Készül a magyar Vasember 

Egy hónapja megalakult a Védelmi Innovációs Kutatóintézet. Mi lesz a feladatuk?

Egy kis startupnak viszonylag nehéz a Honvédelmi Minisztérium pályázataihoz csatlakozni, kellett egy dedikált szervezet, amely koordinálni tud, a piac sebességével képes reagálni, az egyetemi kutatóhelyek, hazai laborok és vállalkozások tevékenységét képes becsatornázni a védelmi fejlesztésekbe.

A folyamat nemzetközi hátterében az áll, hogy a NATO vezetése valamikor 2010 környékén kezdett rádöbbeni - a technológiai fejlődés annyira felgyorsult, hogy arra már képtelenség négyéves képességtervezéssel reagálni.

Nyolc területet azonosítottak bomlasztó, felforgató technológiaként. Magyarországon is érezhető a technológiai forradalom hatása, egészen mostanáig elsősorban a civil szférában jelentek meg kutatólaboratóriumok. Tavaly nyáron történt ebben az első komoly változás, a Honvédelmi Minisztérium statútumában megjelent, hogy foglalkozni kell a védelmi innovációval.

Akkor kért fel miniszter úr arra, hogy hozzak létre egy olyan kutatóközpontot, amely az előbb említett híd-szerepre alkalmas, összeköti azt az ökoszisztémát, amely már évek óta működik Magyarországon, és kezdjünk el kettős hasznosítású potenciális technológiákat fejleszteni.

Pontosabban mi az, amivel foglalkoznak, milyen fejlesztésekre van lehetőség Magyarországon?

Úgy gondolom, hogy az autonóm rendszerek és a kiberképességek területén van keresnivalónk, illetve olyan fejlesztésekre van szükség, amelyeket úgy tudnánk összefoglalni, hogy a „digitális katona” - vagyis az új képességek fejlesztése területén bőven vannak fejlesztési igények és lehetőségek is. Vannak olyan hazai kutatások, amelyekre lehet alapozni, és ezeket akár nemzetközi konzorciumokba is be lehet csatornázni.

Az intézet feladata, hogy az ötletelés szintjétől a technologizálásig foglalkozzon a folyamatokkal, legyen egy letesztelt prototípus, amit adott esetben eltolhatunk a hazai gyártás irányába is.

Összességében jó, ha vannak kettős felhasználású technológiák, örülünk, ha a munkánk más területeken is hasznos lehet, vagy gazdaságélénkítő hatása van, de a legfontosabb célunk a nemzetbiztonság erősítése, hogy a katonák harcképességét javítsuk, segítsük a munkájukat.

Mit jelent ez a gyakorlatban, mondana néhány példát a fejlesztésekre?

Dolgozunk a katonák ruházatán és felszerelésén, itt jönnek képbe különböző exoskeleton vagy okosruha megoldások,

és minden olyan technológia, amely valamilyen formában megkönnyítheti a katonák életét.

Exoskeletont említett - készül a magyar Vasember?

Igen, előkészítés alatt állnak ilyen jellegű fejlesztések is, ez a technológia nagyon jól fog jönni, ha a katonának mondjuk egy nagyon nehéz tárgyat kell felemelni. De ennél is fontosabb, amiről nagyon sokan elfelejtkeznek, hogy

a digitalizáció korában a katona agya rendkívül túlterhelt, annyi információ bombázza, hogy az alapvető funkcióira, azaz a mozgás a terepen, tűz kiváltása, kommunikáció a társaival, már alig marad kapacitása.

Ha olyan fejlesztéseket adunk a kezébe, amelyek elterelik a figyelmét az alaptevékenységéről, akkor nem segítettünk. Éppen ezért fontosak azok a fejlesztések, amelyek a katona kognitív kapacitásának a növelését célozzák.

Ijesztően hangzik, agyba ültetett mikrochipekről van szó, mint a franciáknál?

