Árvízveszély: katonák a gáton, felkészülnek a tartalékosok

Interjú2024. szept. 17.Kovács Dániel

Másodszor van szükség katonák bevetésére a gátakon bő egy évtized leforgása alatt. Ezúttal még nincs akkora baj, mint 2013-ban, amikor a honvédség búvárainak belülről kellett erősíteniük a töltés falát, hogy megelőzzék a katasztrófát. Jelenleg az egyenruhások felkészülnek, erősítik a gátakat, a prevencióra törekszenek. Villáminterjúnk Böröndi Gábor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével, aki a hétvégén végigjárta a védekezésre kijelölt bázislaktanyákat, a mai napon pedig több helyszínen, köztük Pilismarótnál szemlélte meg az árvízvédelmi munkálatokat.

Mit tapasztalt a helyszínen, mekkora a baj?

Pilismarótnál is megtekintettem a védekezést, itt a tatai Magyar Honvédség Klapka György 1. Páncélosdandár katonái védekeznek. Tapasztalataim szerint a katonák fegyelmezetten, a vízügy útmutatása szerint dolgoznak.

Ismerjük jól Pilismarótot, hiszen a 2013-as árvíz idején ugyancsak ezt a települést kellett védeni. Akkor a Honvédség és a civil hatóságok hihetetlen erőfeszítések árán megvédték a települést. Most is erre törekszünk, azt látom, hogy a katonák motiváltak, végzik a munkájukat, töltik a zsákokat, erősítik a gátat, fóliáznak tehát minden előírásszerűen megy.

(A tatai páncélosdandár a beérkezett igényeknek megfelelően három, jól felszerelt munkacsoportot riasztott, akik már a reggeli órákban megkezdték a szolgálatot a védmű mentén. Pilismaróton több, mint háromezer méteren alakítanak ki és erősítik meg a védelmi szakaszt. A tatai katonák a Pilismarót mellett Neszmélyen is szolgálatba álltak, itt több, mint ötven fő veszi ki a részét a védekezésből - Honvédelem.hu)

Itt már elérte a Duna azt a vízszintet, hogy baj lenne, amennyiben a katonák nem védekeznének?

Nem, erről még nincsen szó, ahogy mondani szokták, a víz még nem nyaldossa a gátakat. Az előkészületek, a gátak megerősítése és a prevenció folyamatos, de maga a gátrendszer még szárazon van, és

mindent megteszünk azért, hogy ne kelljen még egyszer átélnünk azt, amit 2013-ban. Akkor nagy volt a baj, búvárok bevetésével, belülről kellett védekeznünk. Itt még nem tartunk.

Mit mond a meteorológia, mekkora eséllyel ismétlődik meg a 2013-as vízszint?

Valójában ez nem csak a meteorológiától függ, azaz közel sem csak attól, hogy mennyi eső esik le a napokban, hanem nagyrészben attól is, hogy Ausztriában a védekezés mennyire sikeres, illetve hogy

nyugati szomszédunkban mennyire tudnak megbírkózni az árvízzel, milyen gyorsan ér el hozzánk az árhullám. Többesélyes a történet, az azonban biztos, hogy a szakemberek a 13-as vízszinthez nagyon közeli számokat várnak.

Mivel számolnak, mikor éri el az árhullám a fővárost? Ezúttal is készülnek mobilgátakkal a Margitszigeten?

Nem vagyok a téma szakértője, de egyeztetve a vízügyes kollégákkal, arra számítunk, hogy szombat-vasárnap várható bizonyosfajta tetőzés Budapesten. Itt is fel kell készülnünk minden eshetőségre.

Mi a legrosszabb forgatókönyv amire a katonák készülnek, és mekkora az esélye, hogy ez lép életbe?

A katona a hivatásából kifolyólag gondolkodásmódjában mindig a legrosszabb lehetőségre készül, jelen helyzetben arra, hogy a gátakkal történik valami. Erre is van egyébként számos eljárás, amelyekkel közbe tudunk lépni.

Hogyan tud ebben a munkában a honvédség részt venni, milyen eszközöket tud felvonultatni?

A Magyar Honvédség rendelkezik a mentéshez szükséges légi képességgel, bárkit ki tudunk menekíteni, erre képzett pilótáink vannak.

A szükséges drónképességgel is rendelkezünk. PTSZ-M lánctalpas kétéltűeket is be tudunk vetni, ezekkel jól megközelíthetők az elzárt területek.

De természetesen a legnagyobb értékünk a katona, a tartalékos, hivatásos, és szerződéses állomány. A vízügy igényei szerint ezer katona azonnal bevethető az árvízi védekezésben, 24 órán belül pedig 4000 mozgósítható.

Számítanak a munkában a tartalékosok segítségére is?

Igen, a tartalékosok már megkapták a behívásukat, a mai napon készülnek fel a feladat végrehajtására, holnapi naptól kezdjük el alkalmazni őket.