Az agrárium sokat tett hozzá a magyar exporttöbblethez

Milyen évet zárt a magyar mezőgazdaság?

Még nem állnak rendelkezésre a végleges adatok, de úgy látjuk, hogy egy jó átlagos éve volt az agráriumnak. Tavaly a növénytermesztés volumene valamelyest mérséklődött, de az áremelkedéssel együtt a termelési értéke közel egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kertészeti termékekből több mint öt százalékkal nőtt a termés mennyisége, és az állattenyésztés termelési volumene is emelkedett. Összességében a mezőgazdaságban tavaly előállított termelési érték valószínűleg meghaladta a 2018. évit. Az előzetes adatok szerint az agrárium sokat tett hozzá a magyar exporttöbblethez is, a külkereskedelmi aktívum fele a mezőgazdasági termékek eladásából származott. 

Idén mely területeken várható előrelépés idén, és mit tartanak a legnagyobb kockázatnak?

Nehéz megmondani, mert a mezőgazdaság minden más ágazatnál jobban kitett a külső körülményeknek, ezért önmagához képest is nagy kilengéseket tud produkálni.

Az állattenyésztésben jelen vannak olyan betegségek, mint a sertéspestis vagy a madárinfluenza. Ezen túlmenően az éghajlatváltozás is sok gondot okoz, hiszen egyenlőtlen a csapadék eloszlása, hosszabb ideig alig esik, utána viszont nagyon rövid idő alatt zúdul le hatalmas mennyiségű víz. A jégkármérséklésben már sokat léptünk előre, ezzel jelentősen növeltük a termésbiztonságot. A jégkárbejelentések a felére csökkentek hazánkban az utolsó védekezés nélküli évhez képest, ezzel több milliárd forint veszteségtől kímélve meg a mezőgazdaságot és ezen felül a teljes magyar gazdaságot is. Ami az öntözést illeti, komoly szintugrás előtt állunk, 2030-ig évi 17 milliárd forintot fordíthatunk az infrastruktúra  javítására. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: egyelőre úgy tűnik, hogy az őszi vetésű gabonafélék viszonylag jól átvészelték a telet, bár hiányzott a hosszabb ideig tartó igazán hideg idő, ami elpusztíthatta volna a kártevők jó részét. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy

az Európai Unió egyre több növényvédő szer alkalmazását tiltja be, úgy, hogy nincs megfelelő alternatíva helyettük. Ez is hatással lehet az ágazat eredményességére.

Nem lenne ebből gond, ha a világon máshol is hasonló szigorúsággal szabályoznák, milyen vegyszereket használhatnak a mezőgazdaságban. De nem így van, az unión kívülről érkező mezőgazdasági termékek ellenőrzése pedig még nem eléggé kiforrott. Így az a helyzet áll elő, hogy az uniós gazdák versenyhátrányba kerülnek a világ más agrártermelőivel szemben, ahol nem kell annyi előírást betartani, ezért olcsóbban adhatják a termékeiket. Ezzel nem jár jól az európai fogyasztó sem. Úgy gondolom, hogy komplex kockázatelemzést kellene végezni, mielőtt egyes gyomirtók, vegyszerek alkalmazásáról döntenek.

Az utóbbi időben sok támadással kellett szembenéznie a mezőgazdaságnak az állat- és klímavédelem ügyének kapcsán. Hogyan reagálnak ezekre a vádakra?

Valóban, például a ketreces tojástermelés elleni kampánynak – amely szerint ez a tartási mód szenvedés a tyúkoknak – sincs semmi alapja. Sőt, a mélyalmos tartás egészségügyi szempontból kockázatosabb, mert ott a tojás találkozhat az ürülékkel.

Ezzel szemben a ketreces tartás tisztább, a technológia jellegéből adódóan az ilyen szennyeződés lehetősége sem merül fel. E támadások ellen már csak azért is fel kell lépnünk, mert a ketreces tojások betiltása a magyar tojástermelők közel 90 százalékát sodorná veszélybe, és drasztikusan megdrágítaná a tojást. Arról nem is beszélve, hogy a ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma. Ehhez hasonló akció volt korábban a Négy Mancs állatvédő szervezet kampánya, amikor a libatömés és a tollfosztás ellen léptek fel. Ennek semmi más célja nem volt, mint az, hogy  ellehetetlenítsék a magyar libatartást. Ezek a támadások sajnos sok embert félrevezetnek. Szép gondolat persze, hogy ne használjunk növényvédőszert és műtrágyát, de tisztában kell lenni azzal, hogy ezek nélkül a Föld jelenlegi népességét nem lehet eltartani. A mai világban az emberek nagy része jó étvággyal megeszi ugyan a húst, de megrémül, amikor szembesítik azzal, hogy a hús azért kerülhet az asztalára, mert előtte leöltek egy állatot. Jól mutatja a tájékozatlanságot, hogy amikor megkérdezték a brit kisiskolásokat, vajon mely állattól származik a tojás, akkor szűken ugyan, de a szarvasmarha megelőzte a tyúkot.

