Ennyivel kevesebben tanulhatnak tovább a nyelvvizsga hiánya miatt

Az egyetemi/ főiskolai felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsgáról még 2014-ben született egy rendelet. Ön szerint ez a jogszabály mennyire teljesíthető?

Racionális elvárásként nyilvánvalóan be fogja váltani az oktatáspolitika és a felsőoktatás reményeit, hiszen néhány év alatt megszűnik az az áldatlan állapot, hogy abszolutóriummal rendelkező, az egyetemi tanulmányokat már lezárt volt hallgatók tömegesen nem kapják meg diplomájukat, mert nincs nyelvvizsgájuk. A középiskolások szempontjából azonban választóvízként jelentkezik majd a nyelvvizsga iránti elvárás, ezért további esélyegyenlőtlenség forrása lehet.

A jól szocializált családban nevelt, jó iskolába járó diákok számára további előnyöket, az előnytelen feltételek között, nehéz körülmények között nevelkedő fiatalok számára áthidalhatatlan hátrányokat jelent.

Mennyire tudnak a középiskolák megfelelni annak az elvárásnak, hogy nyelvvizsgával bocsássák ki a diákokat az érettségivel egy időben, vagy esetleg korábban? 

A bevezetett követelmények szükségszerűségét – úgy gondolom – minden érintett elismeri. A középiskolai (és persze az ottani képzést megalapozó általános iskolai) képzés azonban ettől nem lett hatékonyabb, végképpen nem lett eredményesebb. Nem történt tehát szakmai vagy pedagógiai fejlesztés, az oktatási rendszer nem nyújtott tartalmi vagy pedagógiai segítséget a hatékonyabb iskolai nyelvoktatáshoz, csupán a felsőoktatásba történő belépéshez peremfeltételeket határozott meg a kormányzat. Az oktatás ettől semmit nem változott, a nyelvoktatás nem lett hatékonyabb.

Arra számítok, hogy az érettségi megszerzésének időpontjáig nyelvvizsgával rendelkező diákok számának aránya néhány százalékkal fog csupán növekedni.

Mennyire teszi ezt lehetővé a jelenlegi tanterv? Milyen más feltételei lennének?

A gimnáziumok kerettantervében és helyi tanterveiben – tapasztalatom szerint – általában viszonylag magas óraszám áll rendelkezésre az eredményes nyelvoktatáshoz. Ennek azonban feltétlenül párosulnia kell az érintett diák tudatosságával, a család nyelvoktatást támogató motivációjával, valamint a nyelvtanárok tanórán kívüli további jelentős és rendszeres segítségével. Az erőfeszítések csak ekkor hozhatják meg az elvárt eredményt. A szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban csak egyetlen idegen nyelv oktatása folyik, az is a gimnáziuminál jellemzően alacsonyabb óraszámban. A tanulók motivációja és a családok átlagos támogatása is alacsonyabb szintű, ezért a nyelvvizsgával záruló nyelvoktatás jóval alacsonyabb eredményességgel várható el ezekben az intézménytípusokban.

Önmagában a középiskolai órákon való részvétellel általában nem teljesíthetők a nyelvvizsga követelményei.

Éves szinten hány középiskolai diák tesz minimum középfokú nyelvvizsgát?

Az általam vezetett iskolában az érettségizettek szinte mindegyike továbbtanul a felsőoktatásban, és iskolánk sok éve szisztematikus figyelmet fordít a dokumentálhatóan eredményes nyelvoktatásra. Ennek következtében érettségizőink 72%-a legalább „C”-típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik a gimnáziumi tanulmányainak végére. A tavaly végzett 107 fős évfolyamon 77 középfokú, és további 23 felsőfokú „C”-típusú nyelvvizsgával zártak diákjaink. Ezek azonban „csak” egy jó gimnázium kimeneti adatai, az országos helyzet ehhez képest hatalmas lemaradást mutat, még a gimnáziumi átlagos mutatók is sokkal rosszabbak ettől. 2018-ban 110 ezer tanuló érettségizett.

Véleménye szerint milyen hatásai lesznek a közeljövőben a jogszabály bevezetésének?

A nyelvvizsga-feltétel bevezetése az iskolai nyelvoktatás minőségére nem lesz jelentős hatással. Ennek oka az, hogy a középfokú oktatásban résztvevők legalább fele nagyon távol van a nyelvvizsga követelményeinek való megfeleléstől. Motivációt a jó vagy legjobb középiskolák tanulói számára jelent, mert a továbbiakban ők már nem halaszthatják a nyelvvizsga megszerzését az egyetemi évekre. Komoly hatása annak van, hogy az érettségizők jelentős része számára – helyzetük reális értékelésével – elérhetetlenné válik a felsőfokú oktatás.

Ön szerint hány százalékkal fog visszaesni az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma? Vagy milyen más, negatív esetleg pozitív hatásai várhatók?

A felsőoktatásba jelentkezők számát az egyébként racionális intézkedés jelentős mértékben csökkenteni fogja.

A gimnazisták esetében országos átlagban várhatóan mintegy 40 százalékos csökkenésre, a szakgimnáziumi, szakközépiskolai tanulók esetében legalább 60 százalékos csökkenésre számítok.

Sokan lesznek olyanok, akik középiskolai tanulmányaik utolsó két évében már eleve lemondanak majd a felsőfokú továbbtanulás reményéről. Saját iskolámban a jelentkezők számának maximum 10 százalékos, minimális csökkenésére számítok.

A szakgimnáziumokba járó diákok így is hátrányokkal indulnak az egyetemi felvételiken. Nem lesz-e így még nagyobb a szakadék, bizonyos rétegeket teljesen kizárva az egyetemi képzésből?

A szakképzéssel foglalkozó középiskolák tanulói – a saját szakmájukban történő továbbtanulást leszámítva – így is rendkívül nagy hátránnyal tudnak nekivágni a felsőoktatásnak, hiszen a szakmai képzés terhei miatt nem részesülhetnek fakultációs oktatásban, és az emelt szintű oktatásra is kevés a lehetőségük.

Reményeiket tovább fogja csökkenteni a nyelvvizsga-követelmény megjelenése, hiszen egy szakképző középiskolában általában jelentősen kisebb óraszám jut az idegen nyelvekre.

További hátrány, hogy a szakgimnáziumi, szakközépiskolai diákok egyetlen idegen nyelvet tanulnak.

_______________________________________________________________________________