Az időjáráson múlik, hogy megfulladunk-e idén a szmogban
InterjúRengetegen igyekeznek bebiztosítani magukat a rezsicsökkentés korlátozása miatt fatüzelésű kályhával, viszont már most művészet tüzifához jutni. Így borítékolható, hogy megugrik a hulladékkal tüzelők száma, csakhogy Szegő Judit környezetkutató figyelmeztet, ezzel olyan olyan gázok szabadulnak fel, amit az első világháborúban harci gázként használtak. A Levegő Munkacsoport projektvezetője szerint sokan kerülnek majd emiatt közvetlen életveszélybe.
Valóságos roham indult a boltokban kályhákért, az emberek a használtpiacról is elkapkodnak mindent, amivel fűteni lehet. A Növekedés.hu-nak egy tüzépes úgy nyilatkozott, azok is kályhát vesznek, akiknek kéményük sincs a házon. Ez első ránézésre sem ígér sok jót, Önök szerint mit hoz az idei tél?
Az biztos, hogy sokan fognak közvetlen életveszélybe kerülni. Aki megbízhatatlan kályhát vásárol, vagy a kályhacsövet egyszerűen kivezeti az ablakon, az a szénmonoxid mérgezést kockáztatja. Minden bizonnyal elszaporodnak idén, amint beköszönt a hideg idő.
De még ha szakszerűen lett is beszerelve, a hozzáértés hiányában szerényebb áron megvásárolt vaskályháról csak használat közben derül majd ki, hogy kényelmes meleget akkor nyújt csak, ha folyamatosan van fával pakolva.
Így viszont gyorsan elfogy a tüzelő, amit már most, nyár közepén sem egyszerű beszerezni, a tüzéptelepeken várólisták vannak. Megbecsülni is nehéz, hányan váltanak most fatüzelésre, de
az sem zárható ki, hogy súlyos ellátási problémák lesznek télen.
Valódi megoldást az épületek energetikai korszerűsítése jelentette volna. Harminc éve hangsúlyozzuk a szigetelés fontosságát, de de sajnos csak szerény előrelépések történtek e tekintetben. Mostanra viszont az emberek kifutottak az időből, ha akarnának, sem találnának mestert, aki a tél beállta előtt ráérne egy ilyen munkára. A helyzet kilátástalan.
Eddig egyfajta szegénységi bizonyítványt jelentett, ha valaki hulladékokkal akarta kiegészíteni, vagy pótolni a téli tüzelőt. Most viszont, ha beüt a hiány, azok is ráfanyalodhatnak erre, akik eddig megengedhették maguknak a jó minőségű tüzifát. Pedig a Levegő Munkacsoport már eddig is hangsúlyozta, hogy baj van…
Igen, a számok ezt jól mutatják. Ráadásul a hulladékégetés nem is feltétlenül hozható összefüggésbe a szegénységgel. Van egy 2017-es országos felmérésünk, amely során arról kérdeztük meg az embereket, hogy szoktak-e hulladékot égetni.
Az a meglepő eredmény jött ki, hogy a lakosság egyharmada ezt rendszeresen megteszi, és az a tény, hogy erről minden további nélkül beszámolta nekünk, azt mutatja, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy ez illegális. Ennek persze nagy részét az ősszel elégetett avar, és egyéb zöldhulladék teszi ki, de nem árt tudni, hogy hulladéknak számít, és tilos elégetni például a faalapú bútorlapokat is, hiszen hiába tartalmaz nagy százalékban faanyagot, ott vannak benne különböző ragasztó és festékanyagok, a fa ablak és ajtókereteket is vegyszerekkel kezelték, ezért ezek elégetése tilos és életveszélyes.
Ezekből ugyanis olyan gázok szabadulnak fel, mint az első világháborús harci gáz, a dioxin,
amelynek az volt a célja, hogy emberek sokaságát megöljék vele. Erre kellene a mostaninál jobban felhívni a lakosság figyelmét, elvégre évente 12-13 ezren halnak meg Magyarországon a légszennyezés miatt, és borítékolható, hogy idén ezek a számok meg fognak ugrani, és a levegőbe kerülő mérgező anyagok miatti megbetegedések terén is meglehetősen rosszul állunk.
De azokban a háztartásokban, ahol az a kérdés, hogy gyorsan megfagynak, vagy lassan megfulladnak, ott nem meglepő, hogy inkább az utóbbit választják, és ami a kezük ügyébe esik, azt eltüzelik.
Az elmúlt években milyen tendenciákat tapasztaltak, javult, vagy inkább rosszabbodott a levegő szennyezettsége?
Nem beszélhetünk folyamatos tendenciákról, például 2019-hez képest a koronavírusos időszakban valamelyest csökkent a légszennyezettség. De nem a járvány miatt, és nincs is okunk emiatt optimistának lenni, annyi történt ugyanis, hogy
az elmúlt két évben meglehetősen enyhék voltak a telek, emiatt kevesebbet kellett fűteni, ugyanakkor meglehetősen szeles volt az időjárás, ilyenkor jobb a levegő öntisztulása.
Annyi történt, hogy légmozgás a kibocsájtott szennyeződést széthordta, felhígította, még a szomszédos országokba is jutott belőle, így kevésbé érzékeltük, mivel nem voltak jelentős szmogriadók.
Van rá mód, hogy megbecsüljük, mekkora károkat okoz mindez a magyar gazdaságnak?
Nehéz ezt konkrétan számszerűsíteni, de az évente egymillió megbetegedés és 13 ezer haláleset miatt nemzetgazdaságilag is rettenetes nagy károk keletkeznek,
becslésünk szerint nagyságrendileg 5000 milliárd forintra tehető, amibe beletartozik a levegőszennyezés okozta megbetegedések miatt kieső rengeteg munkaóra,
a megbetegedettek ellátására fordított tetemes összeg, és a halálesetek miatt a munkaerőpiacról kiesők hiánya egyaránt. Ebből a szempontból is érdemes körbejárni a kérdést, ugyanis gyorsan kiderül, hogy ekkora összegből néhány év alatt össze lehetne hozni az otthonok korszerűsítését, és érdemes is lenne ebbe fektetni.
Mit gondol, mégis mennyivel lesz rosszabb a helyzet idén az elszaporodó füstölgő kémények miatt?
Az biztos, hogy romlani fog a helyzet, ennek mértéke pedig nagyrészt az időjárástól függ.
Ha idén is kifogunk egy enyhe és szeles telet, akkor szerencsénk van, de könnyen bekövetkezhet ennek az ellenkezője is, ami katasztrofális következményekkel járhat.
Az semmiképp sem jó irány, hogy a gázról most sokan visszaváltanak sokkal szennyezőbb tüzelőanyagokra. Függetlenül attól, hogy mennyire fogjuk a bőrünkön érezni a hatását, nőni fog a szennyezés, hogy mennyire, és mi lesz ennek a hatása, az csak évek múlva fog realizálódni. Az biztos, hogy minden szempontból kemény télnek nézünk elébe.
