Kereskedelmi Szövetség: Évente mintegy 3000 bolt zár be Magyarországon

Az egyik nagy hazai diszkont láncnál a kezdő menedzserek már 1,1 milliós kezdő fizetést kapnak, a targoncások bére pedig eléri a bruttó 380 ezer forintot. A nagyfokú béremelkedés meddig tarthat még a kiskereskedelemben?

Magyarországon - részben a munkaerőhiány miatt - a bérek emelkedése három éve gyorsult fel. A fizetések növelését a kormány is segítette, egyrészt elvárta, hogy a bértárgyalásokon a minimálbérek emelése jelentős ütemű legyen, másrészt a járulékokat számottevő mértékben csökkentették. A kiskereskedelemben annak idején volt egy lemaradás: más ágazatokhoz képest ebben a szektorban átlagosan a dolgozók mintegy havi 20-30 ezer forinttal kevesebbet kerestek. Ez a különbég az utóbbi három évben elkezdett apadni. A kereskedelemben is évi 10 százalék feletti volt a javadalmazások emelésének üteme. Ma ott tartunk, hogy a kisboltok is tudták emelni a fizetéseket. Számukra döntő volt a járulékcsökkentés. A bérnövekedés, a korábbiaknál talán kisebb léptékben, de idén is folytatódhat. A munkaerőhiány emiatt ugyan nem szűnt meg teljesen, de a helyzet sokat javult ezen a fronton annyiban, hogy további feszültség már nem várható.

A növekvő bérek segíthetnek hazacsábítani a külföldön dolgozó magyarokat?

Sajnos erre vonatkozó statisztikák nincsenek. De az biztos, hogy ma kevésbé éri meg kint dolgozni, mint három évvel ezelőtt. Hisz eleve hiába magasabbak a bérek mondjuk Angliában, vagy Ausztriában, amikor mellette a például a kinti megélhetési költségek is sokkal nagyobbak.

Úgy tűnik mintha az online lassan megfojtaná az offline kereskedelmet. Mennyire vészes a helyzet?

Az internetes áruházak Magyarországon elképesztő évi 30-40 százalék közötti növekedést produkálnak, tavaly pedig 729 milliárd forintos árbevételt realizáltak. Ezek a számok természetesen óriásiak, de azért érdemes figyelembe venni, hogy az online még így is csak a teljes kiskereskedelmi piac 6 százalékáért felel (igaz az iparcikkeknél már 20 százalék feletti a részesedésük). Tehát óriási növekedés ide vagy oda, az emberek a pénzük túlnyomó részét még mindig a hagyományos boltokban költik el. Azt se árt szem előtt tartani, hogy az új értékesítési csatornák mindig is kiélezett versenyben álltak egymással. A 90-es évek második felében például a plázák kezdtek el dominálni, utána a diszkontok, most épp a netes boltok erősödnek. De valószínűleg ez a növekedés is elkezd majd lassulni egy idő után. Már idén is mérséklődhet a tempó.

Persze ettől még a régifajta boltok nincsenek könnyű helyzetben, hisz az online piactereknek megvan azaz előnye, hogy rengeteg árut tudnak felvonultatni. Ráadásul most sokan próbálnak gyorsan piacot szerezni, ezért rengeteg az akció a netes üzletekben. Viszont aki ügyes az a trendeket a maga javára tudja fordítani: a kisboltoknál is van, hogy az online és az offline értékesítés összefonódik és egymást segíti.

Előfordulhat, hogy akár csak az Egyesült Államokban nálunk is plázákat kell majd bezárni?

Az amerikai piac teljesen más sajátosságokkal rendelkezik. De az biztos, hogy a bevásárlóközpontokban nálunk is a hagyományos boltoknak nehezebb a helyzete most, mint pár évvel ezelőtt. Abba az esélylatolgatásba, hogy hol, ki fog becsukni, nem mennék bele, de tény: ha plázák nem is zárnak be, de nálunk is vannak boltbezárások. Évente mintegy 3000.

Hogy látja: a kiskereskedelemben a multik letarolhatják Magyarországot?

