Balog Ádám: Újraépítettük és tőzsdére vittük az MKB Bankot

Interjú2019. júl 1.Harsányi Péter – Szabó Anna

Elégedett az MKB Bank tőzsdei bevezetésével, a részvény árfolyamát valósnak tartja Balog Ádám elnök-vezérigazgató. A növekedés.hu-nak adott exkluzív interjújában azt is elmondta, tulajdonostársait korrektnek, gondosnak ismerte meg és fontos céljuk marad a jövőben is a digitalizáció erősítése.


Mi a jelentősége most az MKB Bank tőzsdére lépésének? 

Egy bank életében két fontos időpontot kell kiemelni, az egyik, amikor megalakul, a másik, amikor tőzsdére megy. A tőzsdére lépéstől kezdve bizonyos szempontból már egy más, intézményről beszélünk, onnantól új típusú szabályoknak is meg kell felelni, új reflexeket, új belső-külső „viselkedést” kell kialakítani.

Az elmúlt négy évben sikeresen alakítottuk át az MKB Bankot annak érdekében, hogy minden belső folyamatával, minden üzleti és IT képességével meg tudjon felelni a tőzsdére lépéssel járó új kihívásoknak. Az utolsó hónapok a személyes felkészülésről is szóltak, ebben is sikeresek voltunk.

A tőzsdei működés egyik nagy előnye, hogy képességet és lehetőséget ad a banknak arra, hogy amennyiben - növekedési céllal - tőkét akar bevonni, akkor a forrásbevonás akár új részvény, akár nyilvános kibocsátás útján is megvalósulhat. Gyorsan hozzá kell tennem: jelenleg nincsen ilyen tőkeigénye a banknak.

Az EU vállalások között is volt egyébként egy olyan pont, hogy idén év végéig bevezetjük egy szabályozott tőkepiacra a bankot, ami most megtörtént.

A tőzsére lépéssel az MKB Bank részvényeinek 100 százaléka a tőzsdei kereskedésbe került, azaz nem csak a részvények egy része, hanem az egész csomag a tőzsdén van, a standard kategóriában.

Mikor alakulhat ki érdemi kereskedés a papírokkal?

Jellemzően úgy szeretik elképzelni a tőzsdére lépéseket a mindennapi gondolkodásban, hogy rögtön egy IPO-ra, azaz részvénykibocsátásra vagy jelentős részvényértékesítésre is sor kerül, de ez nem törvényszerű. Természetesen az a célunk, hogy az MKB Bank egy aktív és kereskedett papír legyen a tőzsdén, de ez nem lóverseny. Mi hiszünk a megfontolt és folyamatos építkezésben. Úgy vélem a bankszakmában csak annak van igazából jövője, aki hosszú távon gondolkodik és stabilan lépésről lépésre halad. Mi is ezt a stratégiát folytatjuk.

Van olyan vélemény is, hogy túlárazott a papír? Önök ezt hogyan látják? 

A részvényeink értékeltsége a régiós bankok árazási sávjának alsó felében tartózkodik P/BV, azaz árfolyam/könyv szerinti érték alapján. Az 1,25-ös P/BV ráta szerint tehát nem mondható túlárazottnak a papír.

Az ajánlati könyvben vannak vételi ajánlatok ennél magasabb összegekre is, illetve korábban több elismert részvényelemző is magasabbra becsülte a bank értékét. Ha megnézzük a magyar, és a regionális benchmarkokat, valamint a piac értékítéletét, akkor mindenképpen a valós sávban van a részvényárfolyam.

A menedzsment egyeztet-e a részvényesekkel annak érdekében, hogy legyen megfelelő közkézhányad a tőzsdén?

Minden évben vannak közgyűlések, illetve sor kerülhet rendkívüli közgyűlésre is, amikor a részvényesek a bankot érintő kérdések kapcsán döntést hozhatnak. A közkézhányad tulajdonosi döntés alapján bármikor növelhető.

A tulajdonosok mennyire folytak bele aktívan a bank irányításába?

