A vállalkozók a patrióta gazdaságpolitika támogatói - Tudás alapú gazdaságot építünk

Elsőként adódik a kérdés, hogy mi tette szükségessé a vállalkozói vélemények kifejezésre juttatását.

A kamarai törvény értelmében a gazdasági kamarák a gazdaság általános érdekeinek védelmezői. A törvényi felhatalmazás alapján nekünk nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is megszólalni akkor, ha a gazdaság általános érdekei veszélybe kerülnek.

A közelgő országgyűlési képviselői választásokra tekintettel értékeltük nemcsak az elmúlt 4 esztendő, hanem a patrióta gazdaságpolitika 2010-es térnyerése óta kialakult gazdasági szabályozórendszert.

Ezek szerint Önök úgy értékelik, hogy a gazdaság általános érdekei veszélyben vannak?

A patrióta gazdaságpolitika eredményeképpen Magyarországon közel egymillió új munkahely létesült. Ma Magyarország a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával büszkélkedhet az Unióban. Gazdasági növekedésünk a 2013-2020. közötti időszakban jelentősen meghaladta az Európai Unió átlagát. Bár a covid-válság és az energiaválság negatív gazdasági hatásainak kezelése a versenyországok hasonló mutatóinál jóval kedvezőbben sikerült, az utóbbi esztendőkben a gazdasági növekedés mértéke lecsökkent.

A növekedés alacsonyabb szintje ellenére mi relatív jó eredménynek tartjuk Magyarország e téren elért mutatóit, különösen annak fényében, hogy az orosz-ukrán háború következtében megalkotott európai uniós szankciók a magyar gazdaság számára is plusz terheket jelentenek.

A patrióta gazdaságpolitika eszenciája a nemzeti érdekek következetes védelme és érvényre juttatása. Ez alapján konkrét veszélynek lehet értékelni minden olyan gazdaságpolitikai javaslatot, amely a nemzeti érdekek előtérbe helyezése helyett más szempontokat részesít előnyben.

Egy gazdaságpolitikai koncepció megvalósításának egyik lényeges eszköze az adórendszer. Döntéselőkészítő szakanyaguk legterjedelmesebb része is ezzel foglalkozik. Milyen megállapításokra jutottak?

Minden adórendszer kettős céllal rendelkezik. Egyrészt meg kell teremtenie a bevételi forrásokat az állam és az önkormányzat részére annak érdekében, hogy közfeladataik ellátásához a szükséges források rendelkezésre álljanak. A másik fontos funkciója, hogy növekedésre adjon lehetőséget a vállalkozások számára, azaz ösztönözze és szabályozza tevékenységüket. Népiesen fogalmazva: a jó adórendszer az arany tojást tojó tyúkot – a vállalkozót – nem levágni akarja, hanem etetni.

Jól visszaigazolja adórendszerünk vállalkozásbarát és beruházásösztönző voltát, hogy miközben Európa nyugati feléről költöznek ki a nagyvállalkozások, Magyarország üdítő színfoltként vonzza a külföldi tőkét.

Az előterjesztés részletesen szemlélteti, hogy az adórendszer csak egységében és nem külön-külön adónemenként értékelhető. A magyar adórendszer ars poeticájának lényeges eleme, hogy egyrészt a segély alapú társadalom helyett a munka alapú társadalom felépítését helyezi előtérbe, másrészt, a hazai kkv szektort kívánja helyzetbe hozni azáltal, hogy a szektorális külön adók a monopol helyzetben lévő szolgáltatások nyújtóit terhelik.

A patrióta gondolkodás jó példája, hogy az így beszedett forrásból fedezi a kormányzat a november végén a magyar kkv-k számára 80-90 milliárdos költségcsökkenést eredményező 11 pontos adó- és járulékcsökkentési programot.

A munkát terhelő adó- és járulékterhek csökkentése mellett a kormányzat rendkívül széles körben szociálpolitikai intézkedéseket valósít meg. Hogyan hatnak ezek az intézkedések a vállalkozások életére?

