Magyarország a kínai cégek regionális központja lehet

Interjú2019. ápr 5.Fellegi Tamás

Kína és India növekedése átrendezheti a világgazdaságot, a súlypontot Ázsiába helyezve – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak a világ legjobb ötven egyeteme közé tartozó kínai Fudan egyetem dékánja, Qian Jun professzor. Az 1905-ben alapított egyetem mesterképzést indít Budapesten.

Magyarországon sokat beszélnek arról, hogy az úgynevezett keleti nyitásban – amelyben Kína főszerepet tölt be – nagy lehetőségek rejlenek. Mennyire ért egyet ezzel a megállapítással? Milyen jövőt, perspektívát lát a kínai-magyar kapcsolatokban?

A kínai-magyar kapcsolatok már most is nagyon kedvezően alakulnak, amire remek példa a Bank of China és az Alipay, sőt a Huawei itteni jelenléte. Kínának már hagyományosan jó kapcsolatai vannak a kelet-európai térséggel, és Magyarország, ezen belül Budapest nagyon vonzó célpont a kínai befektetőknek, regionális központ lehet kínai vállalatoknak, pénzügyi vállalkozásoknak, befektetési bankoknak, biztosítóknak. Ahogy egyre több döntéshozó kínai üzletember fog Magyarországra látogatni, egyre többüknek lesz vonzó az üzleti lehetőségek kiaknázása.

A kínai gazdaság már most is óriási, így szeretne nyitni a világ felé: befektetőket invitálnak az országába, miközben a kínai befektetők is a lehetőségeiket keresik a világban. Ennek egyik példája az Egy övetzet egy út program.

Kína biztatja az embereket, többek között vállalati döntéshozókat is, hogy látogassanak Kínába, mérjék fel az ottani lehetőségeket. Az üzleti lehetőségek kiválóak és egyre jobbak lehetnek.

Hogyan tekintenek Kínában Magyarországra? 

Kínában sokan ismerik Magyarországot, a kultúrát, és a hat nap alatt, amelyet itt töltöttem, megállapítottam, hogy ez egy nagyon kellemes hely, megfelelő környezet a kínai cégeknek, így vélhetően többen is jönni fognak.

Egyértelmű, hogy Magyarország központ lehet a kínai cégeknek, ha nem is feltétlenül egész európai, de regionális szinten.

Képzett a munkaerő, nem magasak a költségek, és rendkívül támogató a kormányzati környezet a kínai cégeknek.

Egyes vélemények szerint a 2008-as globális pénzügyi válság óta Kína szerepe átértékelődött a világgazdaságban. Van, aki szerint Kína első számú vezető gazdasági hatalom lehet, sok tekintetben megelőzheti az Amerikai Egyesült Államokat. Mennyire ért egyet ezzel? 

A kínai gazdaság valóban gyorsan fejlődött, hatalmasra nőtt, és mindez a globális együttműködés keretein belül valósult meg. Egy-egy termék gyártása nem egy országban zajlik: a különböző alkatrészek sok országban készülnek, a termelés globális. A termelést nem lehet úgy megítélni, hogy ki veszi meg a végső terméket, hisz a termelés sokkal összetettebb, nem lehet szétszedni a globalizációt.

Ami az amerikai vállaltokat illeti, még vezetők az innovációban, tervezésben, de a kínai vállalatok fel szeretnének zárkózni hozzájuk ebben a tekintetben is.

1989-ben a kínai gazdaság az amerikai tizede volt, ma viszont nominálisan több mint 60 százaléka, vásárlóerő-paritás alapján pedig le is hagyta. A kínai gazdaság egésze jobban integrálódott a világgazdaságban, mint a a kínai bankrendszer: ez most változik, ami azért is jó, mert előnyösebb, ha több világvaluta van (a renminbi felzárkózik a szerephez), és az is jó, ha több gazdasági erőközpont jön létre a világban, Kína most már egyértelműen ezek közül az egyik.

Kína mellett Ázsia más feltörekvő óriásai, például India mennyire és hogyan rendezhetik át a világgazdaság térképét?

