A Rheinmetall Hungary Munition Zrt. várpalotai gyára 2025-től kezdheti meg a termelést. A Magyar Honvédség által rendszeres használat alatt álló harckocsik, tüzérségi eszközök és páncélozott harcjárművek fegyvereihez fog lőszereket gyártani. Tekintettel az ukrajnai háború tapasztalataira, a gyárban jelentős exportpotenciál is lehet majd, mivel az európai országoknak gondot okoz a megfelelő készletek feltöltése.
A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program következő lépéseként került sor a Rheinmetall Hungary Munition Zrt. ünnepélyes alapkőletételére. Az új termelési központ az Inotai Erőművel szemben, mintegy 150 hektáron fog felépülni két ütemben, várhatóan 2025-ben indul a gyártás. Korábbi tájékoztató anyagok szerint 200 új munkahely megteremtése várható, az éves árbevétel 300-350 millió euró lesz.
A Rheinmetall 120 és 155 mm-es lőszer termékkínálata
Az 51 százalékban a Rheinmetall, 47 százalékban magyar állami tulajdonban levő gyár lőszereket és gyújtószerkezetek fog termelni, elsődlegesen a Magyar Honvédség igényeinek kielégítésére.
A termékpaletta 120 mm-es, 155-mmes és 30 mm-es, éles és gyakorló lőszereket jelent, amelyek közül a legmodernebb, kilövéskor programozható típusokat is jelent.
A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében az fegyveres erők haditechnikai modernizációja már évekkel ezelőtt elindult, a PzH 2000-es 155 mm-es tüzérségi eszközök érkeztek meg.
A 120 mm-es lőszert tüzelő Leopard 2A7+ harckocsik gyártása már elkezdődött Németországban, a 44 harckocsi 2023 és 2025 között érkezik hazánkba. A 218 db KF-41 Lynx páncélozott harcjármű nagyobbik részét Magyarországon fogják gyártani Kaposváron, de két darab már a Honvédségnél van csapatpróbán. A szintén a Rheinmetall vállalat által fejlesztett jármű gyárának alapkőletételére 2020 decemberében került sor.
A mostani esemény részben a szükség, de részben az innováció prezentálása céljából újszerű módon történt. Az időkapszulát a rendezvény helyszínén zárták le, majd katonai rendészek vitték ki az építési telekre, ahol egy drón segítségével helyezték be a fémhengert az építési terület erre kialakított pontján.
Armin Pappenberg a Rheinmetall anyagvállalat elnöke rövid beszédében elsősorban arra reflektált, hogy
mennyire könnyű együtt dolgozni a magyar kormánnyal, a döntések gyorsan megszületnek, a politikai akarat kinyilvánítása után már csak néhány hónapos (nem pedig éves) csúszásokkal kell maximum tervezni.
A Rheinmetall közel 24000 ember foglalkoztat világszerte, de elsősorban Európában. A cég tájékoztatása szerint 2021-es árbevételete 5,6 millió euró volt, megrendelés állománya 24,5 milliárd euró.
Armin Pappenberg, a Rheinmetall vezérigazgató, háttérben a várpalotai lőszergyár számítógépes terve
Ez azt is jelenti, hogy a meglevő termelési kapacitásai évekre előre le vannak kötve.
A Rheinmetall és Magyarország közötti stratégiai együttműködés részeként nem csak a várpalotai lőszergyár és a kaposvári Lynxgyár kerül felépítésre vegyesvállalati formában (illetve az ehhez is kapcsolódó zalaegerszegi világszínvonalú tesztüzem), de Budapesten Szegeden és Nyíregyházán is megjelenik majd a német vállalat.
Bár az lőszergyár első körben az új magyar haditechnikai eszközök lőszerigényét fogja valószínűleg biztosítani, a nemzetközi, szűkebben európai piacon jelentős igénynövekedéssel számolnak a szakértők, elsősorban a nagykaliberű, 155-mm-es tűzérségi gránátok tekintetében.
Az ukrajnai háború fontos tanulsága: az ágyúk és a rakétatüzérség intenzív használata
A háború kezdetén az ukrán tüzérség még viszonylag paritásban volt az orosz tüzérséghez képest a tüzérségi eszközök (beleértve a rakéta tüzérséget is) számának tekintetében. Az első hónapok után, a Donbaszban indított offenzíva során a lőszerhiány és a veszteségek miatt, az oroszok előnye 12:1-re nőtt, átlag napi 20000 gránátot lőttek ki, amivel szemben az ukrán tüzérség kb. 6000 gránáttal tudott válaszolni.
A 30 mm-es Rheinmetall lőszer páncélátütő képessége 1000 méterről leadott lövés esetén.
Mivel a háború kezdetétől fogva a nyugat katonai segélyekkel támogatja Ukrajnát, ennek egyik formája a különböző tüzérségi eszközök (PzH-2000, Ceasar, M-777, stb.) átadása volt a megfelelő lőszerjavadalmazással.
Az USA eddig majd egymillió 155 mm-es tüzérségi gránátot adott át és megcsappant készletek pótlására csak decemberben döntöttek a termelés felfuttatásáról. Eddig havi 14.000 gránát gyártása volt a kapacitás havonta, amelyet a tervek szerint 2023 tavaszára 20.000, 2025-re 40.000 darab/hó-ra fog felfuttatni az Egyesült Államok (Ukrajna novemberben maga is új gyártósorok beindítását jelezte).
Milyen piacra gyártanak?
A Rheinmetall Hungary Munition Zrt. jövőbeli exportlehetőségeit természetesen nem az ukrán háború jelenti, hiszen a magyar kormányzati álláspont szerint fegyverekkel nem támogatja a szomszédos országot (csak úgynevezett halált nem okozó fegyverekkel), hanem a nyugati országok esetleges vásárlási szándéka.
Ennek két oka van. Egyfelől ezekben az országokban az elmúlt 30 évben a leépítették a tüzérséget és elhasználták vagy leapasztották a lőszerkészleteket, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt rájuk szükség a terrorizmus elleni háború során Afganisztánban, Irakban vagy Maliban, illetve a szűkös forrásokat máshova irányították.
Ezzel párhuzamosan, igény hiányában az ipari gyártókapacitások is beszűkültek. Mivel nem volt kereslet az ilyen lőszerek iránt, ezért manapság már féltucatnál is kevesebb olyan cég van, amely 155-mm-es lőszereket képes gyártani Europában nagy mennyiségben.
Az ukrajnai háborúra válaszul most egyfelől megugrott az igény, hogy az egyes nemzeti haderők feltöltsék saját készleteiket, másrészt az Ukrajnának nyújtott segítség részeként a háborúban álló országnak is nagy mennyiségben van/lenne szüksége utánpótlásra az elkövetkező években.
Ez állítólag kínálati szűkületet eredményezett, amely még egy évtizedre is elkíséri Európát, mire a gyártókapacitások és a készletek visszaállnak arra a szintre, amellyel adekvát válaszokat lehet adni egy, a mostani ukrán-orosz háborúra jellemző helyzetre.
A szerző a Külgazdasági és Külügyi Intézet kutatója, egyetemi tanár.
