Négynapos munkahét, létszámstop: mi vár az autóiparra?

Elemzések2019. jún 11.Szabó Anna

Gyengélkedik a német autógyártás, ami már hazánkban is érezteti hatását: két nyugat-magyarországi alkatrész-beszállító üzemben négynapos munkahetet vezettek be. Egyes autó- és gépipari cégek már létszámstopot jelentettek, vagy háromról két műszakra térnek át. Mi áll a háttérben?

A német gazdaság az idei évben minden várakozás alatt teljesít, azaz folytatódik a tavalyi második félévben indult folyamat. Egyre-másra vágják vissza a növekedési várakozásokat, aminek hatása lehet a magyar növekedésre is, hiszen hazánk igen sok szállal kötődik Európa legerősebb gazdaságához.

Elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben csökkent Németország kivitele és behozatala áprilisban, és a külkereskedelmi többlet is szerényebb lett a becsültnél. A német statisztikai hivatal (Destatis) legfrissebb előzetes adatai szerint áprilisban az előző hónaphoz képest a kivitel értéke 3,7 százalékkal csökkent, a behozatal értéke pedig 1,3 százalékkal esett.

Hazánk esetében különösen fontos, hogy a német gazdaság egyik húzóágazata,

az autóipar több okból is komoly gondokkal küszködik: a tavalyi évben 9,9 százalékkal kevesebb autót gyártottak Németországban.

A kereskedelmi háborút övező aggodalmak mellett egyrészt a dízelbotrány hatása a mai napig érződik az eladásokban, másrészt az Európai Unió egyre erőteljesebben a környezetbarát technológiákat helyezi előtérbe, ami a hibrid és teljesen elektromos járművek fejlesztésére kényszeríti a német autógyárakat. Ezek a fejlesztések pedig vagyonokat emésztenek fel.

Lapunk által megkérdezett elemzők szerint éppen ezeknek a hatásoknak az eredményeként a befektetők kivárnak. Ebben a tekintetben a legfontosabb tényező, hogy még nem eldöntött, melyik fajta alternatív hajtáslánc lesz a győztes. Amíg ez el nem dől, sok befektető visszafogja beruházásait.

Hogy – elsősorban a kereskedelmi vámemelések nyomán kialakult bizonytalan beruházási légkör miatt – gondban van a német autóipar, azt az elmúlt időszakban már Magyarországon is érezni lehetett.

Tavaly 3,8 százalékkal kevesebb autót gyártottak hazánkban, mint egy évvel korábban,

énnél azonban fontosabb, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár bővítését egy évvel elhalasztották, ráadásul

valószínűleg nem full-flex gyárat terveznek építeni, ahol akár elektromos autót is lehet gyártani.

Bár cáfolták az illetékesek, a debreceni BMW-gyár építésével kapcsolatban is nehézségekről írt a mindig jól értesült német üzleti lap, a Handelsblatt.

De nem csupán ezek utalnak arra, hogy a szektor gondokkal néz szembe, az acéliparból induló termeléscsökkenés ugyanis egyre több ágazatot ér el.

A világ egyik legnagyobb acélgyártója egyik német és francia üzemében leállította a termelést a csökkenő megrendelésállomány miatt, a közelmúltban pedig már a kassai acélművek is négynapos munkarendre tért át hasonló okokból.

A rendelések visszaesése már hazánkban is érezhető: két nyugat-magyarországi alkatrész-beszállító üzemben is négynapos munkahetet vezettek be. A gyárak egyike jelentős fémalkatrész-beszállító többek között a gépipari üzemek és autógyárak számára. A másik, IT-alkatrészeket előállító üzem pedig ugyancsak szerteágazó megrendelői állománnyal rendelkezik, többek között ez a cég is szállít az autóiparnak. Mindez azt mutatja, hogy a járműiparban, valamint a fém- és a gépgyártásban visszafogják a termelést.

Szakszervezeti képviselők szerint június elejére hozzávetőlegesen háromezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg az autó- és gépipari cégek, létszámstopot jelentettek be, azaz a kilépők helyére nem vesznek fel új munkaerőt, és a határozott időre szóló megbízásokat nem hosszabbítják meg.

Az említett iparágakban termelő vállalkozások közül többnél is háromról két műszakra térnek át, és leállnak a hétvégi munkavégzéssel is. Sok esetben pedig jelentősen visszavágják a termelési projektek számát.

Pontosan még nem tudni, milyen irányba folytatódnak az ismertetett folyamatok, az azonban biztos, hogy egyre nagyobb jelentősége lesz a jövőben a robotizációnak, az automatizálásnak és az emögött álló mesterséges intelligencia térhódításának. Az autóiparban például egyre nagyobb a nyomás az önvezető autógyártásra való áttérésre, illetve a gyártás szinte teljes automatizálására.

Mindez arra utal, hogy alapjaiban fog megváltozni a munkaerővel szemben való elvárás, egyre kevesebb kétkezi munkásra lesz szükség. A munkában állóknak viszont fel kell készülniük arra, hogy öt-tíz évente át kell képezniük magukat, hogy megfeleljenek a folyamatosan újjáalakuló követelményrendszernek.

Jól mutatja a változás tempóját és jelentőségét, hogy ma már létezik olyan gyár, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazásával három munkás végzi azt a logisztikai munkát, amelyhez tavaly még hatvan munkás kézre volt szükség.

Amennyiben általánossá válik, vagy legalábbis sok helyen bevezetett megoldás lesz a négynapos munkahét, akkor a vállalat és az állam közös támogatásával a hét ötödik napján valamely átképzési program is indulhat az érintett gyárakban. Ezek mikéntjéről és irányáról azonban a szakszervezeti vezetők még nem tudnak megerősített információkkal szolgálni.