Kovács Árpád: Idén már csökkenhet az államadósság

Melyek voltak e legfontosabb változások, amelyek miatt módosítani kellett az idei költségvetést?

A 2021-es költségvetés a múlt évnek abban az időszakában készült, amikor a járvány első hullámát sikeresen leküzdötte az ország. A Költségvetési Tanács (KT) azonban - a rugalmas alkalmazkodás szükségességét jelezve - már a törvényalkotási folyamatban felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány újbóli fellángolása és az annak következtében előálló helyzet, s vele a számottevően több válságkezelési kiadás befolyásolják az államadósság és a hiány alakulását. Sajnos így történt!

A költségvetési törvény most folyamatban lévő módosítását egyrészt a 2020-ban megváltozott körülmények, másrészt az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, harmadrészt az EU 202I-2027 közötti költségvetési kereteinek váItozásai tették szükségessé.

E törvényjavaslat 2021-re – a korábban alapul vett 4,8 százalékos helyett kisebb – 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A gazdaság újraindítását és a járvány elleni védekezést szolgáló intézkedések nyomán a hiánycél a GDP 2,9 százalékáról 7,5 százalékára módosul. A gazdasági növekedéssel és az állam likvid eszközeinek alakulásával összhangban

a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet, megfelelve az Alaptörvény előírásainak.

Véleménye szerint melyek most a legnagyobb, lefelé mutató kockázatok az idei gazdasági növekedésben?

A Tanács a költségvetési törvényjavaslat tervezete hitelességének és végrehajthatóságának megítélése során tekintettel volt a járvány által okozott rendkívüli körülményekre és a veszélyhelyzetre. Mondhatjuk, az ország – akárcsak a világ – egy sajátos stressz-teszten megy keresztül. A védekezés és a gazdaság újraindításán múlik, mikor térhetünk vissza korábbi életünkhöz.

A legnagyobb kockázat a járvány lefutásának bizonytalansága.

Mikor lehet itthon és gazdasági partnereinknél feloldani a korlátozásokat, vagyis a gazdaság, benne a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, főként a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások mikor tudnak „talpukra állni”, s ehhez mekkora „költségvetési injekcióra” lesz még szükségük. Ha az idei második negyedévi teljesítmény már hasonló nagyságú, tíz százalék feletti jó eredményt hozva kiegyenlíti a múlt év azonos időszakának igen mély visszaesését, és a második félévben határozott, trendszerű eredményei mutatkoznak az újraindításnak, akkor a kockázatok minden bizonnyal kezelhetők lesznek.

A mostani törvénymódosítás a hiánycélt elsősorban azért emeli, hogy a kormánynak (a belső átcsoportosításokon túl) mozgásteret adjon az egészségvédelmi és gazdaság újraindítási intézkedések számára.

Az idei évben mintha több lett volna a kritika, mi az oka a KT emeltebb hangjának? Például, hogy erőteljesebb hiánycsökkentést elhatározhatna a kabinet?

Szerintem abban igencsak egyformán gondolkodunk a Tanácsban, hogy akkor és olyan hangsúllyal, célzottsággal kell szólni, ha ez indokolt. Most sem volt másképp. Ilyen például a költségvetés transzparenciája. A kormány ugyanis a KT-nak benyújtott tervezetében csak azon bevételi és kiadási előirányzat változásokat és azok költségvetési hiányra gyakorolt hatását kívánta bemutatni, amelyeket az Országgyűlés hivatott meghozni, azokat viszont nem, amelyek a Kormány saját hatáskörében végrehajtottakból erednek.

Emellett tudjuk, hogy vannak olyan bevételi és kiadási előirányzatok, amelyek a demográfiai és egyéb folyamatok alakulásával összhangban „automatikusan” teljesülnek. Ezek becslése is most elmaradt. A Tanács indokoltnak látta, hogy az Országgyűlésnek legyen képe mindezekről, vagyis a kormány mutassa be valamennyi bevételi és kiadási elmozdulást, s így a valósan várható költségvetési hiányt, mivel az államadósság alakulása és az államadósság szabály teljesülése is csak ennek alapján ítélhető meg és kihatása van a jövő évi költségvetésre is. Az ilyen – jobbító szándékú – egyértelműséget, ellenőrizhetőséget szolgáló javaslatoknak a benyújtott javaslatban már a kormány igyekezett eleget tenni.

Természetesen a benyújtott változatot is átvizsgáljuk és – szükség esetén – az Országgyűlés plenáris ülésén hozzászólásunkban reagálunk a kiegészítésekre, a kormányzati lépésekre. Más jellegű javaslata a Tanácsnak – és ennek is a jövő évi hiánypálya szempontjából van nagy jelentősége, hogy – amennyiben a gazdasági feltételek kedvezően alakulnak, a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg, kedvezőbb feltételeket teremtve a költségvetési egyensúly 2022 évi lényeges javulásához és az államadósság mutató fenntartható mérsékléséhez.

A Moody's nemrég kiadott véleménye szerint az uniós források a következő években 0,3 százalékponttal emelhetik a hazai GDP növekedést. Ön hogyan látja, mennyiben járulhatnak hozzá az EU-források a növekedéshez?

Csak a tényeket említeném itt, természetesen hangsúlyozva, hogy e források hozzájárulnak a növekedéshez. De! A magyar hozzájárulás az EU költségvetéséhez 2021-ben 164,9 milliárd forinttal emelkedik, egyrészt a korábbi évek vártnál magasabb gazdasági növekedéséből, másrészt a Brexit miatt keletkező többlet befizetési kötelezettségből eredően.

Így a 2020-as 449,7 milliárd forintos befizetéshez képest 2021-ben 615,3 milliárd forintra növekszik. 2021-ben az Uniós programok bevételei 2159 milliárd forintot, míg ezek kiadásai 2933 milliárd forintot tesznek ki. Vagyis még mindig folytatódik a magyar költségvetésből történő megelőlegezés, ami a későbbi években – minden bizonnyal – visszatérül.

A GDP-ben és a munkahelyek visszaépítésénél mikorra várható a válság előtti szint elérése?

A Költségvetési Tanács első helyen a szabályalapú költségvetés követelményeinek, az államháztartási egyensúly javulásának a megvalósulását kíséri figyelemmel. Mivel nincs egyensúly gazdasági növekedés nélkül, utóbbinak is figyelmet szentel.

Úgy látjuk, hogy a fejlődést generáló beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben visszatérhetünk ahhoz – az elmúlt években megvalósult – makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatóink és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladó a növekedésünk. A jövő év már a válság előtti szint utolérésének és erre a pályára állásnak az időszaka lehet, ami természetesen a foglalkoztatásban is kedvező folyamatokat indít el.