A tulajdonosokat nagyon korrekt és gondos tulajdonosoknak ismertem meg. Mindig elvárták és mindig meg is kapták a tulajdonosi tájékoztatást. A jövőben ez annyiban változni fog, hogy valamennyi befektető az erre vonatkozó szigorú előírások szerint kap majd tájékoztatást, hiszen azonos információs bázison kell lenniük. Úgy gondolom, hogy a részvényesekkel hatékonyan tudunk majd együtt dolgozni a jövőben is.

Ahhoz, hogy egy MKB méretű bank hosszú távon, így a nehéz időkben is stabil maradjon és osztalékot is tudjon fizetni, egy 7-8 százalékos átlagos saját tőke arányos megtérülésre azért jellemzően szükség van. Ön hogy látja ezt a kérdést?

Ha az elmúlt öt év teljesítményét vesszük alapul Európában valóban ez az érték látszik stabilizálódni.

Viszont az amerikai, illetve távol-keleti bankok jellemzően jóval e fölött teljesítenek, és a kelet-közép-európai bankok teljesítménye is jellemzően e sáv fölött van.

Éppen ezért azt gondolom, hogy a versenyképesség megőrzése miatt, célként Európában is ennél magasabb szintre kell törekedni a jövőben. Összevetésül, az MKB 2018-as ROAE-je 16,8 százalék volt.

Az viszont igaz, hogy a jelenlegi, folyamatosan szigorodó szabályozói környezetben, inkább az Ön által említett szint tűnik hosszú távon átlagosan fenntarthatónak, ami valóban biztosíthat osztalékot, stabil működést és megfontolt növekedést, de természetszerűen a saját tőke arányos nyereség az egyes évek és ciklusok között fluktuál, így évről évre eltérő számokat láthatunk.

Az idei évben miként alakulhat a bank saját tőke arányos megtérülése?

A banknak nagyon szépen sikerült az elmúlt évben a saját tőke arányos nyeresége, és az idei évben is kedvező íven haladunk. Eddig tehát a terveinknek megfelelően működtünk és jelenleg nem látunk olyan tényezőt, ami miatt ez változna.

Vannak terveik külpiaci terjeszkedésre a régióban, a V4 országokban?

Az Európai Bizottság irányába tett vállalások limitálják, hogy mekkora növekedést vállalhatunk, illetve, hogy miként alakulhat a kockázattal súlyozott eszközök állománya, azaz mekkora hitelkockázatot vállalhatunk.

Így amíg az európai uniós vállalások nincsenek lezárva, addig korlátozott a mozgásterünk.

Mennyire szeretnének digitális bankká válni, illetve tervezik-e a fiókhálózat bővítését?

A digitalizációt nagyon komoly kérdésnek tekintjük. Személyesen úgy látom, hogy napjainkban egy bank már legalább annyira IT vállalat is, mint banküzem, tudom, hogy ezzel sok bankvezető van ugyanígy a világban. A digitalizációt össze kell hangolnunk a fiókhálózat jövőképével is.

A teljes IT modernizáció érdekében a tavalyi évben egy nagy ívű alaprendszer cserét hajtottunk végre. A jövőben erre a stabil alaprendszerre alapozva szeretnénk a digitális szolgáltatásainkat fejleszteni.

A Magyar Nemzeti Bank szerint a bankok aktívabbak lehetnének a kkv-k hitelezésében. Önök mit gondolnak erről?

A sajátos helyzetünkből adódóan viszonylag egyszerű választ tudok adni: az MKB Bank jelenleg folyamatosan az EU korlátok teljes kihasználtsága körül működik, tehát ennél nagyobb mértékű hitelkihelyezést nem vállalhatunk.

Egyébként a hivatkozott iránymutatással csak részben értek egyet. Ahhoz ugyanis, hogy egy gazdasági szereplő növekedni tudjon, két dologra mindenképpen szüksége van hosszabb távon: tőkére és hitelre. Ennek a kettőnek egészséges arányban kell épülnie.

