Bárány László: Az agrárpiacok jövő ilyenkorra érhetik el a válság előtti szinteket

A koronavírus-járvány előbb pánikszerű lakossági élelmiszervásárlásokat váltott ki Magyarországon, utána azonban ágazati információk szerint a baromfitermékek iránti bel- és külföldi kereslet is jelentősen visszaesett, a termékárak pedig csökkentek. Fenyegetnek-e a szektorban tömeges vállalati csődök, ha a járvány miatti gazdasági válság tartós marad?

Komoly nehézségei mindenkinek vannak, de olyan cégről egyelőre nem tudok, amelyik csődveszélybe került volna.

A közepes és a nagy vállalatok közül most azok vannak igazán bajban, amelyeknél az exportarány meghaladja a 30 százalékot. A Master Good például a McDonald’s egyik legnagyobb európai csirkehús-beszállítójának számít, de az elmúlt hetekben az étteremlánc üzletei a legtöbb európai országban bezártak,

ezért a McDonald’s-nak eladott mellfilé-alapanyagaink mennyisége szinte a nullára csökkent. Ez a tény is jól mutatja, hogy a magyar élelmiszer-értékesítéseket mennyire sújtja a vendéglátóhelyeket és éttermeket összefogó Horeca-piac járvány miatti leállása. E szektor egyébként a nyugat-európai élelmiszerforgalomban már csaknem 50 százalékos részarányt tesz ki.

A hazai baromfiágazatra most különösen igaz az a mondás, hogy a baj nem jár egyedül, hiszen a szektort a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai mellett a madárinfluenza terjedése is sújtja. Mennyire növeli ez a gazdasági károkat?

Sajnos a madárinfluenza-helyzet is eszkalálódik Magyarországon. A vírus miatti állatleölések és korlátozások már nem csak a kacsa- és a libatermelőket, hanem a csirke- és a pulykatartókat is érintik.

A betegség terjedése tovább nehezíti az értékesítési lehetőségeket a kötelezően kialakított védő- és megfigyelési körzetekben, de akár az egész baromfiágazatban is, ha egyes importőr országok olyan kereskedelmi tiltásokat léptetnek életbe, amelyek Magyarország teljes területére vonatkoznak. Nem csak az a baj tehát, hogy most több millió szárnyast kell leölni, hanem az is, hogy a madárinfluenza miatt is jelentősen sérülhetnek a hazai baromfiágazat eddig birtokolt exportpozíciói.

Nagy István agrárminiszter (k) és Bárány László megtekinti a Baromfi Coop Kft. szervesanyag-kezelő gyárát az átadóünnepség napján a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírjákón 2019. augusztus 14-én. A baromfitenyésztéssel foglalkozó cég szervesanyag-kezelő központja 2,6 milliárd forintból épült fel.
MTI fotó: Balázs Attila

A kormány a koronavírus-járvány miatti válságot most többek között adó- és járulékkedvezményekkel igyekszik enyhíteni, amelyek az agrárgazdasági vállalkozásokra is kiterjednek. Szükség lenne-e további intézkedésekre?

A baromfiágazat képviselői azt kezdeményezték a kormánynál, hogy rövid időn belül mozgósítson olyan pénzforrásokat, amelyekkel a vállalkozások likviditási helyzetét stabilizálni lehetne. A feldolgozókat olcsó kamatozású, éven belüli hitelekkel, illetve tárolási támogatásokkal kellene helyzetbe hozni, hogy a nekik beszállító baromfitermelői kör is életben maradhasson. Ma ugyanis a baromfiipari cégek a kereskedelmi megrendelések visszaesése miatt a levágott szárnyasokból készült termékek nagy részét hűtőházakban fagyasztják le, így saját árbevételeik jelentősen csökkennek.

Ezért fennáll a veszélye annak, hogy működésüket a beszállító termelőkkel kezdik el finanszíroztatni, azaz a szokásos 30 nap helyett 45-50 napra, vagy még hosszabb időre fizetnek.

Isten őrizz, hogy a likviditási problémák „rázúduljanak” az állattartókra, mert egy vágó-feldolgozó üzemet viszonylag könnyen újra lehet éleszteni, de ha a termelők mennek tönkre, a tapasztalatok szerint a rehabilitáció már sokkal nehezebben sikerülhet. Így a baromfiipar később alapanyagok nélkül maradna akkor is, ha a termékpiacokon egyébként helyreállna rend.