Nem, ilyen messzire nem mennénk el, inkább intelligens sisak fejlesztésre gondolok, vagy más, hasonló döntéstámogató eszközökre. A karra szerelt tableteken, vagy a sisakkijelzőkön nyomon követheti a katona, hogy hol tartózkodnak a társai, meg tud nézni egy drón feedback-et.

Az intelligens fegyver tájékoztatja, mennyi lőszere maradt, ezek azok a technológiák, amelyek már ma is léteznek, és jelentősen tudják segíteni a harctevékenységet.

Ugyanakkor jelentős kihívásokkal is szembe kell néznünk, hiszen minél több digitális eszközt alkalmazunk, annál nagyobb az energiaigény, azaz nagyobb akkumulátort kell a katonának cipelnie, ami a hadrafoghatóságát is behatárolja. Az eszközök fejlesztése nagyon gyorsan halad, egészen elképesztő eredményeket hoz például az Egyesült Államokban futó, motoros exoskeletonokat fejlesztő TALOS-project, a gyakorlati alkalmazását ugyanakkor a mai akkumulátorok teljesítménye nem teszi lehetővé, ezen a területen forradalmi újításra van szükség.

Mik a kilátások a védelmi innováció területén? Nemzetközi színtéren elég erős a verseny…

Autonóm eszközök fejlesztésében kifejezetten jól állunk, ezen a területen akár regionális piacvezető is lehet Magyarország.

Az elmúlt év kormányzati befektetéseinek köszönhetően épül a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya. Itt, folyamatban van egy olyan terület kialakítása, ahol civil és katonai off road járműveket NATO-elvárásoknak megfelelően tudunk majd tesztelni, egyúttal drónokkal is kísérletezni.

Ez a világon egyedülállóvá teszi a fejlesztést, hiszenezek integrációjára nagyon kevés hely van jelenleg. Nálunk viszont az alapok és a tudásbázis is megvan, ahogy a kedvező környezet és a nemzetközi érdeklődés egyaránt. 

Készülnek majd magyar fejlesztésű autonóm fegyverek is?

Tervbe van véve egy nemzeti védelmi labor létrehozása, ahol az ilyen jellegű fejlesztéseket szeretnénk majd véghez vinni. Jelenleg azonban a fejlesztéseink zöme nem ilyen, hanem kettős felhasználású, amelyekre a civil szférában is szükség van, vagy éppen fordítva, mi is át tudunk venni olyan technológiákat például a mezőgazdaság területéről, amelyeket eredetileg nem védelmi célokra találtak ki.

Ez régen működött a kiegyenesített kaszával, de milyen agráripari fejlesztésnek lehet ma értéke a katonák szempontjából?

A mezőgazdaságban az autonóm eszközök fejlesztése nagyon nagy hangsúlyt kap, sőt olyan jármű-platformok is készülnek, amelyek felhasználásának határa a csillagos ég.

A kutatóintézetnek a fejlesztéseken túl kiemelt gazdaságélénkítő szerepe is lehet Magyarországon - hangzott el korábban. Mekkora lehet a védelmi fejlesztések forintosított gazdasági haszna?

Prognózisok, célkitűzések vannak, a védelmi ipar körülbelül öt százalékot rakna hozzá a GDP-hez 2030-ra.

Kutatás-fejlesztés, technologizálás területén beszélhetünk az EDF-ről, az európai védelmi alapból a kormányzat célkitűzése szerint az ottani költségvetés 2,18 százalékát kellene elhozni.

Ettől még elég messze vagyunk, bár vannak már nyertes cégek, szám szerint hét darab, amivel egyelőre 0,6-7 százaléknál járunk. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ebben az évben elértük a NATO előírást a GDP 2%-os részarányát fordítjuk a haderőre és túlteljesítjük a NATO másik ajánlását, hogy ennek az összegnek legalább a 20%-át fejlesztésekre kell fordítani.