Jönnek vissza Ázsiából az európai cégek: hiába olcsóbb a bérgyártás, elfogyott a bizalom
InterjúA koronavírus hatására a nyugati gyártók elkezdték a Távol-Keletről visszatelepíteni Európába a termelést. A nearshoring hatása már Magyarországon is érződik - mondja a Növekedés.hu-nak Kavas Krisztián, a Synermont Zrt. vezérigazgatója. A bérgyártással foglalkozó cég ennek köszönheti gyors sikerét, Ausztriától Svédországig mindenhonnan dőlnek a megrendelések.
A nagy lockdown idején, amikor a koronavírus teljesen leállította a világgazdaságot, sokan megjósolták, hogy a nyugati gyártók elkezdik majd visszahozni a termelést Ázsiából. A Synermont Zrt. 2021-ben alakult bérgyártásra. Már ezt a hullámot készültek meglovagolni?
Igen, tavaly májusban indultunk az első járványhullám után. Találkoztunk ugyanis egy erős piaci igénnyel, gyorsan jött az első megrendelés. Nem is hittünk a szemünknek, egy sor felmérést végeztünk, hogy csak szerencsénk volt, egy véletlen, kiugró eset, vagy valóban egy tendenciát látunk.
Az jött ki, hogy ez lesz az új realitás a piacon, így teljes gőzzel belevágtunk.
A bérgyártásról általában az olcsón termelő ázsiai országok jutnak az ember eszébe. Tényleg akkorát fordult a világ, hogy már megéri Európába hozni a termelést?
Valóban a járványhelyzet előtt akár 70 százalékkal is alacsonyabbak voltak a gyártási költségek Kínában vagy Indiában, ezért szárnyalt évtizedeken keresztül az offshoring, aki csak tehette, kiszervezte a gyártást. Mára viszont fordult a kocka, ugyanis a covid miatt durván megnőttek a logisztikai költségek, és nehézkesebb is lett a szállítás. Emiatt előtérbe került a nearshoring, azaz a termelés hazatelepítése.
Azok a nagy nyugati gyártók, akik eddig hatalmas hasznot realizáltak a távol-keleti gyártásból, most hirtelen megtapasztalták ennek az árnyoldalát is,
és most gőzerővel keresik a lehetőségeket, hogyan tudnák ezt Közép-Kelet Európában egy kicsit magasabb áron, de az otthonihoz képest mégis jóval vállalhatóbb költségek mellett megvalósítani. Ez az a piaci rés, amit kihasználtunk, és azt látjuk, rengeteg a felmerülő igény, sokan keresnek olyan gyártót, aki rövid határidőkkel dolgozik, kvázi a szomszédban.
A magasabb kategóriás „prémium” termékek esetében, ahol a megfelelő minőség, hatékony kommunikáció, gyors reakcióidő, flexibilitás, proaktivitás még inkább előtérbe kerül a termék jellegéből adódóan, ott még inkább a nearshoring felé billen a mérleg, tulajdonképpen együtt lélegzünk az ügyféllel, mint meghosszabbított kezük végezzük a munkánkat
Sokan rámozdultak erre a lehetőségre Magyarországon?
Egyelőre nem. Noha sok bérgyártó cég működik hazánkban, ezek többsége egy ügyfelet szolgál ki, és jellemzően egyetlen feladatkörre fókuszál. Ezzel szemben mi, akik korábban több, mint 10 évet húztak le autóiparban fejenként (a cég tulajdonosai – a szerk.) jóformán bármilyen projektet meg tudunk valósítani.
Mit takar ez a “kicsit magasabb ár “ Közép-Kelet Európában, hogyan áll régiónk Kínához viszonyítva?
A magyarországi árakhoz képest még jelenleg is ötven százalékkal olcsóbb Kínában a gyártás, csakhogy ebben nincs benne a logisztika.
Mi ezt tudjuk hozni, és eredetileg nem is készültünk arra, hogy a Távol-Kelettel fogunk versenyezni, ez menet közben kezdett kialakulni, miután rengeteg megkeresést kaptunk. A nearshoring tendencia leginkább az elmúlt három-négy hónapban kezdte éreztetni a hatását.
Ennyit számítanak a logisztika költségei?