Az, hogy az egyes vállalatok milyen korúak és milyen fejlettségi szinten vannak, alapvetően meghatározza, hogy ezek milyen arányban lehetnek, de mindkettőre szükség van. Látunk nagyon sok jól működő kkv-t, akik hozzáadott értéket akarnak előállítani, bővülni szeretnének, de a számaik alapján tőkére lenne még szükségük ahhoz, hogy több hitelt kaphassanak.

A bankoknak mindig figyelniük kell arra, hogy a társadalom részeként nem „csak” piaci szereplők, hanem rendszerszinten is nagy intézmények, ezért kiemelten fontos, hogy stabilak maradjanak, ebből kifolyólag átfogó felelősségük van azzal kapcsolatban, hogy mit finanszíroznak.

A kiváló kondíciójú lakossági állampapírok mennyire teremthetnek versenyhelyzetet a banki betéteknek? Mennyire fékezhetik a lakossági betétállomány bővülését?

Nincs olyan problémánk, hogy a betétesek elvándorolnának. Sőt! Az MKB Bankba jönni akarnak a betétesek.

Az MKB Bank esetében a betétállomány döntő többségét a vállalati betétek teszik ki, míg a lakossági betétek súlya mérsékeltebb, ezért a lakossági állampapírok térnyerése kevésbé érinti az MKB Bank betétállományát.

A hitel/betét ráta jelenleg 65 százalékon áll, amely sokkal konzervatívabb más bankokhoz képest. Várható-e ebben nagyobb változás?

Megint csak az európai uniós vállalásainkra kell visszautalnom, melyek korlátozzák a hitelállomány bővülését, ezért nagy változás, emelkedés nem várható rövidtávon a mutatóban.  Ugyanakkor - különösen, az új lakossági állampapír megjelenésével - a bankrendszer egészében látni egy likviditás szűkülést, ami szektor szinten megemelheti a hitel/betét rátát.

Javulhat-e még a hitelportfólió minősége, tudnak-e tovább csökkenni a kockázati költségek?

Az MKB Bankot azért kellett rendbe hoznunk az elmúlt négy évben, mert a válság előtti időkben nagyon kockázatos portfóliókat vállalt fel.

Azért, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg, igencsak szigorú kockázati politikát folytatunk és ezzel párhuzamosan a jelenlegi kedvező gazdasági környezetben igyekszünk minél jobban megtisztítani a mérleget a korábbi, nem teljesítő hitelektől.

Ezzel összhangban a nem-teljesítő kintlévőségek állomány rátát (ún. NPE – „non-performing exposures” rátát) a 2015-ös 17,5 százalékról 5,8 százalékra csökkentettük tavaly év végén, miközben a tartalékkal való fedezettséget 60 százalék környékéről jóval 70 százalék fölé emeltük. Ezek azért elég jó számok! Idén is mindent megteszünk annak érdekében, hogy még tovább javuljon a helyzet.

Hogyan látják a bankkonszolidációs lehetőségeket Magyarországon?

Évek óta témám, hogy szükség van Magyarországon bankkonszolidációra. Jelenleg még mindig kicsivel több bank van, mint amennyi erre a piacra szükséges lenne,

értelemszerűen ez a korábbi saját tőke arányos nyereségre vonatkozó kérdéséhez is kapcsolódik. Mindazonáltal nagyon nehéz a „jó időkben” konszolidációkat végrehajtani, mert ilyenkor az egyes bankok nem biztos, hogy érzik azt a nyomást, ami rávenné őket egy ilyen folyamatra. Emellett a bankkonszolidációk nem mindig sikeresek. Ha megnézzük a statisztikákat, akkor azt látni, hogy legalább az esetek felében nem sikerül jól a konszolidáció. Nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen entitásoknál azonosíthatók szinergiahatások egy-egy összeolvadásnál. Magyarországon vannak olyan bankok, ahol lennének ilyen kedvező szinergiahatások.

