Biostatisztikus: Magyarországon 3-3,5 millióan már átestek a fertőzésen

Ön már az előtt önálló weboldalt szentelt a koronavírus-járvány valós idejű követésének, hogy bekerült volna a járványelemző munkacsoportba. Ma már talán senki sem kérdőjelezi meg, mi szükség van követni a járvány alakulását, az azonban érdekelne, mennyire jók a becsléseik, előrejelzéseik?

Fontos hangsúlyoznom, hogy tisztán a statisztika eszközeivel mindössze nagyon rövid távú előrejelzések adhatók. Komolyabb és kicsit is hosszabb távú előrejelzéshez csak olyan modellek alkalmasak, amelyek figyelembe veszik a járvány terjedésének mechanizmusát is. Annak a kutatócsoportnak, amelyben én is dolgozom, a modellezői ezt tavaly nyáron megcsinálták Röst Gergely vezetésével.

Azt azért fontos hangsúlyozni, hogy a gyakorlatban a járványok lefutását sokszor sokkal inkább meghatározzák a külső változások, például szigorítások vagy enyhítések bevezetése, mint a belső törvényszerűségek. Ennek ellenére rendkívül fontos „vegytiszta forgatókönyvek” meghatározása is, hogy a döntéshozók lássák, milyen pályán navigálnak a különböző intézkedésekkel.

Biostatisztikusként most milyen rövidtávú prognózist adna? Elértünk már a 3. hullám csúcsára?

Egy hónappal ezelőtt én magam is azt mondtam, hogy az optimista forgatókönyv szerint április elején már lehet hatásuk az oltásoknak, és ez letörheti a fertőzések számának növekedését. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a prognózis igazolódott, és a tetőzés már itt van. Fontos azonban látni, hogy ha az új esetek száma tetőzik is, a halálozásoké sajnos egy ideig még emelkedni fog.

Ezért sem az az igazán érdekes talán, hogy mikor tetőzik a harmadik hullám, hanem hogy milyen gyorsan cseng le, ami különösen a borzalmasan túlterhelt egészségügyi rendszer szempontjából nagy kérdés.

Sokszor halljuk, hogy az oltás mennyire fontos, és különböző számokat arra nézve, mennyi beoltott kell ahhoz, hogy teljes biztonsággal nyithassunk. Sokan hozzá is teszik: a vakcina nem mindenható, a hagyományos védekezési formák továbbra is alapvető jelentőségűek. A jelen helyzetben mi az optimális eszköz a járvány megfékezésére, vagy legalábbis a lassítására?

Tudom, hogy ez most elég népszerű idehaza, de én nem szeretnék rajthoz állni a „hány millió oltott után vagyunk biztonságban” sportágban, mert nem látom túl sok értelmét.

Az enyhítéseket az aktuális járványügyi helyzettől és a várható, modellezett lefutásoktól kell függővé tenni.

Ami a hagyományos védekezési formák fontosságát illeti, e mögött elsősorban az van, hogy amíg nem tudjuk biztosan, hogy az oltások a vírus terjesztése ellen is védenek-e, addig senki nem meri azt mondani, hogy az oltottak ne törődjenek ezekkel az előírásokkal. Jó hír, hogy gyűlnek azért a nagyon bíztató eredmények arra vonatkozóan is, hogy a vakcinákkal nem csak a megbetegedések száma csökkenhető, de a fertőzés átadásának az esélye is.

Egy járvány erősségének egyik legfontosabb mutatója a reprodukciós szám, ebből látszik, hogy egy ember hány másikat tud megfertőzni. Magyarországon most mennyi az R?

Tavaly év végére körülbelül 0,8-ig ment le ez a mutató, majd január közepén indult egyenletes növekedésnek, már akkor jelezve, hogy baj van. Ez lényegében március elejéig folyamatosan nőtt, nagyjából 1,3-ig. Azóta csökken, de lassan, egy hete 1,1-nél tarthattunk, és talán most értük el a kritikus 1-et. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a becslés a jelentett esetszámokból származik, azaz befolyásolhatja a tesztelési aktivitás változása.

Becslése szerint mennyien eshettek át az országban tavaly év eleje óta koronavírus-fertőzésen?

Mivel sajnos a tavaly májusi H-UNCOVER vizsgálatnak a mai napig nem lett folytatása, így erre nehéz biztos tudományos lábakon álló választ adni. Minden erre vonatkozó számításban emiatt szükségképp sok a feltételezés; tipikusan azon alapszanak, hogy külső halálozási kockázatra vonatkozó információkat vetítenek rá a hazai adatokra. Ez alapján a 3-3,5 millió tűnik a legalsó becslésnek.

Sajnos a járvány jelenlegi hullámának nagyon sok az áldozata. Mekkora most a halálozási arány?

Mivel az esetek egy jelentős részéről nem szerzünk tudomást, így a halálozási arány nagyobb lesz a valóságosnál, illetve függ a tesztelési aktivitástól is.

Jelenleg 3,5-4 százalék körül lehet az elérhető adatokból számolt halálozási arány, de ismétlem: ez nem mutatja a betegség súlyosságát, és nem hasonlítható jól össze országok között. A valódi halálozási arányhoz pontosan ismernünk kellene a fertőzöttek számát, illetve nagyon fontos lenne információval rendelkezni a kórházi (súlyos állapotú, intenzív osztályon kezelt, lélegeztetett stb.) betegek halálozásáról is.

Egy járvány veszélyességét általában a ragályosság és a halálosság mutatja meg. A jelenlegi tudásunk szerint hogyan mennyire ragályos, illetve halálos a SARS-CoV-2?

A ragályosságot általában az alap reprodukciós számmal jellemezzük, ami lényegében a védekezés és immunitás nélküli reprodukciós szám. Ez ennél a vírusnál 2,5-3 körül lehet, ami nem tűnik drámaian nagyobbnak mondjuk a szokásos szezonális influenza 1,5 alatti értékénél, de sajnos itt a kis különbségek is relevánsak. A halálosság szintén nem triviális kérdés, hiszen függ a beteg életkorától, társbetegségeitől, így nehéz egy számba sűríteni, de azért egy 5-10-szeres szorzó ebben is van a koronavírus javára az influenzához képest.

Félreértés ne essék, mindkettő lehetne sokkal jobb is, de ez nem egy ebola 50 százalékos halálozási aránnyal, vagy egy kanyaró 15-ös alap reprodukcióval. Viszont azoknál ellensúlyozza ezt a másik tényező: az ebola nem túl ragályos, a kanyaró meg nem túl halálos. (Egyébként sok biológus azt gondolja, hogy ez nem véletlen, és evolúciós okai vannak annak, hogy a ragályos betegség általában nem túl halálosak, a halálosak pedig nem túl ragályosak.) Amivel most szemben állunk, a SARS-Cov-2, abban a közepes fertőzőképesség és a közepes halálosság összességében nagyon szerencsétlen kombinációja találkozik, amin ráadásul a brit variáns még sokat rontott is. Jelenleg úgy néz ki, hogy legalább 50-70 százalékkal megnövelte a fertőzőképességet, és egyre több információ van arról, hogy valamennyire a súlyosságot is.