Közgáz-elnök: A Corvinus a régió legjobb közgazdaságtudományi egyeteme lesz

Önöknél sok nemzetközi diák van, hogy szűrik a koronavírust az egyetemen?

Követjük a felsőoktatási intézményeknek előírt eljárásrendet. Minden hallgató kitöltött egy kockázatfelémrő kérdőívet, amelyet az Nemzeti Népegészségügyi Központ állított össze és több minisztérium is kérte a kitöltését. Emellett fokozottabb figyelmet fordítunk  a tájékoztatásra és a mosdók, közösségi terek takarítására.

Február 15-ig kell jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe. Miért a Corvinust válasszák a közgazdaságtant tanulni akarók?

Mert a legjobb az országban, és ezt számtalan adat is igazolja.

Ez mindig így volt?

A vezető szerepét a Közgáz sosem vesztette el.

Miért kellett magánegyetemmé tenni a Közgázt, ha mindig is a legjobb volt a közgazdász képzésben?

Mert Magyarországon a legjobbnak lenni hosszú távon nem elég. Nemzetközi téren is bizonyítani kell. Mi a nemzetközit jelenleg a kelet-közép-európai régióra értjük. Most nem nagyon van kapcsolat a régió egyetemei között. Ha valaki el akar menni külföldre tanulni, akkor valamilyen nyugati egyetemben gondolkodik. A régión belül nem igazán van mozgás.

Az oktatás színvonalának emelésével és a kelet-európai kapcsolatok kiépítésével most azt akarjuk elérni, hogy a fiatalok ne csak nyugati irányba mozogjanak, hanem a régión belül is. A Corvinus pedig ennek az egyik motorja akar lenni, ha úgy tetszik a középpontja.

A Corvinust valóban a legjobbak választják, látszik ez a ponthatárokon is. De pont a legjobbak azok, akik sokszor a külföldi képzést választják. Miért maradjanak itthon?

Mert nagyon magas szintű oktatást fognak kapni itthon. Olyan programok indulnak, amelyek azok számára is vonzóak, akik a nyugati egyetemeken akarnának továbbtanulni.

Milyen programok ezek? Milyen változást tapasztal majd az a fiatal, aki a következő három évet a Corvinuson tölti?

Megújítjuk a lényegében az Egyetem által kínált összes szakot. A legkritikusabbakkal kezdjük, azokkal, ahol a legtöbb hallgató van és amelyeknek a legnagyobb a társadalmi hatása. Mondok egy példát: közgazdasági elemző szakra ugyan kevés hallgató van, de kiemelt társadalmi jelentősége van, hogy mennyire felkészültek az államigazgatásban, kutatóintézetekben, bankokban dolgozó közgazdászok. Más szakokon pedig sok száz hallgató jár egy évfolyamra, ilyen például a gazdálkodás és menedzsment alapszak tehát az itt bekövetkező változásokat sokan érzékelik majd.

Mire alapozva változtatják meg az oktatást? Volt erre valamilyen felmérésük?

Figyelembe vesszük a munkáltatók véleményét. Olyanokét, amelyek sok Corvinuson végzett diplomást alkalmaznak, így van tapasztalatuk arról, hogy milyen képességük, készségük hiányzik a friss diplomásoknak, amit már az egyetemen is megtanulhattak volna. De a volt diákjaink véleményét is kikérjük, akik szintén el tudják mondani, hogy mi az, ami az elhelyezkedésük után hiányként tapasztaltak a képzettségükben. Ezek fontos inputok. Ma már nem elég, hogy két óra előadást két óra szeminárium követ. Ez idejétmúlt hozzáállás.

Rövid előadásokat akarunk, sok gyakorlatot. Szeretnénk, hogy ha a hallgatók előadáson tanulnak valamit, azt ki tudják próbálni a gyakorlatban, tesztelhessék annak eredményességét.

Több külföldi és hazai külsős, gyakorlati szakembert szeretnénk oktatóként bevonni a képzésbe. Hiszen ők máshogy látnak dolgokat, mint az elméleti szakemberek. Kifejezetten változatos és sokrétű oktatást szeretnénk itt a Közgázon megvalósítani.

Mikor indulnak be ezek a változások?

Július elsejétől ugyan alapítványi fenntartásban működünk, tehát jogi értelemben magánegyetem vagyunk, de a felsőoktatás ágazati szabályai ránk is vonatkoznak. Például egy az új szakokat akkreditálni kell, s ez időbe telik. Vannak dolgok, amit nekünk is meg kell várnunk.

A visszajelzések alapján mi az, amit a legtöbben hiányolnak a képzésből?