Másrészről pedig bármennyire is sikeres egy ilyen konszolidáció, először mindig pénzbe kerül: a fiókok bezárása, a munkavállalók esetleges elbocsátása, a rendszerek összehangolása, illetve az egész folyamatnak a megszervezése komoly költséget jelent.

Harmadrészben pedig egy magyarországi nagybank rendszerszinten is fontos tényező, ezért az állam, az MNB, és az EU egyetértésére is szükség van. Ha bármelyik szereplő nem támogatja az összeolvadást, akkor azt bár nem lehetetlen, de nehéz jól megcsinálni.

Hol látja az MKB Bankot öt év múlva?

Az MKB Banknak minden képessége meg van ahhoz, hogy hosszú távon is növekedési pályán maradjon. A szükséges IT rendszerek, a belső adminisztrációs rendszerek, a munkavállalók szakmai képessége, a tőzsdei jelenlét, valamint a bank mérlegének és likviditásának a helyzete biztosítják mindezt.

Rég nem volt olyan hosszú pozitív és eredményes ciklusa a magyar gazdaságnak, mint amit az elmúlt 8-9 évben tapasztalhattunk. Ehhez több bátor és fontos gazdaságpolitikai döntésre is szükség volt.

A jelenlegi kedvező pálya óriási lehetőség a magyar gazdaságnak és ezáltal a bankszektornak is. A „jó időket” azonban mindig „kevésbé jó idők” követik, ezért a „jó időkben” fel kell halmozni és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a „kevésbé jó időkben” is jól működjünk. Mi az MKB Banknál nagyon figyelünk a kockázatok kontrollálására, a mérleg és a hitelportfólió kitisztítására, valamint fontosnak tartottuk az alap IT rendszerek kialakítását és a rendszerszinten releváns folyamatok racionalizálását.

Az előző időszakban elég sok kritika érte az MKB Bankot a tulajdonosi szerkezet gyakori változása miatt, erősödött-e az elmúlt időszakban a tulajdonosi kör?

Egy rendszerszinten is nagy intézménynek el kell fogadnia, hogy magasabb szintű társadalmi és gazdaságpolitikai érdeklődés középpontjában van. Az elmúlt időszakban rendszeresen tájékoztattuk partnereinket a tulajdonosi szerkezetünkről, folyamatainkról, és változásainkról, ami a közös munkánkhoz elengedhetetlen volt.

A változások miatt nem mentek el ügyfelek, nem mentek el beszállítók és egyéb pénzügyi partnerek sem. Sőt, az MKB Bank reputációban négy év alatt rengeteget erősödött.

A nemzetközi gyakorlatban is gyakori a tulajdonosi körök változása, aminek a bank napi működésére nincs hatása.

Ezenfelül fontos megemlíteni, hogy egy komoly értékteremtés zajlott: az MKB Bankot 37 milliárdért adta el Szanálási Vagyonkezelő 4 évvel ezelőtt, miközben ma már megközelítőleg 200 milliárd forintot ér a bank.

Magyarországon az EU-val ilyen formában még nem dolgozott együtt senki. A környező országokban például Szolvéniában ugyanakkor ez egy bevett gyakorlat. Milyen tapasztalatai vannak az EU-val való együttműködéssel kapcsolatban?

Az Európai Unió távolról nézve egy nagy egység, de közelebbről megvizsgálva látható, hogy egy hihetetlenül szerteágazó struktúra, egészen magas szintű és fejlett bürokráciával.

Kevesen tudják, hogy a politikai funkciók mellett az EU ezen területeinek vannak hatósági funkciói is, így az EU elvehet vagy adhat. Az EU-nak mindenképpen meg kell felelni, ügyesen kell érvelni, rengeteg szakmai tudásra és folyamatos egyeztetésre van szükség, hogy meg legyen az összhang. Emiatt az egyik vezérigazgató helyettes kollégám és egy külön csapatunk is csak ezzel foglalkozik. Én optimista vagyok a tekintetben, hogy a jövőben is teljesíteni tudjuk az EU elvárásait.

