Ördögi körbe kerülhet a gazdaság, ha nem sikerül letörni az inflációt
ElemzésekAz energiárak, a szállítmányozási költségek és az alapanyagárak elszállása, valamint a béremelések miatt az ipari termelői árak egyharmadával növekedtek egy év alatt. A belföldi eladási árak pedig több mint 43 százalékkal lettek magasabbak Magyarországon, de a jelenség egész Európában hasonló.
Mindez két ördögi kört is kialakít. A termelői árak kitermelhetetlen szintje egyrészt átgyűrűzik a fogyasztási árakba, másrészt munkahelyek megszűnéséhez is vezethet.
Az ipari termelési árak inflációja az EU-ban (kék) és az euróövezetben (piros), az energiaszektor kivételével (szaggatott vonal) 2015 =100, forrás: Eurostat
A német vegyipari óriás, a BASF példája is mutatja, hogy bizonyos költségszint felett már nem érheti meg bizonyos gyártási kapacitások működtetése, vagyis "a szombati zárva tartásból" kellene megélni.
Az infláció kezelését célzó kamatemelések révén a beruházások is megdrágulnak, ami a magas költségszint miatt visszaeső beruházási kedvet tovább rontja.
A tartósan magas szinten (8,6%) ragadt árak miatt az Egyesült Államokban is egyre többen jósolnak a jövő évre recessziót, az euróövezetben pedig júniusban rekordszintre emelkedett az infláció.
Az infláció és a termelői árak drágulásának legnagyobb része az energiaárak 40 százalék feletti emelkedésének tudható be Európában is.
A magas energiaárak miatt német energiavállalatok állami segítséget kértek. Az orosz gázimport akadozik, és a nemzetközi gázárak emelkedése miatt hatalmas pluskiadások jelentkeztek, amit nem szeretnének, és nem is tudnának már áthárítani a fogyasztókra, ezért kértek állami mentőövet.
Magyarországon továbbra is emelkednek a termelői árak, amelyek begyűrűznek a fogyasztói árakba, így az infláció csak ősszel érheti el a csúcspontját - derül ki az MNB friss Inflációs Jelentéséből. A második félévben átlagosan 14 százalékos emelkedést jósol a jegybank.
A nyersanyagok és az energia árának emelkedése júniusban széles körben érzékelhető volt. Az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított havi áremelkedés mértéke 1,7 százalék volt júniusban.
Ez az érték négyszerese a tavalyi 0,4 százaléknak.
A termelői árak csak akkor tudnak hosszabb távon mérséklődni, ha a nyersanyagok és az energiaárak stabilizálódnak. Az olaj ára már lejjebb ment a recessziós félelmek hatására, de az európai gázár az ellátási félelmek, egész pontosan az orosz gázcsapok elzárása miatti aggodalmak nyomán tovább drágul.
A magasabb rezsiárak miatt a lakosságnak kevesebb elkölthető pénze marad, csökkenhet a fogyasztás mértéke, amely lefelé húzza a gazdaság teljesítményét.
Sajnos az elmúlt 50 év energiaválságai azt mutatják, hogy az energiahordozók drasztikus drágulása mindig gazdasági visszaesést, sokszor recessziót vagy technikai recessziót hozott a gazdaságban.
Ennek a lakossági fogyasztás visszaesése mellett a másik oka az infláció letörését célzó kamatemelések növekedésromboló hatása.A jegybankok kétségtelenül nehéz helyzetben vannak: úgy kell emelniük kamatot, hogy visszafogják az inflációs várakozásokat, ugyanakkor a hitelek drágulásával ne vegyék vissza a beruházási hajlandóságot.