Azt szokták nekem mondani hogy az a konténer, amelyet korábban háromezer euróért szállítottak, az most 15 és 18000 euró között mozog,
ez nagyon megdrágítja az ázsiai gyártást. A kisebb termékeket talán még megérheti légi úton szállítani, de már ez is kétséges. Nem rég megkeresett minket egy svéd cég, egészségügyi berendezéseket gyártatnak Kínában, de ezekből csupán pár darab fér el egy konténerben, amely a berakodás után még négy hónapig hánykolódik a tengeren. Ezért döntöttek úgy, hogy keresnek egy közelebbi megoldást, nekünk pont ez a versenyelőnyünk.
Mikor kezdték el észlelni, hogy fut fel a megrendelésállomány?
2021 májusában jegyeztük be a céget, akkor a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. kismartoni irodájának segítségével elkezdtünk nyitni Ausztria felé, rajtuk keresztül kapcsolatba kerültünk nagyon sok potenciális ügyféllel, az első megrendelést is így szereztük. Nagy segítség volt ez, mivel ennek köszönhetően ültek le velünk egy asztalhoz az osztrák vállalatok, gyorsabban tudtunk így fejlődni.
Tavaly júliusban indult a bérgyártás az első ügyfelünkkel, egy speciális, innovatív kerekpár-belsőket gyártat. Megtervezték a gyártósort, közösen telepítettük soproni üzemünkben, és 15 fővel elkezdtük a munkát.
Szeptember végére már akkora volt a megrendelésállomány, hogy meg kellett dupláznunk a létszámot, de még így is két műszakban kellett termelni.
Azóta folyamatosan érkeznek az új projektek, és a létszámunk is nő. 2022. év végéig mintegy 1.300.000 EUR árbevételt prognosztizálunk a meglévő megrendeléseink alapján.
Az energiaválság elsősorban a nyugati világot sújtja. Nem tartanak egy olyan forgatókönyvtől, hogy olyan drága lesz Európában termelni a rezsiköltségek miatt, hogy még a drága logisztikával együtt is újra Ázsia felé billen a mérleg?
Sajnos erre van esély, a mi helyzetünk annyiban szerencsés, hogy olyan cégekkel dolgozunk együtt, amelyek jellemzően 2-500 fős közepes családi vállalkozások, nekik nem opció a Távol-Kelet, inkább közelebb keresnek költséghatékony megoldásokat.
De szívesen dolgozunk együtt kiszervezett gyártópartnerként számos, a sorozatgyártási fázisba lépő hardver startup és scaleup vállalattal is.
Nekik már megvan a kész termékük, nincsenek likviditási problémáik, a közép és nagyszériás gyártáshoz viszont nincs meg a tudásuk, kapacitásuk. A soproni üzemünkben három helyiség is rájuk van állítva, például egy osztrák startupnak kutya-macska vizelet diagnosztikai eszközhöz gyártjuk a mintavételhez szükséges szettet, egy másik ügyfélnek légnyomás ellenőrző elektronikai eszközt gyártunk, amely a gyerekeknek szánt ugrálóvárakban kap majd helyet, és a biztonságos használatot segíti.
Egy hannoveri cégnek pedig egy disznószámláló eszközhöz gyártunk alkatrészeket, ezt sertéstelepeken fogják használni, ahol a mai napig kockás füzetben strigulázva számolják az eladott sertést. Ráadásul
ha egy startup-partnerünk befut, az hatalmas nyereség nekünk is, hiszen villámgyorsan megduplázhatja, vagy meg is háromszorozza a termelésünket.
Mit gondol, tartós trend lesz a bérgyártás sikere, érdemes ebbe Magyarországon komolyabban is beleinvesztálni?
Én úgy gondolom hogy igen, ha az energiaválság nem oldódik meg rövid távon, akkor a Nyugat-európai termelőknek ez még inkább egy vonzó lehetőség lesz. Kérdés persze, hogy a mostani turbulens környezetben a cégek mennyire mernek majd hosszú távú stratégiai döntéseket hozni és elköteleződni, adott esetben a magyar partner mellett. Ebben az iparágban amíg egy megegyezés megszületik, az jellemzően 6-12 hónapos folyamat.