Ezzel a "trükkel" próbálnak béremelést kicsikarni a dolgozók a munkáltatókból

A gazdasági problémák mennyire mutatkoznak meg a munkaerőpiacon?

A vállalatok optimizmusa jelentősen csökkent a tavalyi év óta. A felméréseinken az látszik, hogy tavaly még a cégek 89 százaléka akart bővülni, ebben az évben viszont már csak a társaságok 34 százaléka mondta, hogy bővülni szeretne. Idén főleg az informatikai és a telekom cégek illetve az SSC-k számolnak létszámbővítéssel.

A demográfiai helyzet miatt még gazdasági fellendülés idején se tud mindenki bővülni. Hisz egy átlagos évben 35 ezerrel több ember megy nyugdíjba, mint ahány fiatal belép a munkaerőpiacra.

A megélhetési költségek egyre magasabbak. Májusban 21 százalék felett volt az infláció. A bérek hogy alakulnak ebben a helyzetben?

A felmérésünknél a válaszadó cégeknek csak az egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy az alapbért 20 százalék fölött fogja emelni. Az ok egyszerű: a vállalatok túlnyomó többségének nincs akkora forgalma, hogy a bérek terén tartani tudják a lépést az inflációval.

Egyelőre a nagy cégeknél nem került sor komolyabb létszámleépítésre. Ennek mi az oka?

A vállalatok tanultak a COVID időszakból: tudják, hogy ha nagy számban elbocsájtják a dolgozókat akkor utána komoly esély van rá, hogy nem vagy csak átlag feletti fizetésajánlatokkal tudják őket visszacsábítani.

A társaságok tisztában vannak vele, hogy amíg esély van a túlélésre, addig nem szabad elengedni az embereket.

Sokan számolnak most munkahelyváltással?

Abból a kutatásból, amelyben 7500 embert kérdeztünk meg az derült ki, hogy az utolsó félévben a kékgallérosok 18 százaléka, a fehérgallérosoknak pedig a 12 százaléka váltott munkát. Összesen pedig 2023 első félévében 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy fontolóra veszi a váltást.

Ez az arány meghaladja az európai átlagot, amely 24 százalékon áll.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a magyar infláció magasabb, ezért többen szeretnének megcsípni egy olyan pozíciót, ami többet fizet a jelenlegi munkahelyüknél.

Közben kibontakozott egy új tendencia is: sokan elindulnak új állást keresni, de amikor egy cégtől ajánlatot kapnak kiderül, hogy nem akarnak váltani. Helyette a régi munkahelyüket akarják rávenni, hogy adjon ellenajánlatot. Vagyis jól érzik magukat a régi helyükön. Csak azért nézelődnek szét máshol is, hogy a munkáltatójukat rávegyék a béremelésre.

Milyen szakmák iránt a legnagyobb most az igény?

Idén az informatikusok és a mérnökök iránt az igény még a korábbiakhoz képest is nőtt. Mivel az ellátási láncok még nem elég stabilak, a beszerzési osztályokon is intenzíven toboroznak. Ugyanígy az adminisztráció és a back office terén is viszonylag sok a nyitott pozíció.

Viszont értékesítőre, marketingesre, jogászra átlag alatti az igény.

Fiatalokra, friss munkakeresőkre vonatkozóan milyen trendeket látnak?

A Z generáció kapcsán gyakran felmerül, hogy a bérezés kapcsán elrugaszkodott elképzeléseik vannak.

Valójában azonban inkább arról van szó, hogy a fiatalok látják, hogy kevesebben vannak, mint a nyugdíjba vonuló korosztályok és világos előttük, hogy kiváló alkupozícióban vannak. A cégek kénytelenek megfizetni a viszonylag magas fizetési igényeiket, ha szeretnék magukhoz csábítani a fiatalokat.

Mi az ami igazán fontos az álláskeresőknek mostanság?

A fontossági sorrend első helyén a fizetés nagysága áll, mint szinte mindenhol Európában. Ilyen szempontból Norvégia és Németország rendhagyónak számít, hisz náluk nem a bér az elsőszámú kritérium a munkahelyválasztásnál.

Itthon a második helyen a „kellemes munkahelyi légkör” áll.

Ami talán meglepő lehet, hogy az embereknek annyira lényeges, hogy a munkahely stabil legyen, hogy ez a kritérium annál is fontosabb nekik, mint hogy milyen a munka-magánélet egyensúlya vagy hogy a cég lokációja hol van.

Sok olyan multinacionális nagyvállalat van, amely tévesen azt hiszi, hogy a dolgozóinak magától értetődő, hogy a munkahelyük stabil. Pedig ez olyasmi, amit érdemes kommunikálni az alkalmazottak felé. Gyakran épp azért váltanak állást az emberek, mert félnek, hogy a munkájuk veszélybe kerül.

Még mindig csillagászati összegeket lehet keresni az IT szakmával?

Igen, az IT egyik sajátossága, hogy azon szakmák közé tartozik, ahol a külföldi cégek egy része nem a magyar fizetésekhez igazítja a hazai béreket, hanem az amerikai vagy a nyugat-európai béreket adják az itteni IT-s szakembereknek is. Ennek a bőkezűségüknek pedig az egész IT-s piacra hatása van.

Ezért egy jó szoftverfejlesztő vagy egy informatikai biztonsági szakértő roppant sokat tud keresni.

A kormányzat 500 ezer új munkavállalót hozna be Magyarországra külföldről. Valóban így lehet kezelni a munkaerőhiányt?

Miközben egyre több gyár épül az országban ott a dilemma, hogy az üzemekbe valamiként munkásokat is kell szerezni. A munkaerőhiányt úgy kell pótolni, hogy közben –ahogy említettem is – minden évben 35 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint amennyien újonnan felveszik a munkát.

Az országnak nyilván azaz érdeke, hogy minél több külföldi szakembert csábítsunk ide.

Viszont Európában a természetes fogyás nem csak minket, hanem az összes többi államot is sújtja. A nemzetközi porondon emiatt óriási a verseny a munkavállalókért. A tapasztalatom az hogy a kormányzat jóval rugalmasabban áll a külföldi munkavállalókhoz, mint a többi régiós ország. Viszont tartok attól, hogy aki tud angolul az inkább Nyugat-Európába fog menni, aki pedig nem tud az nem szakképzett. Már pedig nekünk elsősorban szakképzett dolgozókra lenne szükségünk.