Rekordok dőlnek a hazai munkaerőpiacon – megközelítjük a cseh szintet?

Történelmi csúcsokon van a foglalkoztatottság Magyarországon. Közel 4,7 millióan dolgoznak hazánkban. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megközelítőleg egymillió fővel dolgoznak többen most, mint 2010-ben. Ebben a munkát támogató és adócsökkenetésekre építő gazdaságpolitikának hatalmas szerepe volt.

Szintén rekord magasságokba, 74 százalékra emelkedett a 15-64 évesek foglalkoztatottsági rátája.

Forrás: KSH

Munkaerőpiaci tartalékok

Piaci becslések alapján megközelítőleg 200-300 ezer főt lehet még bevonni a munkaerőpiacra. A határmenti térségeknél, illetve az idősebb és fiatal korosztályoknál azonosíthatók még tartalékok.

Nagyon közel van tehát már a teljes foglalkoztatottsági szint, mely lényegében egy olyan állapot, ahol mindenki tud dolgozni, aki akar. Ez a jóléti társadalmak egyik legfontosabb alapja.

Közel a cseh szint?

A magyar gazdaság tavaly 7,1 százalékkal növekedett.

Uniós szinten kimagaslóan nagy a beruházási aktivitásunk, miközben a dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás adhatja az idei GDP növekedés felét. Egy ilyen környezetben a vállalatok bátran foglalkoztatnak.

A pozitív gazdasági folyamatoknak köszönhetően a hazai munkanélküliségi ráta történelmi mélypontok közelébe süllyedt. A mutató idén februárban 3,8 százalékon állt. Összehasonlításképpen Csehországban 3,5 százalék volt februárban a munkanélküliségi ráta.

A járvány előtt pedig Csehországban 2,7 százalék, míg hazánkban 3,2 százalék volt a mutató.

A járvány alatt és után tehát még közeledni is tudtunk az etalonnak tartott cseh munkanélküliségi szinthez.

Kilátások

Magyarország vezető munkaerőközvetítő vállalatának felmérése szerint a vállalatok 89 százaléka szeretné bővíteni dolgozói létszámot. Így jó eséllyel 3 százalék közelébe süllyedhet középtávon a munkanélküliségi ráta hazánkban.

Ennek rövidtávon azonban van néhány akadálya. A globális alkatrész- és chiphiány miatt a feldolgozóipar gerincét képező autógyárak például kénytelenek visszafogni a termelésüket és csökkentett műszakok mellett működnek. Annak ellenére, hogy kereslet van bőven. A feldolgozóipari összes rendelésállomány január végén 25 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A chiphiány második félévben várható oldódásával az autógyártás, illetve a számítástechnikai és elektronikai termékek gyártása is felfuthat, ami a foglalkoztatottsági számokat is magával húzza.

Emellett a külföldi turizmus visszaépülése a vendéglátó ágazatnak adhat újabb lendületet. Ez szintén jótékonyan hat a későbbiekben a foglalkoztatottságra.

Bérek

Az átlagbérek az idén 12 százalékkal, míg 2023-ban és 2024-ben bő 7-7 százalékkal emelkedhetnek az MNB előrejelzései alapján.

Ez azt jelenti, hogy a fizetések hároméves időtávon megközelítőleg 28 százalékkal lesznek magasabbak.

Ezzel párhuzamosan, hároméves időtávon az infláció 17-18 százalékot tehet ki.

Vagyis három év alatt nagyságrendileg 10 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek Magyarországon.

Reálbérek 10 év távlatában

A reálbérek az elmúlt évtizedben 75 százalékkal emelkedtek.

2010-ben ugyanis 202 ezer forint volt az átlagbér, mely 2021 végén meghaladta a 430 ezer forintot. Ez 113 százalékos emelkedésnek felel meg. Az infláció pedig 2010 és 2021 között közel 38 százalék volt a KSH adatai alapján. A végeredmény a korábban említett 75 százalékos reálbéremelkedés.

Koronavírus

Azt is fontos látni, hogy a széleskörű gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a járvány alatt sem nőtt meg érdemben a munkanélküliségi ráta. A koronavírus megjelenése előtt ráadásul erős, egészséges állapotban volt a magyar gazdaság, így a munkaerőpiac összességében felszívta a vendéglátóiparból kényszerűen átáramló munkaerőt.

Forrás: KSH

Viszonyításképpen jelenleg közel 7 százalék a munkanélküliségi ráta az euróövezetben, mely közel kétszer magasabb a magyar szintnél.