India egy nagy ország és az egyik a leggyorsabban növekedők közül, miközben a kínai és az indiai gazdaság méretében óriási különbség van. Indiának van egy nagy előnye, mégpedig a népesség szerkezete: termelékeny a munkaerő, sok a fiatal. Emellett vannak Indiában remekül működő vezető iparágak, mint az IT: ez egyes területeken világelső a szektorban. Stabil környezet van Indiában, reformok zajlanak, jók a lehetőségeik.

India szerepe így sokkal fontosabb lehet a jövőben, mint most, a gazdaság mérete is felnőhet idővel a kínaival összemérhető szintre, és ha India is egy komoly centrum lesz, az kifejezetten egészséges a világgazdaság szempontjából.

A világgazdaság súlypontja összességében Ázsiába helyeződik, Kína középosztálya 3-500 millió fő, nagy kereslettel, a jobb élet iránti vággyal, és ez a folyamat Indiában is óhatatlanul megindul, emellett sok más növekvő gazdaság is van még Ázsiában. A globalizáció, a globális munkamegosztás rendkívül fontos és kedvező Ázsiának.

Miben látja a kínai gazdaság robbanásszerű növekedésének titkát? Hosszabb távon mennyire megalapozott ez a növekedés? Kell-e tartanunk attól, hogy ez a növekedés belátható időn belül kimerül?

A válság előtti 30 éveben kétszámjegyű növekedés zajlott Kínában, ez egy hagyományos típusú, a munkaerő bővülésére épülő növekedés volt, sok beruházással. A válság után változás volt: Kínát a világ gyárának tekintették, de akkor visszaesett az amerikai és az európai fogyasztás, így a szinte teljes exportorientációról át kellett térni a belső kereslet kielégítésére.

Az akkori 10 százalékos gazdasági növekedés 6,5-re csökkent, de ez természetes, hisz egy gazdaság nem nőhet örökké 10 százalékkal. Ahogy egyre nagyobb, óhatatlanul lassul az ütem. Ugyanakkor ahhoz, hogy a mostani növekedés fenntartható legyen, rengeteg újításra van szükség, sok vállalkozásra, kutatásra, egyetemekre, tanult emberekre, innovatív magánvállalkozásokra. Kínának törekednie kell a nagyobb innovációra, nem csak a gyártási folyamatokra összpontosítani.

Emellett Kína pénzügyi rendszerének is alkalmassá kell válnia, hogy az új, technológiai cégeket, a kreatív vállalkozásokat támogassa, valamint a lakossági kereslet növekedését is elősegítse. Ha mindez sikerül, akkor

a következő 10 évben fenntartható az 5-6 százalékos gazdasági növekedés. A belső fogyasztói piac olyan óriási, ami még sok lehetőséget tartogat a növekedésben.

A Magyar Nemzeti Bank, valamint a Fudan University között 2017-ben született megállapodás a két intézmény közötti együttműködésről. A közös munka egyik célja az, hogy a Fudan University campust hozzon létre Magyarországon. Hogyan állnak ennek az előkészületei?

Az együttműködés remekül zajlik, a Bölcs Vár tökéletes helyszín a campusnak, és ez az MNB-nek és elnökének köszönhető, nagyon sokat tettek a megfelelő helyszín kialakításáért. Különösen nagyra értékelem, hogy a jegybankelnök nagyon sokat tesz az oktatásért, szívén viseli annak ügyét.

A program egy első lépés: bővülhet az együttműködés, sőt ez kiterjedhet több magyar és több kínai egyetemre is, egy hálózat épülhet ki belőle. Most magyar döntéshozók vesznek részt a képzésben, abban bízom, hogy a jövőben kínai kollégáik is megjelennek.

Ön a Fudan-Corvinus MBA Double Degree Program keretében látogatott Magyarországra és tartott órát. Mi a jelentősége a programnak, miért fontos?

A legfontosabb, hogy egy dupla diplomát, kettős képzést nyújtó programról van szó, óriási előny, hogy a résztvevők egy olyan MBA diplomát kapnak, amely két egyetemé. Résztvevőink, tanulóink üzleti vezetők különböző iparágakban, fontos pozícióban, így ez egy igen magas szintű program, ami azonnal magával hozza az üzleti döntéseket, szinte már a tanulmányok alatt. A résztvevők megismerik Kínát, a kínai üzleti környezetet, lehetővé téve az azonnali döntést a kínai cégekkel való együttműködésre, vagy tevékenységük Kínára való kiterjesztésére.