Mire számíthatunk most az ingatlanpiacon?

Az elmúlt egy-két évben dinamikusan változott a kereslet és a kínálat egyensúlya. Az elmúlt egy-két hónapban a kínálat bővülésnek indult, a következő időszakban kulcsfontosságú lesz, hogy a kereslet és a kínálat hogyan fogja megtalálni egymást – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kínálat bővülésének kettő oka lehet – emelte ki Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója.

Több ingatlan kerül a piacra, és kevesebb kel el az ott lévő ingatlanok közül.

Az elmúlt hónapokban kevesebb volt a tranzakció – tette hozzá. A covid időszakánál is rosszabb hónapokon van túl a magyar ingatlanpiac.

Véleménye szerint a piac ketté fog szakadni: lesznek olyan ingatlanok, amelyeket viszonylag gyorsan, jó áron el lehet adni, és lesznek olyanok, amelyeknek teljesen be fog fagyni a piaca, ahol csak komoly árengedményekkel tudnak a tulajdonosok érvényesülni.

Az újépítésű lakásoknál az tapasztalható, hogy mind a kínálat, mind a kereslet csökken. Eddig hat-hét ezer újépítésű lakás volt elérhető a piacon, ez lecsökkent négyezerre.

Egyelőre a kínálat nagyobb ütemben csökken, mint a kereslet, és ezáltal ki fog alakulni egy új egyensúlyi pont, amikor az alacsony kínálat találkozik egy közepes kereslettel és az árak így egy magasabb ponton tudnak megállapodni

– mondta el Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője.

A finanszírozási környezet is megváltozott – emelte ki Balogh László. Most már minden kamattámogatott hitelt ajándéknak tekintenek a fogyasztók.

Azzal kapcsolatban, hogy az újépítésű ingatlanoknál ki a meghatározóbb vevőkör, Kiss Gábor kifejtette: a lakásvásárlók döntő többsége saját felhasználásra vásárol, viszont egyre emelkedik a befektetői lakásvásárlók száma, 30 százalék fölé emelkedett az arányuk.

A vásárlóknál nagyon fontos szempont lett, hogy mennyi a rezsije a lakásnak

– mondta el Kiss Gábor. Kevés újépítésű lakás épül, így a használt, de még jó minőségű ingatlanok piacán van egy jelentős hiány az energiahatékony, korszerű ingatlanokból.

Bizonyos típusú használt ingatlanoknál, például nagy alapterületű, szigeteletlen, rossz energetikájú családi ház esetében csökkeni fog az ár

– tette hozzá Balogh László.

Nemcsak ezek a családi házak, de a belvárosi, 100 négyzetméteres, négyméter belmagasságú ingatlan is problémás lehet

– emelte ki Balla Ákos, aki megjegyezte, a környezet, a társasház szerepe is fontos lesz, hogy hogyan áll hozzá az energietikai korszerűsítésekhez. Egyedi adottságok függvénye lesz, hogy a lakások mennyire tartják meg az értéküket.

Az újépítésű ingatlanoknál áremelkedésre számítanak, mivel a költségek továbbra is emelkednek – emelte ki Balla Ákos.

Hozzátette, az anyagárak sem lesznek olcsóbbak, az inflációnak itt is be fog épülni az ára.

Az újépítésű lakások árát több dolog befolyásolhatja: a legfontosabb, hogy mennyi az áfatartalom – tette hozzá Kiss Gábor. Fontos még az önköltség, építési költségnek a mértéke, amely az infláció és az euró-árfolyammal van összefüggésben. Harmadik nagy tényező az elérhető vevőfinanszírozás. Moderált áremelkedési trendbe fogunk bekerülni.

Nemcsak az elmúlt évek energiahatékonysági problémáival szembesülünk most, hanem az elmúlt 30-40 évével.

Amikor megnézzük, hogy egy évben a kiadott energiatanúsítványok megoszlása milyen, akkor látjuk, hogy a piacképes ingatlanok, amelyekre kiadnak energiatanúsítványokat, a fele átlagos, vagy annál rosszabb minősítésű, és 60 százaléka nem korszerű.

Az ügyfelek, a vevők nagyon sok esetben a felújított és a felújítatlan lakások, házak között nem tesznek különbséget. Jobban kell gazdálkodnunk a pénzünkkel – fejtette ki Balla Ákos.

Nehezebb gazdasági idők jönnek, nemcsak az ingatlanpiacra, hanem mindenkire nézve, ez azt szokta eredményezi, hogy az emberek a saját tulajdon helyett albérletbe mennek. A bérbeadási piacon a kereslet maradni fog – mondta el.

Az ingatlanpiac továbbra is egy jó befektetés mindenki számára

Az ingatlanok mindig megtartották az értéküket, ha volt is visszaesés, az rövid, átmeneti időszak volt – fejtette ki Kiss Gábor.

Azzal kapcsolatban, hogy a szakemberek mire számítanak a következő időszakban, Balla Ákos kifejtette:

tranzakciószám bővülésre számít, a magas rezsiköltségek miatt el fog indulni a piacon egy mozgás. Ez a helyzet modernizációt, megújulást is jelenthet.

Balogh László nem számít nagyobb tranzakciónövekedésre, maximum sokkhatásszerűen: például piacra kerül tízezer fenntarthatatlan ingatlan, és vagy megveszik ezeket, vagy nem.

Egy új egyensúly irányába fogunk haladni.

Kiss Gábor szerint jövő tavasszal érkezhetünk el egy olyan fordulóponthoz, amikor optimistábbak lehetünk.

Az energiatudatosság az, amelyet eladó, vevő prioritásként fog kezelni.

Elindulhatnak azok a beruházások, amelyek az elmúlt 30-40 évben nem történtek meg. Ez az egyetlen kiút, különben egyre rosszabb és egyre drágább lakásokban fogunk lakni – foglalta össze Balogh László.