ÁSZ elnök: Az uniós hitelfelvétel megfontolandó kockázatot jelent

Mi az ÁSZ álláspontja a Next GenerationEU felhasználható hitelével kapcsolatban? Mennyire emelné az államadósságot? Szükség van új hitelfelvételre?

Magyarországnak van mozgástere ebben a kérdésben. Az Állami Számvevőszék elemzői is megvizsgálták az Európai Helyreállítási Terv lehetőségeit, várható gazdasági hatásait, illetve költségvetési és makrogazdasági kockázatait. Szakértőink a honlapunkon is olvasható tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes kivárni. Sok a bizonytalan tényező. Az látszik, hogy az úgynevezett NextGenerationEU (NGEU) csomag hitelből finanszírozott része tartósan, akár 2058-ig növelheti az államadósságot.

A Magyarország számára nyitva álló mintegy 3400 milliárd forintos hitelkeret teljes kihasználása, a 2020-as makrogazdasági környezet szerint mintegy 7,5 százalékos államadósság növekedést okozna. Ez jelentős visszalépést jelentene abban a szisztematikus munkában, ami az államadósság arányának lefaragására, kinövésére irányult az elmúlt években.

Magyarország eladósodottságának mérséklése ugyanis az elmúlt évtized költségvetési politikájának az egyik legnagyobb eredménye volt, így az ehhez való visszatérés a sikeres költségvetési politika záloga.

A bizonytalanságot növeli, hogy jelenleg még nem kidolgozott, hogy az NGEU hitelekhez kapcsolódó tagállami kötelezettségvállalás és az eredményelvárásokhoz kötött finanszírozás pontosan hogyan valósul meg. Ezért – ahogy arra a Költségvetési Tanács munkáját támogató elemzésben az elemzőink rámutattak – a pénzügyi kockázatok meghatározása csak korlátozottan lehetséges. Mindezek alapján egyetértek a kormány álláspontjával, hogy Magyarország most csak az NGEU csomag vissza nem térítendő részét képező, mintegy 2500 milliárd forint felhasználására dolgoz ki és nyújt be tervet, a hírek szerint elsőként az EU tagállamai közül. Úgy vélem, hogy a gyors reagálás és a kivárás jól működhet együtt. A mintegy 3400 milliárd forintos hitel felvétele ugyanis egészen 2023-ig lehetőség Magyarország számára, azonban annak igénybevétele – a lehetőségek bővülése mellett – az ország külső sérülékenysége és adósságpályája szempontjából megfontolandó kockázatot jelent.

Mi az ÁSZ véleménye a 2022-es költségvetés hiánycéljáról? Melyek az eladósodás kockázatai?

A járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában a kormányzati kiadások növelése egyértelműen fokozta a gazdaság rezilienciáját, azaz rugalmas alkalmazkodását. 2022-ben a költségvetési politika rezilienciája a makrogazdasági feltételek alakulásához való rugalmas alkalmazkodást igényli, ami egyaránt jelentheti a költségvetési kiadások növelését vagy visszafogását. Azzal is számolni kell, hogy a háztartások és a vállalkozások viselkedésében a fordulat év közben következik be, és a költségvetési politikának még az akár negyedévente is változó helyzethez is célszerű lenne alkalmazkodnia.

A reziliens költségvetési politikára lehetőséget ad az is, hogy 2022-ben az Európai Unió még várhatóan nem követeli meg azt, hogy a kormányzati szektor hiánya a GDP három százaléka alatt legyen.

Ezáltal megszűnik az éven belüli prociklikus költségvetési politika kényszere, azaz a GDP kedvezőtlen alakulása esetén nem kell a kiadásokat csökkenteni, hanem növelni lehet azokat, míg a magángazdaság gyors felfutása esetén a költségvetési kiadások visszafogásával – következésképpen az egyenleg javításával – lehet a túlfűtöttséget elkerülni.
Úgy vélem, hogy a költségvetési tartalékokat és azok felhasználási szabályait célszerű lehet ehhez a helyzethez igazítani, azaz a tartalékokat nem a hiány, hanem a GDP kedvezőtlen alakulása esetén mozgósítani. Megfontolandó olyan előirányzatoknak a nevesítése, amelyeket (vagy amelyek egy részét) csak akkor használja fel a költségvetés végrehajtója, ha a magángazdaság a vártnál kevésbé képes a gazdaság újraindítására.

A magyar kormányzatnak a költségvetési egyensúly helyreállítása iránti elkötelezettségét jól demonstrálná, ha a várható GDP összege három százalékának megfelelő összegű kiadási előirányzatot „feltételhez kötötten felhasználható” előirányzatként jelölne meg a költségvetés. Így ugyanis ezen kiadások nélkül számolva a kormányzati szektor GDP arányos hiánya nem érné el a három százalékot. Már a GDP egy-másfél százalékának megfelelő kiadási előirányzat feltételhez kötése is jól mutatná a magyar költségvetési politika elkötelezettségét az államháztartási egyensúly javítása mellett, valamint kifejezné, hogy a széleskörű beoltottsággal a magyar kormányzat megteremtette az egyensúlyt megőrző gazdasági növekedés egyik alapvető feltételét.

A héten megszavazta a Parlament a fiatalok szja-mentességét. Az ÁSZ vezetője régóta szorgalmaz szja-csökkentést. Milyen mozgásteret lát erre most?

A családpolitika és a társadalompolitika eszközeként csökkentett személyi jövedelemadó tovább fehéríti a gazdaságot, miközben jelentős szerepe van a munkavállalási hajlandóság növelésében. A négy vagy több gyermekes családanyákat érintő szja mentesség, illetve a nyugdíjas munkavállalókat érintő a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség megszűnése után, újabb fontos lépés a 25 évesnél fiatalabb munkavállalók szja fizetési kötelezettségének elengedése.

Történelmi lépés az szja-mentes, de szociálisan biztosított munkavállalás, ami jól egészíti ki az áfa megfizetés teljességére törekvő adópolitikát.

Az Országgyűlés döntése összességében mintegy 130-150 milliárd forint többlet jövedelmet jelent a 25 év alatti fiataloknak. A statisztikai adatok szerint adókedvezmény több mint 250 ezer 25 év alatti fiatalt érinthet 2022. január elsejétől. Fontos kiemelni, hogy jellemzően a 25 év alatti munkavállalók az alacsonyabb képzettségük, vagy a pályakezdésük miatt a nemzetgazdasági átlag alatti éves jövedelemmel rendelkeznek, ezért számukra különösen előnyös, hogy nettó fizetésük emelkedni fog.

Ennek hatására várhatóan több olyan fiatal is itthon marad majd, aki korábban külföldi munkavállalást tervezett. Összességében úgy látom, hogy ez egy újabb mérföldkő a magyar adópolitika által az elmúlt években járt úton.

A fogyasztási típusú adók előtérbe kerülése és egyre hatékonyabb beszedése, egyszerre valósult meg a munkát terhelő adók csökkentésével. Ennek is köszönhetően jelentősen nőtt a foglalkoztatás, dinamikusan emelkedtek a reál bérek, és európai összevetésben is kiemelkedő mértékben fehéredett a magyar gazdaság. Rendkívül egészséges folyamatok indultak el, az ország gazdasági fenntarthatósága érdekében, aminek újabb lépése a 25 év alattiak szja-mentessége. Megjegyzem: mindig is azon az állásponton voltam, hogy egy ideális gazdaságban alacsony, a nullához közelít a személyi jövedelemadó kulcsa.