A kisebb baromfiipari vállalkozásoknál eddig is gondot okozott, hogy tevékenységeiket nem igazán tudták finanszíroztatni a bankokkal, mert nehezen minősültek hitelképesnek. E cégek hogyan férhetnének hozzá a mentőkötélnek szánt kedvezményes hitelekhez?

Itt azért érdemes árnyalni a képet. A baromfiipari vállalatokat három csoportba lehet sorolni, amelyek közül az elsőbe az erős és jól menedzselt, stabil értékesítési háttérrel bíró társaságok, a másodikba a normál üzletmenetben is átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő, de banki kapcsolatokkal még rendelkező cégek, a harmadikba pedig a piacra ki-be lépő, „lavírozó” kis vállalkozások tartoznak. Ez utóbbiak nem alkalmasak arra, hogy működésüket a bankok finanszírozzák, mert hivatalosan bevallott gazdálkodási eredményük évről-évre mínuszos vagy nulla.

Az 1800 bejelentett baromfiágazati vállalkozásból néhány tucat lehet ilyen, tehát részarányuk nem meghatározó, de tevékenységük jelentősen torzítja az egész szektor struktúráját.

Az áreséssel járó mostani válságban is e cégek voltak azok, amelyek a baromfivágást azonnal felfüggesztették, és közölték termelői partnereikkel, hogy felnevelt szárnyasaikat oda vihetik, ahová akarják. Úgyhogy én ezekért a vállalkozásokért nem hullajtanék krokodilkönnyeket, és nagyon remélem, hogy a válság hatásaként eltűnnek az ágazatból, így a következő egy-másfél évben tisztulhat a hazai baromfipiac.

Kérdés az is, hogy a talpon maradó vállalkozások milyen áron tarthatják fenn működésüket. Várhatók-e például jelentősebb ágazati elbocsátások?

E szempontból még néhány napja is rendkívül pesszimistán láttam a helyzetet, mert első körben munkáltatóként is azok a cégek kerülhetnek bajba, amelyeknél az export részaránya nagy. Mára azonban kiderült, hogy több országban is elkezdték enyhíteni a korlátozó intézkedéseket, ezért remélem, hogy megkezdődhet a piacok visszaépülése is.

A Master Goodnál most úgy ítéljük meg, hogy nem vagy alig kell dolgozói létszámot csökkentenünk,

és arra törekedhetünk, hogy a stabil és nagy szakmai tapasztalattal bíró munkavállalói létszámot megtartsuk. Bízom abban, hogy ágazati szinten is hasonló lesz a helyzet.

Mikorra várható, hogy megkezdődik az Ön által említett piaci visszaépülés?

A gödör alját várhatóan május végén-június elején érjük el. Ezt követően óvatos és fokozatos visszaépülésre számítok, így az agrárpiacok nagy általánosságban jövő ilyenkorra juthatnak el a korábbi szintekre.

A fokozatosságot jól szemléltetik azok a prognózisok, amelyeket mi szinte heti rendszerességgel a McDonald’s-tól kapunk. Mindenki abban bízik, hogy a tervezett újranyitás felélénkíti a keresletet, de ennek ütemét most még senki sem látja pontosan. Ahogyan azt sem, hogy az Európában felhalmozódott, több tízezer tonnára rúgó fagyasztott árukészlet milyen ütemben csökkenhet a következő időszakban.

Ma még nagy a bizonytalanság abban, hogy a magyar mezőgazdaság összességében hogyan kerülhet ki a válságból. Lehetnek-e nyertesek és vesztesek?

Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a járvány miatt kivétel nélkül mindenki kiesik a komfortzónájából, és ez az agráriumra is igaz.

A válság nagyon komoly üzleti veszteséget okoz az agrárszektor minden szereplőjének, ezért az egész mezőgazdaság idei teljesítménye gyengébb lesz.

A veszteségek elsősorban abból származnak, hogy korlátozni kellett a termelést, és az értékesítési árak is csökkentek. Emiatt úgy ítélem meg, hogy

a hazai agrárgazdaság ez évi kibocsátása 80 százalékát érheti csak el a 2019-esnek, a cégek eredményessége pedig durván visszaesik.