Általában hiányolják a problémamegoldó képesség, a kommunikációs készségek fejlesztését, és hiányolják a hétről hétre való folyamatos teljesítménykövetelményt. Régi diákjaink azt mondják, hogy nincsenek hozzászokva a folyamatos terheléshez, a munkatempóhoz, és ez újdonságként éri őket munkahelyükön.

Idejétmúlt az a gyakorlat, hogy szeptemberben beiratkozom, és majd decemberben kezdek azon gondokodni, hogy megyek át a vizsgákon, mert közben mintha vakációra mentem volna.

Kevesebb előadást akarunk, több gyakorlást. A csapatmunkára is nagyobb hangsúlyt fektetnénk, többet kell majd kommunikálni, prezentálni, több lehetőség lesz problémákat megoldani, módszertanokat kipróbálni.

A tanári kart mennyire bizonytalaníthatja el a tervezett átalakítás?

Én még egyetlen bizonytalan emberrel itt az egyetemen nem találkoztam. Az a törekvésünk, hogy jobb egyetemet csináljunk és ebben a tanári karunk is együttműködő. Viták természetesen vannak, akár szenvedélyesek is, de ez teljesen természetes és inspiráló.

Szó volt róla korábban, hogy angolszász módszert vezetnének be a felvételin, ahol figyelembe vennék a diákok egyéb tevékenységét is, mint a sport vagy a közösségépítés, esetleg a megfelelő motiváció, ebből mi lesz megvalósítva?

Ezen folyamatosan megy a gondolkodás. Amit gyökeresen meg akarunk változtani, az az, hogy kit veszünk fel mesterszakra. Ennek kidolgozása is tart jelenleg. Az alapképzésre ugyanis az érettségi megkerülhetetlenül adott. Hozott pontokkal tudok szelektálni, mást nem nagyon tudunk figyelembe venni. mert nem illeszkednénk a központi rendszerbe. De próbálunk majd finomítani, alakítani. Az kétségtelen, hogy hozzánk a legjobb hallgatók jönnek, ez látszik a ponthatárainkon is. És miért jönnek ide? Mert itt vannak a legjobb oktatók az országban.

Itt vannak?

Persze, máskülönben miért jönnének ide a diákok. Nem azért jönnek, mert szép az épületünk. Nem. Ezen oktatói gárdával könnyebb változást végrehajtani.

Az egész rendszerben négy kritikus pont van, az oktatásban erre kell a hangsúlyt helyezni: kritikus gondokoldás, kreativitás, kommunikáció, kollaboráció.

Erre alkalmas az oktató gárda?

Abszolút. Oktatóink nagy része látott már sok mindent, voltak külföldön, általában sikeres emberek, fejlődőképesek. Ha valamiben bárkinek fejlődnie kell, azt szívesen teszik, nem tapasztalok ellenállást.

Mégis mitől változna meg az oktatás?

Az akadémiai szervezet mindig mátrixszerű. Három fő irányból tevődik össze. Van a műhely, a tanszék, az intézet, a munkacsoport, nevezzük akárhogy. Másrészt ott van az oktatás, és harmadik a kutatás. Ez a három vektor megjelenik minden szervezetben. A Corvinuson korábban minden ág egyenlő volt. Egymástól elkülönülten dolgoztak és egyenrangúak voltak.

Most egyértelműen ki van mondva, hogy a tempót az oktatás diktálja, ez az elsődleges. Három új dékánunk van, amelyek az alapképzést, a mesterképzést, valamint a posztgraduális képzést irányítják. Alattuk dolgoznak a szakfelelősök, nagyjából hetvenen. Ők ezeket a követelményeket minden szakon és minden tantárgyon végigviszik. Vagyis teljesen új irányítási, vezetési modellre állunk át.

Sok poszton lesz változás?

A három dékán új, és sok olyan poszt van, amely eddig nem vagy nem ebben a formában létezett. Sok olyan kolléga kap lehetőséget, aki számára ez új kihívást jelent.

Jelenleg hány diák és tanár van Önöknél?

Nappalin mintegy 9500 diák tanul, egyéb képzéseken mintegy 2000 és körülbelül ötszáz tanárunk van.

Ez jó arány?

Globálisan elfogadott, hogy ha 15-20 diák jut egy tanárra, az megfelelő arányszám. Mi ezt még nem teljesítjük, de nem is vagyunk nagyon messze.

Változik-e a tanárok díjazása?

Áttérünk egy versenyképes rendszerre. Piaci mérték alapján akarjuk díjazni a tanárokat, amit pár év alatt érünk el. Nagyon sok oktató az egyetemen kívül is vállal munkákat a megélhetés érdekében.

