Ennyivel kevesebben tanulhatnak tovább a nyelvvizsga hiánya miatt

Interjú2019. márc 4.Kalmár Erika

Tavaly 75 ezren nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe, 30 százalékuk nem rendelkezett nyelvvizsgával. Kérdés, sikerül-e egy év alatt ennyivel több nyelvvizsgát letenni az érettségiig. A követelmény szükségszerűségét oktatási szakértők elismerik, a felsőoktatásba felvett diákok számának visszaesésére azonban többen is számítanak, mert önmagában a gimnáziumi órák nem elegendőek a nyelvvizsgához. A követelmény főleg a szakgimnáziumi végzősöket, illetve több egyetemet is hátrányosan érinthet a bevételkiesés miatt, és növeli a gyerekek esélyegyenlőtlenségét - derül ki Petróczi Gábor oktatási szakértő, a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatójának lapunknak adott interjújából.

Az egyetemi/ főiskolai felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsgáról még 2014-ben született egy rendelet. Ön szerint ez a jogszabály mennyire teljesíthető?

Racionális elvárásként nyilvánvalóan be fogja váltani az oktatáspolitika és a felsőoktatás reményeit, hiszen néhány év alatt megszűnik az az áldatlan állapot, hogy abszolutóriummal rendelkező, az egyetemi tanulmányokat már lezárt volt hallgatók tömegesen nem kapják meg diplomájukat, mert nincs nyelvvizsgájuk. A középiskolások szempontjából azonban választóvízként jelentkezik majd a nyelvvizsga iránti elvárás, ezért további esélyegyenlőtlenség forrása lehet.

A jól szocializált családban nevelt, jó iskolába járó diákok számára további előnyöket, az előnytelen feltételek között, nehéz körülmények között nevelkedő fiatalok számára áthidalhatatlan hátrányokat jelent.

Mennyire tudnak a középiskolák megfelelni annak az elvárásnak, hogy nyelvvizsgával bocsássák ki a diákokat az érettségivel egy időben, vagy esetleg korábban? 

A bevezetett követelmények szükségszerűségét – úgy gondolom – minden érintett elismeri. A középiskolai (és persze az ottani képzést megalapozó általános iskolai) képzés azonban ettől nem lett hatékonyabb, végképpen nem lett eredményesebb. Nem történt tehát szakmai vagy pedagógiai fejlesztés, az oktatási rendszer nem nyújtott tartalmi vagy pedagógiai segítséget a hatékonyabb iskolai nyelvoktatáshoz, csupán a felsőoktatásba történő belépéshez peremfeltételeket határozott meg a kormányzat. Az oktatás ettől semmit nem változott, a nyelvoktatás nem lett hatékonyabb.

Arra számítok, hogy az érettségi megszerzésének időpontjáig nyelvvizsgával rendelkező diákok számának aránya néhány százalékkal fog csupán növekedni.

Mennyire teszi ezt lehetővé a jelenlegi tanterv? Milyen más feltételei lennének?

A gimnáziumok kerettantervében és helyi tanterveiben – tapasztalatom szerint – általában viszonylag magas óraszám áll rendelkezésre az eredményes nyelvoktatáshoz. Ennek azonban feltétlenül párosulnia kell az érintett diák tudatosságával, a család nyelvoktatást támogató motivációjával, valamint a nyelvtanárok tanórán kívüli további jelentős és rendszeres segítségével. Az erőfeszítések csak ekkor hozhatják meg az elvárt eredményt. A szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban csak egyetlen idegen nyelv oktatása folyik, az is a gimnáziuminál jellemzően alacsonyabb óraszámban. A tanulók motivációja és a családok átlagos támogatása is alacsonyabb szintű, ezért a nyelvvizsgával záruló nyelvoktatás jóval alacsonyabb eredményességgel várható el ezekben az intézménytípusokban.

Önmagában a középiskolai órákon való részvétellel általában nem teljesíthetők a nyelvvizsga követelményei.

