Hol vannak növekedési tartalékok a hazai kkv-knál?

Interjú2019. jún 11.Szabó Anna

Az elmúlt időszakban a hazai gazdaság egy nagyon dinamikus növekedési pályát futott be. A növekedést elsősorban a foglalkoztatás emelkedése támogatta kínálati oldalról. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a munkanélküliség megközelítette a 3 százalékot, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a foglalkoztatás további bővülésével elérhető növekedés már nem lesz olyan mértékű, mint amilyet az elmúlt évben regisztrálhattunk – mondta a Növekedés.hu-nak Balatoni András az MNB igazgatója.

Az MNB versenyképességi programja külön foglalkozik a hazai kkv-szektor megerősítésének stratégiáával. Hogyan válhatnak versenyképesebbé a hazai kkv-k?

Előretekintve a hatékonyság növekedésére, a termelékenység javítására fókuszáló stratégiára van Magyarországon szükség, ezért publikálta jegybank a 330 pontból álló Versenyképességi programját. Úgy gondoljuk, hogy ezek a versenyképességi intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai gazdaságnak a termelékenysége egy dinamikus bővülő pályát tudjon mutatni az elkövetkezendő 10-12 évben. Fontos először azonosítani, hogy hol vannak jelentős növekedési, termelékenységi tartalékok a magyar gazdaságban. Mi úgy látjuk, hogy elsősorban a kis és közepes vállalati szektor (kkv) az, ahol potenciált azonosíthatunk a produktivitás, hatékonyság terén.

Bár a szektor adja a foglalkoztatás 70 százalékát, a GDP-nek csak az 50 százalékát állítják elő kkv-k és az exportból csupán 20 százalékban részesülnek. Az átlagos magyar kkv termelékenysége mindössze egyharmada a nagyvállalatoknál regisztrált szintnek.

Ez a fajta dualitás nagyon jelentős hazánkban, ennek az oldása stratégiai szemléletet, komplex nézőpontot igényel.

Balatoni András

Miért vannak növekedési tartalékok a magyar kkv-szektorban?

Egyrészt azért, mert a magyar kkv-k nem elég tőkeintenzívek, nem ruháznak be eleget.

Az alacsony beruházási ráta konzerválja az elavult termelési rendszereket és így a lemaradást az élvonalhoz képest.

A beruházásokkal összefügg a kkv-k másik alapvető hátránya, hogy a digitális technológiák továbbra sem terjedtek el a szektorban. Például még mindig minden ötödik vállalatnak nincsen honlapja Magyarországon, ami egy elég olcsón és könnyen elérhető technológia. Pusztán egy vállalati honlap segíthet abban, hogy piacokat szerezzen a vállalat, így bővítheti a termelését, illetve szolgáltatásának a volumenét.

A környező országokhoz képest nagyon kevesen használnak hazánkban korszerű vállalatirányítási szoftvereket is. Ezek a technológiák már adottak, alkalmazásukkal viszonylag gyorsan növelhető a kkv szektor termelékenysége.

A legtöbb vállalatvezetői felmérésben a munkaerőhiányt jelölik meg, mint a bővülés egyik legnagyobb hátráltató tényezőjét. Hogyan lehetne javulást elérni ezen a területen?

A tőke mellett sok esteben a humán erőforráshoz való hozzáférés is korlátozott a kkv-k esetén. A hazai kis és közepes vállalkozások két irányból is szembesül egyfajta „agyelszívással”. „Agyelszívást” jelent az, ha külföldre mennek a tehetséges magyar munkavállalók, de az is, ha a magyar kkv-k helyett a magyar nagyvállalatokat választják ezek a munkavállalók.

Célszerű ennek megfelelően a szabályozási, adózási, támogatási környezetet úgy átalakítani, hogy csökkenjen, vagy megszűnjön a kkv-k versenyhátránya a munkaerőpiacon.

A kkv-szektor szerkezetében további potenciál azonosítható. Azt látjuk, hogy a magyar kkv szektor elaprózódott, egy szektorszintű konszolidáció esetén jobban kihasználható lenne a mérethatékonyság, ami növekedési tartalékot szabadítana fel. A fúziók és felvásárlások támogatása mellett jó alkalom kínálkozik a hálózatosodási lehetőségek jobb kihasználására is.

Alapvető probléma a hazai kkv-k alacsony exportképessége. Milyen kitörési pontokat lát?

A klasszikus közgazdaságtan kevésbé foglalkozik a hosszú távú növekedés keresleti kérdéseivel. Ezzel szemben az elmúlt évek változásai rámutattak arra, hogy

nem elég pusztán a gazdaság kínálati oldalát fejleszteni, egy sikeres gazdaságpolitika fontos építőeleme a külső piacok felkutatása és a belső piacok fejlesztése. Magyarországon ebből a szempontból is helyzetbe kell hozni a kkv szektort.

A foglalkoztatás-vezérelt növekedés vége felé tőke és tudásintenzív fejlődési pályára kell ráállítani a hazai gazdaságot. Ehhez a keresleti és a kínálati tényezők együttes fejlesztésével ki kell alakítani egy megújuláson, rugalmasságon és innováción alapuló vállalati ökoszisztémát, ami biztosítja a hozzáadottérték és a termelékenység emelkedését a kis és közepes vállalatok esetén. Amennyiben ezen a téren előrelépést tudunk felmutatni, az az egész makrogazdasági növekedést és felzárkózást is érdemben támogatni fogja a következő 10-12 esztendőben.