Íme a szakképzésben várható újdonságok

Új munkaerőpiaci helyzet van kialakulóban: merre tart és mi jellemzi?

A gyors technológiai fejlődés miatt világszerte egyre nagyobb ütemben alakul át a gazdaság. Számos területen jelenik meg a robotizáció és a digitalizáció. A negyedik ipari forradalomban új munkakörök és foglalkozások jönnek létre, így természetesen az iskolában tanított tartalmakat is folyamatosan meg kell újítani. A magyar gazdaság versenyképességének további fejlődéséhez kiválóan képzett szakemberekre van szükség minden ágazatban.

Ehhez csupán a gimnázium nem elégséges…

Valóban így van. Az utóbbi években többen választják a szakképzést a csupán érettségit adó gimnáziumokkal szemben. A legfrissebb adatok szerint idén is nőtt a szakgimnáziumi képzésekbe felvételt nyert tanulók száma. A 31 157 fő az összes középfokú intézménybe felvételt nyert diák közel 40 százalékát teszi ki, szemben a hagyományos gimnáziumot választó 36,4 százalékkal.

Feladatunk, hogy még vonzóbbá tegyük a szakképzést. Az erre vonatkozó terveket a Szakképzés 4.0 stratégia tartalmazza.

Ezt a vonzóságot mivel kívánják elérni? 

Stratégiai feladatunknak tekintjük a szakmunka presztízsének visszaállítását és fontos, hogy megismertessük a pályaválasztó fiatalokat az új lehetőségekkel, a jövő szakmáival. Támogatunk minden olyan eseményt, ahol a pályaválasztó diákok élményalapon találkozhatnak a szakmunkában rejlő lehetőségekkel, és próbára tehetik képességeiket. Ezekre a legjobb példa lehet a hazai rendezésű Szakma Sztár verseny, vagy a nemzetközi szintű EuroSkills és WorldSkills események. Továbbá fontosnak tartom az intézmények pályaorientációban való komoly részvételét is.

Erre hányadik évfolyamon kerülhet sor?

Már a hetedikben. Ekkor érdemes feltárni azokat a kompetenciákat, amelyek a diákot, vagy szüleit segíthetik az iskolaválasztásban.

Cél, hogy a szakképzés választását ne a tanulmányi eredmények, hanem az érdeklődési kör határozza meg.

Fontos, hogy az iskolaválasztás előtt álló tanulók és szüleik lássák, hogy a szakképzésben végzett diákok versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kanak, ami biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújt. Akik pedig a szakirányú felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni, a technikus szakmai vizsgát követően a szakmai vizsgájuk eredményétől függően jelentős többlet pontszámot kapnak majd.

Hogyan lehet még nagyobb kedvet csinálni a szakképzéshez?

A vonzóvá tételhez hozzájárul például a korszerű eszközökkel felszerelt szakmai környezet és a megújuló ösztöndíjrendszer is.

Amiket említett, ahhoz kiváló oktatók kellenek. Honnan a felhozatal?

Véleményem szerint a szakmai képzés fejlesztésének egyik kulcskérdése, hogy a szakmai tantárgyakat oktató pedagógusok rendelkezzenek a legkorszerűbb technológiák oktatásra alkalmas ismeretekkel. Éppen ezért az oktatásba vállalati mérnököket kell bevonni, a gyakorlati oktatókat pedig vállalati környezetben tovább képezni.

Ám a tananyagot is fejleszteni kell. Sikerül lépést tartani a fejlődéssel?

Ennek fejlesztése ma már nem feltétlenül a nyomtatott tartalom korszerűsítését jelenti. Alapvető elvárás, hogy a tanulók egyre magasabb digitális tudással is rendelkezzenek.

Ennek érdekében a tankönyvek újraírása helyett a digitális tananyagok fejlesztésére van szükség.