Az MKB Bank szervezete sokat változott az elmúlt négy évben. Milyen egységek teljesítményét tudná kiemelni?

Vannak olyan területek, ahol egy bank nem tud megjelenni, mert egyszerűen nem oda való. Erre jó példa a fintech közösség. Ezért úgy döntöttünk, létrehozzuk Magyarország első Fintechlab-ját, ahova olyan embereket vettünk fel, akik értik ezt a világot. Vannak húszon- és tizenéves csapattagok is. Összességében kedvezőek a kilátások, azonban fontosnak tartom, hogy ésszerű költségvetés mellett legyünk jelen a fintech iparágban.

Az MKB Pénzügyi Csoport egy másik területe a lízing, ami sokkal közelebb áll a banki tevékenységhez, viszont folyamataik és termékek palettáját tekintve mégis más. Kevesebb termékkel rendelkezik, sokkal egyszerűbb a működése, kevesebb szabályozásnak kell megfelelnie, ellenben sokkal feszesebb és szigorúbb irányítással kell működtetni, ezért őket egészen távol engedtük magunktól.

Ez jó döntésnek bizonyult, mert eddig mindig túlteljesítették a kitűzött célokat. Az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. a hazai piac dobogós helyezettje van, amiben első, van, amiben harmadik, és külön ki kell emelni, hogy már nemzetközi autógyárak is velük dolgoznak.

A legérdekesebb tag az MKB Pénzügyi csoportban az MKB-Pannónia Alapkezelő. Itt kisebbségi tulajdonosok vagyunk, de mégis a mi nevünket viseli, az igazgatóságát én elnökölöm, tehát több okból is nagyon figyelünk arra, hogy mi történik ott.

Az MKB-Pannónia alapkezelő a piac ötödik legnagyobb szereplője jelenleg és elismert a piacon. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt időszakban, az alapkezelői szektorban tapasztalat trendek ellenére sem történt említésre méltó vagyonkivonás a vállalatnál.

Meg kell említeni még az MKB nevét viselő, az MKB csoporttal stratégiai partnerség alapján együttműködő pénztárakat is, ami azért egy nehezebb műfaj mostanság. Mindazonáltal az MKB Egészségpénztár Magyarország legerősebb egészségpénztára, míg az MKB Nyugdíjpénztár kezelt vagyon alapján második országos szinten.

Már négy éve irányítja az MKB Bankot, nagyon fiatalon lett a bank vezetője. Jegybanki tapasztalatokkal és kereskedelmi banki előélet nélkül ez mennyire volt nehéz, miként látja az eddig eltelt folyamatot? Mi okozta a legnagyobb nehézséget ez idő alatt, és mi az, amire a legbüszkébb? 

Ha bankár alatt azt értjük, hogy valaki ismeri a banküzemi szabályokat, érti a bank működését, van egy szegmens, amiben szakértő és ebben dolgozik, akkor azt gondolom, hogy egy magyar nagybank vezetéséhez nem elegendő „csak” bankárnak lenni. Érteni kell ezenfelül, hogy miként működik a gazdaság, a társadalom, az ország és a politika és azt is, hogy milyen gondolatai és céljai vannak, lehetnek a részvényeseknek.

Számomra a banküzem megértése nem jelentett nagy kihívást. Kihívás volt viszont, hogy minél jobban megismerjem a bank összes szereplőjét, tulajdonosát, illetőleg összességében is átlássam az állami, az európai uniós és jegybanki elvárásokat és ezek komplex rendszerét. Komoly kihívást jelentett az is, hogy amikor idekerültem, a bank sok szempontból rosszabb állapotban volt, mint azt korábban gondoltam.

Arra mindenképpen büszke lehetek, hogy - privatizációs értékéhez képest - az MKB Bankot sokkal értékesebbé tudtuk tenni négy év alatt. Szerintem egy nemzetközi, sok évtizedes tapasztalattal bíró magántőke alap, egy private equity vállalat sem tudta volna ezt ennél jobban megcsinálni, mint ahogy mi megcsináltuk. Mert megcsináltuk!