Komárom - ahol a múlt és a jövő találkozik

A közelmúltban Komáromban két nagy jelentőségű fejlesztés valósult meg: az erődrendszer felújítása és a Monostori híd megépítése. Mielőtt rátérnénk ezekre, mesélne pár szót a város történelméről?

MA:

Azt szoktuk mondani, hogy a történelem itthon van Komáromban. Nem véletlenül, hiszen 2015-ben ünnepeltük Komárom várossá nyilvánításának 750. évfordulóját, a várost IV. Béla királyunk alapította.

Komárom történelmében fontos pillanat volt, amikor 1809-ben I. Ferenc császár Bécsből Komáromba menekült Napóleon seregei elől, ahol akkoriban még csak egy kis földsánc-erődítmény állt. Az 1848-49-es forradalom alatt pedig Klapka György itt intézte szavait a védőkhöz. Érdekesség még, hogy Erzsébet királynő, vagyis Sissi is itt lépett először magyar földre. Az Erzsébet-sziget és az Erzsébet híd is őrzi ennek emlékét.

A város gazdag történelme önmagáért beszél. De hogyan áll most Komárom? Milyen jelennel bír a város a múlt tükrében?

MA: Komárom ma az egyik legdinamikusabban fejlődő kisváros Európában, amit a gazdasági mutatók is visszaigazolnak. A város rendkívüli földrajzi fekvéssel rendelkezik: Bécs, Budapest és Pozsony mind egyórányi autóútra vannak, ráadásul a Duna és a vasúti csomópont révén vízi és vasúti kapcsolatot biztosít.

Ennek köszönhetően Komárom már Pozsony környékével, Burgenlanddal és Bajorország bizonyos vidékeivel is versenyre kelhet.

A gazdasági növekedés miatt viszont a város különféle kihívásokkal is szembenéz, például a közlekedéssel, mivel az ipar fejlődése és a megnövekedett turizmus próbára teszi a jelenlegi úthálózatot.

Ha már szóba hozta a közlekedést, térjünk rá a Duna-hídra. Mi indokolta az új Monostori híd megépítését?

MA: Ahhoz, hogy Észak- és Dél-Európa között egy észak-déli folyosót nyithassunk, megfelelő infrastrukturális elemekre van szükség, és ebben az új híd kulcsfontosságú. Budapest és Pozsony között eddig nem volt olyan közúti kapcsolat, amely lehetővé tette volna a nehéz teherforgalmat. Vámosszabadi volt korábban az egyetlen ilyen átkelőhely, de a híd állapota miatt ott is korlátozásokat vezettek be. Az új komáromi híd naponta átlagosan 3600 teherautót és 2023-ban összesen 2,2 millió járművet szolgál ki, ami jól mutatja, hogy mekkora szükség volt rá.

Monostori híd – Dr. Molnár Attila (polgármester), Tolnainé Puskás Anikó (MBH Bank) és Kántor Miklós (MBH Bank)

Milyen hatással volt a híd a helyi gazdaságra? Milyen változásokat tapasztaltak?

MA: A híd gazdasági szempontból mérföldkő Komárom számára. A helyi adóbevételek két és félszeresére nőttek, amit részben a hídnak köszönhetünk, hiszen több befektetőt is vonzott, akik számára a híd közvetlen kapcsolatot biztosít a térség ipari központjaihoz.

Az autóipari beszállítók közül például egy cég kifejezetten a híd miatt települt Komáromba, más feltétel nem is nagyon érdekelte a tárgyalóasztalnál ülve.

Az idegenforgalom és turizmus terén is abszolút mérhető növekedés tapasztalható.

Komárom erődrendszere a város egyik legjelentősebb történelmi látványossága. Milyen koncepció alapján kezdték meg a felújítását és hogyan tervezik a jövőben fejleszteni?

MA: Szoktuk mondani, hogy az erődök városa vagyunk, és ez egy olyan vonzerő, amelyet máshol nem találni. A város nagyrendezvényeit is gyakran az erőd falai közé szervezzük. Emellett államközi találkozók és diplomáciai események helyszíneként is szolgál, így a diplomácia számára is nagy értéket képvisel. Európában csak Lengyelországban található egy hasonló, de kisebb volumenű erődrendszer, valójában nyugodtan mondhatom, hogy a komáromi egyedülálló egész Európában, emiatt terveink között szerepel, hogy a komáromi erődrendszer a világörökség része legyen. Ehhez persze komoly forrásokra van szükség, hiszen az egész komplexum 64 hektáron terül el. A felújítás alapötlete az, hogy minden tagerőd kapjon valamilyen funkciót. Talán a Csillagerőd a legjobb példa erre, a Liget Projekt részeként a Szépművészeti Múzeum antik, görög-római szobormásolat-parkja érkezett ide. Ez egy tökéletes funkció, a régióban egyedülálló, Európában csak Stuttgart környékén van ilyen, meg Franciaországban.