A mai fiatalok sokkal fogékonyabbak a multimédiás tartalmak befogadására. Emellett azért is jobb megoldás, mert a nagyon gyorsan változó környezetünkre sokkal gyorsabban, rugalmasabban tudunk reagálni digitális tananyag használatával.

Kihalóban a korábbi klasszikus szakmák. Hogyan alakul át a munka világa?

Jól képzett munkaerőre minden területen szükség van. A technológiai fejlődésnek köszönhetően új szakmák jelennek meg, a munkakörök átalakulnak, egyre inkább minőségi munkaerő biztosítása szükséges. Ez pedig megváltoztatja a kompetencia-elvárásokat is: egyre nagyobb a hangsúly mind a kreativitáson, mind az emberi együttműködésen. Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy minden képzésbe beépüljenek az Ipar 4.0 követelményei és a szakmában elvárt digitális tartalmak.

A siker elérése érdekében miként lehet a tanulókat nagyjából egy szintre felzárkóztatni?

Stratégiánk fontos eleme, hogy megadja a felzárkózás lehetőségét a lemaradó gyerekeknek, ezzel csökkentve a lemorzsolódást. Jövő évtől létrejönnek az alapkompetencia-fejlesztő „dobbantó” osztályok, ezzel azoknak a gyengén teljesítő tanulóknak nyújtunk segítséget, akik az általános iskolát nem tudják elvégezni.

Ha sikerül nekik, utána hogyan tovább?

Azok, akik elvégzik ugyan az általánost, de a továbbtanulással kapcsolatban még bizonytalanok, a középiskola megkezdése előtt úgynevezett orientációs osztályban fejleszthetik magukat. A műhelyiskola azok számára nyújt lehetőséget, akik nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben sikeresen teljesíteni, és ezért lemorzsolódnának.

A műhelyiskolában ezek a fiatalok is piacképes részszakképesítést tudnak szerezni. A képzés a műhelyben zajlik, az oktató a „mester”, a pedagógusnak itt csak mentor szerepe van.

Fontos cél a kulcskompetenciák megerősítése, a tanulók projektfeladatokat végeznek, használati utasítást értelmeznek, anyagszükségletet számolnak. A műhelyiskola rugalmas időtartamú, terveink szerint reálisan 6-12 hónap alatt végezhető el.

Ezek szép tervek, de a korai iskolaelhagyást még mivel lehet csökkenteni?

Mindezen felül egy informatikai programmal is. A KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) részeként működő ESL (Early School Leaving) modul egy jelzőrendszerként funkcionál, amely folyamatosan nyomon követi a diákok teljesítményét jegyeik alapján, és figyeli az igazolt és igazolatlan hiányzások számát is. Ha a tanuló teljesítménye elkezd romlani, rohamosan emelkedik az igazolatlan hiányzások száma, akkor az ESL automatikus üzenetet küld az adott tanuló osztályfőnökének és a szülőknek is.

Ezzel a lemorzsolódás csökkenthető lenne?

Hát persze! Ha a problémát időben észlelik, akkor ez még megakadályozható. A várakozások szerint ezekkel az intézkedésekkel a mostani 12 százalékról 3 százalékra csökkenhet azok aránya, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert.

Meghozta sikerét a „nagyreményű” duális képzés? Mit tapasztalnak?

A gazdálkodó szervezeteknél folyó - tanulószerződéses - gyakorlati képzésben évek óta növekedő tendencia figyelhető meg, és a gazdálkodó szervezetek is folyamatosan keresik a lehetőségeket a tanulókkal történő kapcsolatfelvétel szélesítésére. Mindazonáltal tovább kell növelni a duális képzésbe bekapcsolódó vállalatok számát, mind az oktatási kapacitással rendelkező nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások körében.

Ágazati arány tekintetében mit látnak?