A vállalkozások közvetett módon érdekeltek minden olyan szociálpolitikai intézkedés fenntartásában (pl. rezsicsökkentés, SZJA-mentességek, 13. havi nyugdíj stb.), amelyek eredményeképpen a belső fogyasztás emelkedésével lehet számolni.

A fizetőképes kereslet szintjének emelkedéséhez nemcsak a szociálpolitikai intézkedések járulnak hozzá, hanem elsősorban a reálbér-színvonal folyamatos növekedése teremti meg a forrásokat.

Magyarország adórendszere és szociális támogatási konstrukciói azokat támogatja, akik maguk is tesznek a boldogulásukért és ezen keresztül az ország fenntartható jövőjéért, vagyis a gyermeket nevelő és dolgozó családokat, tanulókat, a pályakezdőket, és a vállalkozásokat.

Most már több mint egy hónap telt el „Állásfoglalásuk” nyilvánosságra hozatala óta. Hogyan fogadták a vállalkozások a kamara iránymutatását?

Rögzíteni szeretném, hogy a kamara küldöttgyűlése 100 fő vállalkozóból áll. A szakmacsoportok vezetői napi kapcsolatban vannak a területünkön működő cégekkel, így maga az Állásfoglalás már eleve a vállalkozók véleményét tükrözi.

A Pest vármegye városaiban eleddig megtartott kamarai gazdasági fórumsorozatunkon 20 helyszínen több, mint 1100 résztvevő jelent meg, és fejezte ki egyetértését, sőt a hozzászólók még erőteljesebb fellépést várnak el a kamarától.

Március végéig további 14 rendezvényt fogunk tartani annak érdekében, hogy gondolataink eljussanak a vármegye jelentősebb településeire.

Végül az iránt érdeklődnék Önnél, hogy a fórumsorozat tapasztalatai alapján miben kell a kamarának előre lépnie a vállalkozókkal való napi kapcsolattartás során.

A kapcsolattartás mindig két félen múlik. Mi hiába jelentetjük meg honlapunkon a legfrissebb gazdasági információkat és értékeléseket, ha a vállalkozók azt nem olvassák.

A digitális térben kell a kapcsolatainkat fejleszteni és elérni, hogy a hiteles objektív tájékoztatás egyik oszlopának tekintsék a vállalkozók a kamarát.

Mondok itt példát is, hiszen rengeteg tévhit van a magyar gazdaság állapotáról a közbeszédben. Ilyen divatos minősítés, hogy összeszerelő üzemek országa vagyunk. Ezzel szemben az Eurostat! statisztikája alapján Magyarországon 2010. óta kétszeres ütemben nőtt a teljes gazdaság hozzáadott értéke. Magyarország értéke 42,3 %, az EU átlaga 22 %. Az is tévhit, hogy a magyar kisvállalkozások ezen a területen nem indultak fejlődésnek.

2013. és 22. között az Eurostat adatai szerint Magyarországon négyszer gyorsabban nőtt a kkv-k termelékenysége, mint az EU átlaga.

A magyar adat 42 %, az EU átlaga 10,1 %, és a másik három visegrádi ország átlaga 20,9 %. A tudás alapú gazdaság megteremtése megvalósításában is élen jár Magyarország.

Szintén az Eurostat adatai alapján 2010. és 2023. között a kutatásban, fejlesztésben dolgozók számának növekedése Magyarországon 107,2 %, az EU átlaga pedig 60,1 % volt.

Nagyon fontos tehát, hogy akkor, amikor a kamara megszólal, akkor ezt tegye szakértő módon. Akkor leszünk hitelesek, ha továbbra is szorgalmazzuk a hozzáadott érték növelését, és a tudás alapú hightech technológiák széleskörű bevezetését, de mindezt úgy kell elmondanunk, hogy láttassuk, a felismerés nem most és nem tőlünk származik, hanem már régóta a kormányzati célkitűzések egyik prioritását élvezi.