Éppen az ilyen tájékozatlanságra épülnek a mezőgazdaság-ellenes kampányok.

A kamara ezért csatlakozott az európai állattenyésztési szövetségek által kezdeményezett Meatthefacts kampányhoz, amely igyekszik eloszlatni az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket. Persze tudjuk, hogy a puszta tények unalmasnak tűnhetnek, szemben például azzal a hírrel, hogy a szarvasmarhák miatt fog kihalni a Föld lakossága.

Jövőre más okból is veszélybe kerülhetnek a magyar gazdák. A 2021-ben induló hétéves pénzügyi ciklusban arányát tekintve kevesebb jut majd a közös agrárpolitikára. Hogyan áll most a nagy büdzséalku Brüsszelben? 

Az Európai Bizottság 2018-ban a 27 tagú EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát kitevő hétéves költségvetést javasolt. Ez ellen sokan tiltakoztak, mert csökkenést jelentene a jelenlegi helyzethez képest. A nettó befizető országok egy jelentős része azonban még kevesebbet adna, és a GNI egy százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását. Azok az országok viszont, amelyek ezt nem tartják elegendőnek, a GNI 1,3 százalékát fordítanák a közös büdzsére, ezt támogatja egyébként az Európai Parlament is. Ez esetben a 2014 és 2020 közötti szinten lehetne tartani a kohéziós és a mezőgazdasági kiadásokat a következő időszakban is. A finn elnökség decemberben a GNI 1,07 százalékára tett javaslatot. Az alku során meghatározó tényező a brexit, valamint az, hogy vannak, akik a Közös Agrárpolitikára (KAP) kevesebbet költenének.

Több ellentmondást is látok azonban itt: egyfelől mindenki követeli a különféle éghajlatvédelmi, környezetvédelmi intézkedéseket, ugyanakkor kevesebb támogatást akarnak adni a gazdáknak.

Szorgalmazzák a generációváltást is, de a fiatalok számára mitől lenne vonzó perspektíva a mezőgazdasági termelés, ha több feladatot kevesebb pénzért kellene ellátni. Azokkal a tagországokkal értünk egyet, amelyek szerint a KAP költségvetési számainak szinten tartása nemcsak a mezőgazdaság, hanem az európai vidéki életforma fenntartása szempontjából is kulcsfontosságú. Tévedés azt gondolni, hogy az uniós mezőgazdaság egy teljesítmény nélküli, agyondotált ágazat. A magyar illetve az uniós gazdák környezetvédelmi okokból olyan korlátozásokat is vállalnak, amelyek a világon máshol nincsenek. Az egészségesebb termékek pozitív hatásait mindenki élvezi, cserébe viszont el kell fogadni, hogy ez drágíthatja a termékeiket, illetve több támogatás szükséges a fenntartásához.

Lát arra esélyt, hogy a magyarokra jutó uniós agrártámogatás szinten maradjon?

Annak tudnék örülni, ha a következő hét évben egyáltalán nem jutna kevesebb támogatás a magyar gazdáknak, mint a jelenleg futó pénzügyi ciklusban. A hazai mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége amúgy is az uniós átlag alatt van, ha kevesebb lesz a támogatás, még rosszabbá válik a helyzet. Ezért a végsőkig harcolni kell: tavaly alig egy hónap alatt 200 ezer aláírást gyűjtöttünk össze a források megvédése érdekében.

Külön öröm volt számunkra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is a nemzeti ügy mellé állt és segített az aláírásgyűjtésben, amellyel erősíteni igyekszünk a magyar tárgyalási pozíciót Brüsszelben. 

Továbbá – az uniós tervezetet ellensúlyozandó – arra tettünk javaslatot, hogy a kormány biztosítson 50 százalékos nemzeti társfinanszírozási arányt a Vidékfejlesztési Programban. Így téve lehetővé, hogy az ágazat a következő ciklusban a fejlesztésekhez szükséges mintegy 1900-2000 milliárd forintból gazdálkodhasson. Meggyőződésem, hogy ez jó befektetés lenne az állam részéről.