A Monostori Erődben inkább hadászati turizmussal kapcsolatos programokat, hadijátékokat szeretnénk megvalósítani. Az Igmándi Erőd kimondottan a szabadidő-turizmushoz kapcsolódó projekt, ott például egy kerékpáros pihenőpark megvalósításán dolgozunk éppen.

Tehát, ha a tagerődöknek sikerül megtalálnunk a funkciójukat, akkor lehet majd komplexen kezelni és befejezni az egész projektet. A felsoroltaknak csak egy részét sikerült idáig megvalósítanunk, tehát ehhez még kellenek azok a pályázati lehetőségek, amelyek a folytatást biztosítják majd a város számára.

Mekkora szerepet játszottak a helyi közösségekkel és civil szervezetekkel történő egyeztetések az erődrendszer felújításában?

MA: Ebben a felgyorsult világban, amikor már szinte minden online történik, nagyon fontos, hogy megbecsüljük a valódi értékközösségeket. Éppen ezért Komáromban minden fontosabb fejlesztésünk társadalmi egyeztetés alapján szokott kialakulni, létrejönni. Például utcafórumokon várom az emberek visszajelzéseit, kíváncsi vagyok arra, hogy ők mit szeretnének, mire legyen lehetőség, ha kapunk fejlesztési forrást. Nyilván van nekünk is elképzelésünk, amit összeállított a csapat, de megnézzük, milyen igények jönnek még be. Szerintem ez elengedhetetlen, hogy a helyi közösség meg tudjon nyilvánulni, és így közös döntések szülessenek.

Komáromi erődrendszer – Dr. Molnár Attila (polgármester), Tolnainé Puskás Anikó (MBH Bank) 

Az említett eddigi fejlesztésekhez milyen forrásokat használtak fel?

MA: Mind a híd, mind az erődrendszer esetében EU-s forrásokra támaszkodtunk, amelyeket hazai állami támogatásokkal és saját önkormányzati forrásokkal egészítettünk ki. Egyébként nagyon érdekes, ha megnézzük a pályázatokat, akkor Komárom az egy főre jutó EU-s források tekintetében az országos top háromban szerepel. Ha van egy pályázati lehetőség, akkor szinte mindig elindulunk rajta, mivel tudunk önerőt is tenni mellé. A helyét és szerepét pedig minden fillérnek meg tudjuk találni a város életében.

Hogyan látja, mi lehet egy bank szerepe egy város működésében, fejlesztésében?

MA: Fontos számunkra, hogy magyar tulajdonú pénzintézettel dolgozzunk, mint például az MBH Bank is, hiszen egy ilyen bank szívesen vesz részt a helyi programokban, társadalmi felelősségvállalásban – a közösségünk életében.

Azt gondolom, egy magyar tulajdonú pénzintézet sokkal jobban érzi azt, hogy mire van szüksége az itt élőknek, a városnak, és stabil partner tud lenni akkor is, ha jól megy a szekér, ugyanakkor akkor is segít, ha esetleg finanszírozási kihívásokkal nézünk farkasszemet.

Hogyan látja Komárom jövőjét, milyen további beruházási lehetőségeket kínálhat a város a jövőben?

MA: Komplett tervünk van azokról a fejlesztésekről, amelyek a komáromiaknak fontosak lennének. Trianon után a város észak-komáromi, központi része a határon túlra került, emiatt Dél-Komárom városrésznek hiányzik a belvárosa. Nincs korzónk, ahová kiülhetnénk meginni egy kávét, nincs olyan kulturális létesítményünk, ahová le tudnánk ültetni 5-600 embert egy előadásra. Az erre vonatkozó konkrét terveink már a kormányzat előtt vannak, de a háborús helyzet miatt egyelőre tolódik az ehhez szükséges döntés.

Abban bízunk, hogy egy későbbi, békésebb, virágzóbb helyzetben lehetőségünk lesz megvalósítani ezt a városközponti fejlesztést.

A területünk megvan rá: egy több mint hathektáros belvárosi rész már az önkormányzat tulajdonában van. A beruházás egy rendkívül fontos dolog számunkra, szerintem teljes egészében meg fogja határozni a város elkövetkezendő évtizedeinek külső megjelenését, és az itt élők komfortérzetét.