Letarolásról szó sincs. Az élelmiszer kiskereskedelem területén a forgalom 55-60 százaléka vándorol a nemzetközi áruházakhoz. Vagyis erős a jelenlétük a multiknak, de a Coop, a CBA, a Reál és persze a magánkézben lévő kisboltok is meghatározó szereplői a piacnak.

Ami gyorsan változik napjainkban, hogy az emberek egyre inkább azokat a boltokat preferálják, ahol gyors a kiszolgálás. A ruhaüzletekben sem akarnak például sok időt tölteni a próbákkal és a válogatással: emiatt a fast fashion boltok nálunk is szárnyalnak. A vásárlói szokások persze nem csak nálunk változtak meg. Itt egy világjelenségről van szó. Az emberek, ahogy javulnak az életkörülményeik egyre több szolgáltatást vesznek igénybe: például utaznak, étterembe járnak. Így viszont egyre kevesebb idejük van a vásárlásokra. Az életmód, az életvitel is átalakul, a vásárlás ma már csak egy program a sok közül. A digitalizáció pedig a mindennapokba is belefonódott.

A gyenge forint hogy érinti a boltokat?

Az élelmiszer boltok az áruiknak körülbelül a 20 százalékát importálják. A citromnál, a banánnál és úgy általában a déli gyümölcsöknél például ez ugye kikerülhetetlen. A forint értéke körülbelül 8 százalékkal esett vissza az elmúlt két évben, viszont ez csak akkor érintené igazán negatívan a boltosokat, ha változatlan feltételek mellett folyna tovább a beszerzés. Viszont az üzlettulajdonosok jó része időközben alternatív, olcsóbb forrásokat talált, máshol pedig maguk a beszállítók adtak árkedvezményeket. Így egyelőre komoly bajokat nem okozott a gyenge forint. Ezt bizonyítja, hogy mind a háztartások fogyasztási kiadása, mind ezen belül a bolti kiskereskedelem száguldott 2018-ban és 2019-ben.

Miben más a magyar vásárló, mint mondjuk egy nyugat-európai?

Vannak termékkörök, amelyek esetében nagyon gyors a magyar piac növekedése: így például a mobiltelefonok, a bútorok és az építőanyag. Az utóbbiak iránt a kereslet részben az állami családtámogatások kiskereskedelemre is gyakorolt hatása miatt nőtt meg. Az említett kategóriákban, ha az egy főre eső fogyasztásról van szó közelebb kerültünk a fejlett térségekhez.

A kiskereskedők számíthatnak válságra?

Ahogy a GDP-nél, úgy a fogyasztásnál is visszaeshet a növekedés üteme, de ez nem válság. Tavaly a kiskereskedelem 6 százalékkal bővült. Idén ha meg kéne tippelnem, akkor azt mondanám, hogy valószínűleg egy 5 százalékos növekedésre lehet számítani. Persze hogy pontosan mekkora lesz ez a mutató az sok tényezőtől függ. Viszont ha nem üt be valamilyen váratlan rendkívüli világgazdasági esemény, akkor a következő 2-3 évben a kisker piac és a háztartások fogyasztási kiadásai is folyamatosan növekedni fognak. És ez egy évtizedes folyamatos növekedési szakaszt jelenthet a végén, 2013-2023 között.

Nálunk van Valentin-napi láz? Megugrik ilyenkor a boltok forgalma?

A február a leggyengébb hónap a kiskereskedelemben. A Bálint nap környékén néhány helyen, például virág- és csokoládé árusoknál nyilván lehet érzékelni egy komolyabb forgalom bővülést, de ez nem elég nagy ahhoz, hogy az ágazati statisztikákban is látszódjon. Más a húsvét – nincs is olyan messze -, amikor olyan mértékben ugrik meg a forgalom, ami már a statisztikában is nyomot hagy. A karácsonyi bevásárlási időszak pedig megközelíthetetlen, hiszen az ünnepi asztalra valók és az ajándékok vásárlása, ahol ez szokás, szerte a világban a legnagyobb családi költekezést hozzák.