-mentességet, hiszen ne feledjük, itthon is nagy kereslet mutatkozik a génmódosítás-mentes takarmányra. Sőt: jelentős az exportunk is, hiszen a hazánkban termelt szója GMO-mentes, amit különösen Németországban, Ausztriában és Szerbiában kedvelnek.