Éves szinten hány középiskolai diák tesz minimum középfokú nyelvvizsgát?

Az általam vezetett iskolában az érettségizettek szinte mindegyike továbbtanul a felsőoktatásban, és iskolánk sok éve szisztematikus figyelmet fordít a dokumentálhatóan eredményes nyelvoktatásra. Ennek következtében érettségizőink 72%-a legalább „C”-típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik a gimnáziumi tanulmányainak végére. A tavaly végzett 107 fős évfolyamon 77 középfokú, és további 23 felsőfokú „C”-típusú nyelvvizsgával zártak diákjaink. Ezek azonban „csak” egy jó gimnázium kimeneti adatai, az országos helyzet ehhez képest hatalmas lemaradást mutat, még a gimnáziumi átlagos mutatók is sokkal rosszabbak ettől. 2018-ban 110 ezer tanuló érettségizett.

Véleménye szerint milyen hatásai lesznek a közeljövőben a jogszabály bevezetésének?

A nyelvvizsga-feltétel bevezetése az iskolai nyelvoktatás minőségére nem lesz jelentős hatással. Ennek oka az, hogy a középfokú oktatásban résztvevők legalább fele nagyon távol van a nyelvvizsga követelményeinek való megfeleléstől. Motivációt a jó vagy legjobb középiskolák tanulói számára jelent, mert a továbbiakban ők már nem halaszthatják a nyelvvizsga megszerzését az egyetemi évekre. Komoly hatása annak van, hogy az érettségizők jelentős része számára – helyzetük reális értékelésével – elérhetetlenné válik a felsőfokú oktatás.

Ön szerint hány százalékkal fog visszaesni az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma? Vagy milyen más, negatív esetleg pozitív hatásai várhatók?

A felsőoktatásba jelentkezők számát az egyébként racionális intézkedés jelentős mértékben csökkenteni fogja.

A gimnazisták esetében országos átlagban várhatóan mintegy 40 százalékos csökkenésre, a szakgimnáziumi, szakközépiskolai tanulók esetében legalább 60 százalékos csökkenésre számítok.

Sokan lesznek olyanok, akik középiskolai tanulmányaik utolsó két évében már eleve lemondanak majd a felsőfokú továbbtanulás reményéről. Saját iskolámban a jelentkezők számának maximum 10 százalékos, minimális csökkenésére számítok.

A szakgimnáziumokba járó diákok így is hátrányokkal indulnak az egyetemi felvételiken. Nem lesz-e így még nagyobb a szakadék, bizonyos rétegeket teljesen kizárva az egyetemi képzésből?

A szakképzéssel foglalkozó középiskolák tanulói – a saját szakmájukban történő továbbtanulást leszámítva – így is rendkívül nagy hátránnyal tudnak nekivágni a felsőoktatásnak, hiszen a szakmai képzés terhei miatt nem részesülhetnek fakultációs oktatásban, és az emelt szintű oktatásra is kevés a lehetőségük.

Reményeiket tovább fogja csökkenteni a nyelvvizsga-követelmény megjelenése, hiszen egy szakképző középiskolában általában jelentősen kisebb óraszám jut az idegen nyelvekre.

További hátrány, hogy a szakgimnáziumi, szakközépiskolai diákok egyetlen idegen nyelvet tanulnak.

_______________________________________________________________________________


Érettségizők száma 2013-2018

Érettségi

2013

2014

2015

2016

2017

2018

 

133000

117 000

115 000

112 000

108 000

110 000

SIKERSZTORIK
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Nagyon jó film lett a most díjazott Rossz versek
Először nyerte el magyar film a Monte Carlo-i Filmfesztivál fődíját: a Rossz verseket az Emir Kusturica vezette zsűri díjazta.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Ez az iphone app hozta messze a legtöbb pénzt
A Sensor Tower adatai alapján a Statista rangsorolta a legtöbb bevételt hozó Iphone alkalmazásokat: a Netflix népszerűsége töretlen, már az App Store-t is uralja.
Tech2019. jan 30.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.