Sajnos az is tény, hogy azt a pénzt, amelyet most egy év alatt elveszítünk, 2021-ben, vagy a későbbi években már nem kereshetjük meg. Az idei év ezért tanulságokkal teli túlélési időszak lesz a teljes magyar agrárszektor számára.

Az exportorientált hazai baromfiágazatban létkérdés, hogy a korábban megszerzett külpiacokat visszaszerezze. Lát erre esély?

A koronavírus-járvány és a madárinfluenza következményeit együttesen kell vizsgálni.

Szinte biztosra vehető, hogy a víziszárnyasoknál kiszorulunk a hízott máj, illetve a többi hízott termék külpiacairól, és helyünket a franciák veszik majd át.

A két járvány következtében veszélyeztetetté váltak a magyar csirke- és pulykaágazat értékesítési lehetőségei is, de itt elsősorban árkérdés, hogy a piacokra vissza tudunk-e jutni. A Master Good sem azért bukott ki az európai porondról, mert termékeink nem voltak jók, hanem azért, mert a megrendelők lehúzták a rolót. Most arra számítunk, hogy ahogy enyhül a válság, úgy tudjuk mi is növelni a külföldi eladásokat, de ebben a piaci munkának, illetve a termékek önköltségnek és árazásnak is meghatározó szerepe lesz.

Az európai baromfiágazati szervezetek egyre nagyobb nyomás gyakorolnak Brüsszelre, hogy az Európai Unió a válság miatt függessze fel az úgynevezett harmadik országokból származó baromfitermékek importját. Milyen hatással lenne ez a piacra?

A baromfiimport felfüggesztése az uniós piacon azonnali árfelhajtó hatást fejtene ki. Egyes harmadik országokból – elsősorban Brazíliából és Ukrajnából – ugyanis szemtelenül alacsony árakon érkeznek baromfitermékek az EU-ba. Nem is értem, hogy Brüsszel a behozatalt miért nem függesztette fel már jóval korábban.

Érthetetlen, miért kell kockáztatni, hogy az európai baromfiágazat tönkremenjen, hogy aztán a helyreállításhoz különböző költséges manővereket kelljen bevetni.

Az imént már utalt rá, hogy a járványhelyzet az idén minden agrárszereplőnek „odavág”. A Master Good csoport várhatóan milyen eredménnyel zárja az évet?
Ez ma a sok bizonytalansági tényező miatt legalább annyira nehéz kérdés, mintha az ötös lottó nyerőszámait kellene előre megmondani. Az biztosra vehető, hogy az eredményesség az idén nálunk is jelentősen romlik.

A csirkemell-filénél például az értékesítési árak olyan mértékben zuhantak, hogy a szárnyas-felvásárlási árakat kilónként 60 forinttal kellett volna csökkentenünk, de ebből a termelők felé csak 25 forintot érvényesítettünk, 35-öt pedig mi maguk „nyeltünk be”, és akkor a többi termékről még nem is beszéltünk. Összességében most úgy látom, hogy veszteségesek semmiképpen sem lehetünk, de eredményességünk 3,5-4 milliárd forinttal is csökkenhet a 2019-es képest. Ez pedig azt is jelenti, hogy átmenetileg 8-10 milliárd forintnyi tervezett beruházásunk előkészítése állhat le.

Az idén januárban zárult le az a felvásárlási folyamat, amellyel a Master Good megszerezte a pulykafeldolgozásban érdekelt sárvári SáGa Foods Zrt.-t. A válság ellenére terveznek-e további akvizíciókat?

Nem titok, hogy a SáGa Foods megvásárlási lehetőségét már legalább három éve vizsgáltuk, illetve az akvizícióhoz szükséges forrásokat is régebb óta gyűjtöttük, míg végül az adásvételről tavaly sikerült megegyeznünk a külföldi tulajdonoscsoporttal. Mi ugyanakkor további cégvásárlások helyett az organikus építkezésben hiszünk, és nem akarunk nyitni más haszonállat-fajok feldolgozása felé sem. Úgy véljük, hogy elsősorban piacot és brand-et érdemes venni, és a SáGa mellett szólt, hogy a cég e feltételeknek teljes mértékben megfelelt.

Mi most Magyarországon nem látunk más olyan baromfis vállalkozásokat, amelyek e szempontoknak eleget tennének, külföldi akvizíciókat pedig nem akarunk végrehajtani.