"Embargóval nem lehet sarokba szorítani Oroszországot, ehhez túl nagy az olaj iránti kereslet"

Interjú2022. máj. 20.Szabó Anna

Magyarországnak nem érdeke olyan olaj- és gázembargó támogatása, amely hatalmas terheket ró az országra, emeli az inflációt. Ezért nem, vagy csak abban az esetben szavazza meg az intézkedéseket, ha megfelelő kompenzációt kap az uniótól, és mindenképpen szükség van egy hosszabb átmeneti időszakra az átálláshoz – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskola diplomáciai műhelyének vezetője, korábbi nagykövet.

Milyen forgatókönyvek lehetségesek az Oroszország elleni olajembargó ügyében?

Az eddig elfogadott öt szankciós csomag nem érte el célját, a háborúnak nem lett vége, az orosz gazdaság pedig nem térdelt le, hiszen az idei év első négy hónapjának export adatai magasabbak, mint a tavalyi egész év adatai.

Vagyis nagyobb gondot okoztak a szankciók eddig Európában, mint a célországban.

Németországban extra magas az infláció, és 17 milliárd eurós csomagot fogadtak el, amellyel a szankciók okozta költségnövekedést igyekeznek ellensúlyozni a lakosság körében. 

Mely tagállamok emelik fel szavukat az olajembargó ellen?

Leghangsúlyosabban mi. A Versailles-ban tartott kétnapos uniós csúcson a tagállamok vezetői megállapodtak, hogy a szankciók ügyében van egy vörös vonal – az olaj- és földgázembargó –, amit nem lépnek át.

Akkor még Olaf Scholz német kancellár is ezt az álláspontot képviselte. De azóta folyamatosan szankciólicitet látunk.

Az biztos, hogy a 2023 januárjától tervezett olajtermékekre vonatkozó embargót Magyarország nem fogadja el. Többek között azért, mert a hazánkba érkező, és a világpiaci árnál olcsóbb urali olaj feldolgozására állították be a Mol feldolgozó kapacitását, és annak átállítása százmilliárdokba kerülne.

Vagyis még a legjobb szcenárió is sokkal kedvezőtlenebb lenne, mint a mostani helyzet.

Ha ugyanis kitolnák az embargó kezdetét 3-4 évvel, akkor is százmilliárdokat kellene költeni az átállásra, és nem tudni, kifizetné-e ennek költségét az unió. Azt sem tudjuk, kitől és milyen áron vásárolhatnánk olajat. 

Milyen irányba haladnak a jelenleg is zajló tárgyalások?

Folyamatosan tárgyalnak az ügyben, de számunkra elfogadhatatlan az orosz olajról való leválás. Vannak persze tagállamok, ahol alacsonyabb az orosz kőolaj aránya a gazdaságban, de nálunk a felhasználás hatvan százalékát az urali olaj adja. A magyar javaslat szerint a szankciót azokra az országok esetében kellene bevezetni, amelyek nem vezetéken, hanem tankerekben kapják az orosz olajat.

Egyébként is nagy a kereslet az olaj iránt, ezért az embargóval nem lehet sarokba szorítani Oroszországot.

Csak egy példa: már úton vannak azok az olajszállító hajók, amelyek Kínába és Indiába szállítják az orosz olajat. A háború óta egyébként is felívelőben vannak az orosz-kínai gazdasági kapcsolatok. Csak megjegyzem, az olajembargó hírére jelentősen emelkedett az olaj ára, ami aztán keresztül gyűrűzik az egész gazdaságon, növeli az inflációt.

További gond, hogy a világ GDP-jét adó országok fele – köztük a növekvő gazdasági jelentőségű és feltörekvő  BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika), továbbá egész Afrika –  nem alkalmaz szankciókat.

Ezért romlik az Európai Unió versenyképessége, pedig éppen annak emelése lenne az egyik legfontosabb cél. Ha Magyarországon megugranának az energiaárak, ahogy Nyugat-Európában már ez megtörtént, akkor egy befektető meggondolná, hogy idehozza-e tőkéjét.

Elképzelhető, hogy semmi nem lesz a hatodik szankciós csomagból, vagy inkább hazánk valamiféle felmentést kaphat ez alól?

Jelenleg még mindig nem kaptunk olyan ajánlatot, amely folyamatosan és megfelelő áron biztosíthatná hazánk olajszükségletét. Amíg erre nem kerül sor, nem tudjuk támogatni a javaslatot, azaz vétózunk.

Mi a helyzet gázfronton?