Azt szeretnénk, ha főállásban megkeresnék azt, amire szükségük van, és ne kelljen keresetkiegészítés érdekében máshol is munkát vállalniuk.

Differenciálunk, a kimagasló teljesítményt, kimagasló bérekkel honoráljuk. Ezt a folyamatot a 2020-as bérfejlesztéssel elkezdtük, melynek alapelve, hogy az eddigi elaprózott, rengeteg változó elemet tartalmazó bérstruktúra egyszerűbb és kiszámíthatóbb lett úgy, hogy minél több elemet beemeltünk az alapbérbe, az egyéni teljesítményeket pedig bónuszrendszerrel honoráljuk. A következő években további lépésekre is készülünk.

Korábban szó volt róla, hogy több külföldi oktatót akarnának.

Vendégelőadóból már most rengeteg van.

De szeretnénk tartósabban magunkhoz kötni külföldi oktatókat. Legalább 3-4 évre.

Kétfajta megközelítésben gondolkodunk, egyrészt feltörekvő fiatalt keresünk, aki már letett valamit az asztalra és kifejezetten jó tanár. Másrészt nagyon jól pozícionált, hosszú és eredményes múlttal rendelkező oktatókat várnánk, akiknek újabb kihívás lenne a Corvinus. Már folynak a beszélgetések, akit megkerestünk, még senki nem zárkózott el.

Jelenleg milyen a külföldi és magyar diákok aránya?

A diákok 15 százaléka jön külföldről, ezt szeretnénk 25 százalékra felvinni. De más összetételben. Most nemzetközi csereprogramok keretében jönnek hozzánk leginkább a diákok, sokan a fejlődő országokból. Ezeket továbbra is megtartjuk, de a terv az, hogy ebből a 25 százalékból legalább 20 százalék, vagyis diákjaink 20 százaléka a régióból jöjjön. A V4 országokból, Romániából, Bulgáriából. Szlovéniából.

A Corvinus missziója, hogy nevelje és képezze a társadalmi és gazdasági elitet Magyarországnak és Közép-Kelet-Európának.

Most mennyi diák van ebből a régióból?

A diákok egy százaléka, és húsz százalékot szeretnénk.

Milyen egyetemekkel kívánnak együttműködni?

Minden országban van egy-két privát vagy hagyományos működésű közgazdasági egyetem. Ezekkel szeretnék kétoldalú együttműködéseket kötni. Olyan hálózatot kiépíteni, amelyben diákokat cserélnek ezen intézmények egymással. Ez a munka elindult.

Tandíjban terveznek változást a magyar diákoknál?

Radikális mértékűt nem.

Milyen fejlesztéseket terveznek még?

Jelentős infrastrukturális fejlesztéseket tervezünk, hogy ebből a legfontosabbat említsem, 2022 végéig új innovációs központot hozunk létre a Ménesi úti Campuson. A tudásközpont mellett új kollégium és sportközpont is létesül. Erre összesen 12 milliárd forintot fordítunk, amelyre kormányzati forrásból nyílik lehetőség.

Mekkora összegből gazdálkodik a Közgáz és ez elegendő-e arra, amiket terveznek?

Ha javítani akarunk az infrastruktúrán, meg akarjuk fizetni az oktatókat, külföldi előadókat akarunk alkalmazni, akkor nagyjából 100 millió euróra lenne szükségünk évente. Jelenleg olyan 50 millió van.

Honnan szednék a különbséget?

Erre van tíz évünk. Támogatókat kell találnunk.

Jelenleg ki a legnagyobb támogatójuk?

Az MNB. A Jegybank a Corvinus stratégiai partnere, önálló tanszéke van, sok kiváló külföldi vendégelőadót hoznak, ösztöndíjakat adnak, számos formában támogatják a közgáz programjait és fejlődését. Jelenleg nagyságrendileg évi 600 millió forinttal segítik a Közgáz működését és számunkra ez rendkívül fontos.

Honnan próbálnak még stratégiai partnereket találni?

Olyan cégeket akarunk bevonni, amelyek a legnagyobb arányban foglalkoztatnak Corvinuson végzetteket. Egyrészt inputot akarunk tőlük, hogy milyen tudásra van szükségük, másrészt előadókat, hogy a fiatalok megismerjék a gyakorlatot és jó lenne, ha konkrét gyakornoki helyeket is adnának nekünk. Csináljunk közös programokat az oktatásban, kutatásban, olyat, amely a vállalatnak és az egyetemnek is jó. Ez lehet duális képzés, közös laboratórium, projekt, innovációs központ. Partnerséget kínálunk nekik.

A cél az, hogy a Corvinus Közép-Kelet Európa legjobb egyeteme legyen a társadalom és a gazdaságtudományok terén.