Milyen eredményeket ért el a kamara a fiatal gazdák programja és a startupok támogatása, illetve a digitalizáció területén?

Több program keretében az egyetemeken és egyéb helyeken is igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani a fiatalokkal.

A fiatal gazdák szervezeteivel közösen klubokat szervezünk, ahol átadhatják egymásnak a tapasztalataikat, illetve segítséget kaphatnak problémáik megoldásában.

A fiatal gazdák munkáját segíti, hogy számukra többfajta extra uniós támogatás jár. A 40 év alatti kezdő gazdák például a normál támogatáson felül hektáronként húszezer forintot kapnak. Ez segíti a fent említett generációváltást. Ami az innovációt illeti, hatalmas tempóban alakítja át a mindennapos gyakorlatot a mezőgazdaságban. A folyamat támogatására több programot is indítottunk. Tavaly márciusban elindítottuk a NAK TechLab innovációs programot, melynek keretében rendeztünk egy 24 órás ötletversenyt, ahol megfelelő hátteret biztosítottunk a résztvevők számára, hogy kitalálják, mivel tudják segíteni az adott ágazat problémáinak megoldását. A méhészettől kezdve az öntözésig bezárólag sok területről érkeztek versenyzők. A rendezvényre ötven csapat jelentkezett, amelyből tizenhármat választottunk ki a versenyre.

A hosszútávú innovációs program keretében pedig,ősszel elindítottuk az első hazai agrár startup inkubátort. A támogató környezetben a  munkát a nagyvállalati körből érkező mentorok folyamatos üzleti és szakmai támogatással segítették.

A jelentkező közel 30 csapat közül 13 került kiválasztásra, amelyből nyolc csapat jutott el odáig, hogy nagyvállalati együttműködést tudott kialakítani. Ennek a módszertannak köszönhetően az új és innovatív megoldások a nagyvállalatokon keresztül gyorsabban és hatékonyabban tudnak beépülni a szektorba. Cél, hogy az agrárium innovációs képességének növelése mellett, minél több új megoldás eljusson a hazai termelőkhöz. Mindez, ha apró lépésekkel is, de segít minket abban, hogy tartsuk a lépést a világ élvonalával. 

Egy időben sok szó esett a magyar termőterület és a gazdálkodók védelméről. Lehet azt tudni, hogy hány külföldi állampolgár rendelkezik ma termőfölddel Magyarországon?

Nem ismerek ilyen kimutatást. Fontos tudni, hogy az uniós csatlakozás után hazánk kétszer is meghosszabbította a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot. Ma már azonban jogilag nem lehet megtiltani, hogy egy uniós állampolgár Magyarországon vegyen földet.

De léteznek olyan megoldások, amelyekkel elérhetjük, hogy azok jussanak termőföldhöz, akik helyben élnek, és a területet meg is művelik. Erről az új földforgalmi törvény gondoskodik a helyi földbizottságokon keresztül, amelyek kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében.

De persze még ott voltak még a zsebszerződések, amikor egy külföldi személy haszonélvezeti jogot kapott egy földterületre annak magyar tulajdonosától, és ezt be is jegyezte a földhivatal. Ezeket a trükköket 2014-ben megelégelte a magyar parlament és semmisnek nyilvánított minden olyan haszonélvezeti jogot, amely nem közeli hozzátartozók között született. Az Európai Unió Bírósága azonban tavaly elmarasztalta a magyar földforgalmi törvényt, azon az alapon, hogy sérti a tőke szabad áramlásának elvét. Az unió azt is támadja, hogy tiltjuk a jogi személyek, társas vállalkozások földszerzését.

Változnak azonban az idők: Németországban például egyre erőteljesebben jelenik meg egy ázsiai befektetői kör, amely felvásárolja a családi gazdaságokat.

Így most már a németek is érzékelik, hogy az eddigi védelmi mechanizmus nem működik, könnyen kijátszható, és ez talán hat majd az uniós álláspontra is. Egyébként nincs bajunk azokkal a külföldiekkel, akik nem spekulációs célból vettek földet, hanem életvitelszerűen itt élnek, beilleszkednek a magyar vidéki élet szövetébe. Még tanulhatunk is tőlük egy-két dolgot. Ha a gyerekeik vagy az unokáik már itt nőnek fel, magyar identitással fognak rendelkezni.