A magyar gazdasági diplomácia legnagyobb sikere volt, amikor tavaly szeptemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 10+5 évre szóló gázszállítási szerződést írt alá a Gazprommal 4,5 milliárd köbméter megvásárlásáról.

Ráadásul a földgáz esetében még nagyobb, 75-80 százalékos a kitettségünk, a magyar kormány képviselői többször elmondták, hogy a gázellátás biztonsági, szuverenitási kérdés, azaz nem politikai kérdés.

Elképzelhető, hogy az unió a földgáz szállításra is embargót vezet be?

Biztos vagyok benne, hiszen a német kormány már tett erre vonatkozó jelzést. Egyébként biztos lehet diverzifikálni a gázbeszerzést tíz év alatt. Nekünk nagyon jó feltételekkel kötött szerződésünk van, ezzel szemben az Egyesült Államok gázszállítmányai oda irányulnak, ahol a legtöbbet kapják érte.

A jelenlegi világpiaci árakat figyelembe véve az amerikai gáz ötször-hatszor annyiba kerülne a magyar háztartásoknak, mint amennyit most fizetnek, feltéve hogy egyáltalán kapunk belőle. 

A Németországba érkező gázmennyiség csökkenése átmeneti, vagy valami más lehet mögötte?

Átmeneti jelenségről van szó. A politikai hátteret nem minősíteném. Az ukrán partner közölte, hogy a tranzitállomás veszélyben van a megszálló csapatok miatt, nem tudják garantálni a megfelelő gázellátást. Ezt egyébként a Gazprom cáfolta, illetve az is tény, hogy a háború ellenére Oroszország a mai napig szállít gázt Ukrajnának.

Mi a helyzet Bulgária esetében, rajtuk keresztül továbbra is érkezik a gáz?

Igen, a minapi tárgyalásokon is közölték, hogy gond nélkül érkezik a földgáz.

Mit lehet tudni a finnek energiaimportjáról, beváltották a fenyegetést az oroszok?

Oroszország a NATO csatlakozás hírére múlt szombaton nulla órától leállította az áram továbbítását az országba.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a török elnök továbbra is vétót helyez kilátásba a finn és a svéd NATO-csatlakozás kapcsán.  

Korábban sokáig diplomataként dolgotozz. Hogyan vált a hazánkba érkező működőtőke éllovasává Dél-Korea és Kína?

A 2008-as válság mélybe taszította a régió, és azon belül is hazánk gazdaságát. A 2010-es kétharmados győzelmet követően az új kormány alapjaiban alakította át hazánk gazdasági, növekedési filozófiáját. A válság bebizonyította, hogy a hagyományos nyugati gazdasági modell nagyon sérülékeny, illetve hogy új geopolitikai és gazdasági erőtér alakult ki keleten.

Hatalmas előnye a távol-keleti országoknak, hogy a népesség dinamikus növekedésének köszönhetően bármilyen válságot olcsón úszhatnak meg a belső vásárlóerő növekedésére támaszkodva. Ezért világossá vált, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások számára új piacokat lehet találni ebben a régióban, az állam segítségével. Ezzel párhuzamosan új befektetőket is sikerült találni.

Legnagyobb exportpiacunk  továbbra is Németország,  az unión kívül az első számú exportpartnerünk pedig az Egyesült Államok. Azonban az elmúlt három évben Dél-Korea és Kína hozta a legtöbb működő tőkét Magyarországra.

2021-ben például a hazánkba érkező összes befektetés 60 százaléka a keleti nyitás országaiból érkezett, csaknem három milliárd euróról beszélhetünk.

A 2012-es keleti nyitás, illetve a két évvel későbbi déli nyitás a közhiedelemmel szemben nem jelentette azt, hogy hátat fordítunk a nyugatnak, de új piacok bekapcsolását mindenképpen.

Ezzel csak a korábbi nyugati mintát követtük. 

Elképzelhető, hogy a Lengyelországon keresztül akadozó kínai szállítmányok a jövőben hazánkon keresztül jutnak majd el Nyugat-Európába?

Ez lenne a cél, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalon keresztül érkezzenek ezek a szállítmányok. Ahogy a pandémia bebizonyította, hogy nagyon sérülékenyek az ellátási láncok, és akadtak gyártók, akik visszahozták Magyarországra gyártási kapacitásukat, úgy az is elképzelhető, hogy hasonló változásra kerül sor a háború következményeként: új kereskedelmi és logisztikai központ lehetünk a keleti áruk nyugatra áramlása tekintetében.