Ez jelentős eltérést mutat. Kiemelkedően magas például a kereskedelem és vendéglátás területén (szakács, eladó, pincér), alacsonyabb a legdinamikusabban fejlődő gazdasági területek által preferált munkakörök egy részében. A tapasztalatok szerint a kis- és középvállalkozásoknál nehézséget okoz a tanulószerződésekkel kapcsolatos adminisztráció, ezért egyértelművé vált, hogy az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése szükséges. Lehetőséget nyitunk ágazati képző központok létrehozására is a kis- és középvállalkozások együttműködésével.

Ezeknek a központoknak mi a szerepe?

Az alapgyakorlatnak a szakképzési centrum tanműhelyében való megszerzését követően a duális képzés új színtereiként biztosítják majd a szakmai gyakorlat vállalati helyszínű megszerzését a tanulók számára.

A duális képzés segítségével a fiatalok könnyebben juthatnak munkahelyhez, mert az őket foglalkoztató vállalatok szívesen látják viszont a saját igényeik alapján képzett, saját technológiáikat és munkahelyi elvárásaikat ismerő szakembert.

A diák megismerkedhet a vállalati kultúrával, egy valódi munkahelyi csapat tagja lehet, ahol nap mint nap új szakmai feladatokkal és kihívásokkal találkozhat.

Sok változást említett. Mit tart a Szakképzés 4.0 programban a legjelentősebbnek?

A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak. 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben induló ötéves technikumokban az első két évben ágazati alapképzést kapnak majd a diákok, ezt az időszakot ágazati alapvizsga zárja.

És ezután?

A következő három évben növekvő képzési időt töltenek a vállalatoknál a tanulók, akiket az is ösztönöz majd, hogy a cégek választhatnak, kikkel kötnek közülük szerződést. Az ötödik év végén tesznek érettségit és technikusi vizsgát a diákok. A tanulószerződést felváltó tanulói munkaszerződés a duális képzésben megteremti a lehetőségét annak, hogy a fiatal már a tanulmányai idején a teljesítményétől is függően egyre nagyobb mértékű munkajövedelemhez jusson.

Új ösztöndíjrendszerről mit kell tudni, hogyan számítják – mennyi, az annyi?

Ez megteremti a lehetőségét a pályakezdés támogatásának. Az ösztöndíj kifizetésének egy részét ahhoz kötnénk, hogy a tanuló befejezi-e a képzést, mert így kapná meg az egyösszegű pályakezdési juttatást. Az ösztöndíjak az első félév kivételével eredményfüggőek lesznek, ezért jelentős különbség lehet a diákok között. A pontos összegekkel kapcsolatban még zajlanak az egyeztetések.

A vonzó tanulási környezet, az infrastruktúra megteremtése az egyik célkitűzés: milyen konkrétumok vannak?

Célunk, hogy a tanulók jól felszerelt tanműhelyekben, az életük szerves részét jelentő digitális környezetben tanulhassanak, amibe beleértjük a korszerű, professzionális eszközök mellett a szupergyors WIFI és a digitális tananyag meglétét is.

Az iskolákban jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyeknek kell működniük, amelyek felkészítik a diákokat a vállalati helyszínű duális képzésre.

Az ITM cselekvési feladattervet is kidolgozott. Ezt mikortól lehet alkalmazni?

Ez 46 pontból áll a kormány által elfogadott stratégiában meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében. Erről a tárgyalás még folyamatban van. Az egyes – egymással szorosan összefüggő – intézkedések végrehajtását 2019 és 2021 között ütemezetten tervezzük.

Tulajdonképpen kiket szeretnének kinevelni?

Az elindult kedvező demográfiai tendenciák folytatódása mellett el kell érni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel, kompetenciákkal rendelkezzen, amelyek megalapozzák a gazdaság által igényelt képzettség elsajátítását és az egész életen át tartó tanulást. A szakképzés egyszerre jelenthet egyenes utat a felsőoktatásba, és biztos megélhetést azok számára, akik szakmai bizonyítvánnyal a kezükben lépnek ki az iskolarendszerből.