Márciustól nem kell várni az utalásra

Minden készen áll már? Március 2-án valóban indulhat az azonnali fizetési rendszer?

A GIRO Zrt., a rendszer működésének központi szereplőjeként, mind üzletileg, mind technológiailag készen áll arra, hogy március 2-án elinduljon az azonnali fizetési rendszer. A tavalyi és idei tesztek alapján úgy látom, a rendszer működésében szintén fontos szerepet játszó klíring ügyfeleink, azaz a bankok szintén felkészültek a rendszer indítására. Végül a harmadik szereplő, a Magyar Nemzeti Bank is felkészült arra, hogy a jövő hónapban elinduljon az azonnali fizetési rendszer.

Vagyis a jelek szerint semmi nem áll a rendszer elindításának útjában. 

Mely átutalásokra vonatkozik az új rendszer?

Tavaly év végén jelent meg a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi rendeletének módosítása, amely megtiltja a kötegelten érkező tranzakcióknak a feldolgozását ebben a rendszerben az indulást követő fél évben. Vagyis csak az egyedi tranzakciókra szabad alkalmazni az azonnali átutalást, legyenek ezek magánszemélyek által indítottak, vagy vállalati átutalások.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a munkavállalói bérek fizetése, vagy kötegelten érkező számlák kifizetése továbbra is a napközbeni átutalási rendszerben történik, a tízmillió forint alatti egyedi utalásokat viszont az azonnali átutalási rendszer kezeli. 

A Magyar Államkincstár által indított utalások melyik rendszerben teljesülnek?

Ezek az utalások egy harmadik rendszerben, az éjszakai átutalási rendszerben teljesülnek. Azaz március másodika után háromfajta átutalás fajtát kezelünk, az utalások döntő többségét az új, azonnali utalási rendszerben, a kötegelt utalásokat a napközbeni utalási rendszerben, végül a Magyar Államkincstár utalásait, az éjszakai utalási rendszerben. 

Mi a helyzet a nyugdíjakkal?

Az azonnali fizetés rendszerét arra találták ki, hogy az egyéni utalások nagyon gyorsan történjenek. Egy autó példával tudnám megvilágítani lényegét. Az azonnali utalási rendszert egy Forma 1-es autóhoz tudnám hasonlítani, amely egy embert nagyon gyorsan képes szállítani. A napközbeni, illetve az éjszakai utalási rendszer pedig egy kamion, amely lassabban, de nagy tömeget képes mozgatni. Azt már most is érezzük, hogy a háromféle utalási metódus sok, a rendszerek optimalizálásán már dolgozunk.

A nyugdíjakra visszatérve azt tudom mondani, hogy továbbra is az éjszakai átutalási rendszerben maradnak még egy ideig.

Beszéljünk egy kicsit a másodlagos számlaazonosítókról. Mit kell tudni róla? Mik az ügyfelek teendői, ha szeretnék használni? 

Nagyon fontos kérdés, mert az azonnali átutalásra vonatkozó szabályozás előírja, hogy a bankoknak kötelező felajánlani ügyfeleik számára az úgynevezett másodlagos azonosító megadásának lehetőségét. Vagyis, hogy a nevén kívül az e-mail címe, a telefonszáma és az adószáma, illetve adóazonosító jele is címezhetővé váljon.

Tudni kell, hogy ezen adatok megjelenítése nem automatikus. Még abban az esetben is kérni kell a bankot, hogy ezeket a másodlagos azonosító adatokat regisztrálják az ügyfél számlájához, ha ezeket a bank egyébként nyilvántartja. Ezeket az adatok a banknak évente egyeztetni kell, s az esetleges változásokat átvezetni. Ha ekkor kiderül, hogy az ügyfél a jövőben nem akarja használni ezeket az adatokat, akkor azokat törölni kell.

Milyen adatvédelmi előírások vonatkoznak ezekre az adatokra?

Ugyanolyan besorolásúak, mint a banknak átadott összes adat, azaz banktitoknak minősülnek.

Milyen fejlettséget képvisel ez a rendszer nemzetközi viszonylatban?

Az azonnali utalási rendszer bevezetésével olyan elitklubhoz csatlakozunk, mint például Dánia vagy Szingapúr. Ezt a rendszert a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országok használják. Az pedig unikumnak minősül, hogy az ország összes bankja egyszerre csatlakozik a rendszerhez. 

Mi volt a rendszer kiépítésének menetrendje?

Ahhoz, hogy a rendszer valóban hatékonyan és jól működjön, az alap a megfelelő tervezés volt. Az első évben erre fordítottunk nagyon sok időt és erőforrást. Így hosszas előkészítés után nagyszerű partnert találtunk, a dán Nets nevű céget, amely a központi infrastruktúra motorját szállította. Persze ezt kiegészítendő nekünk is sok belső fejlesztést kellett végrehajtani, ami nagy kihívást jelentett kollégáink számára. Mindezek révén olyan rendszert sikerült kiépíteni, amely a magyar pénzforgalmat az elkövetkező 30-50-100 évben jelentősen meg fogja változtatni, illetve képes megváltoztatni a jelenlegi pénzhasználati szokásokat is. Biztos vagyok benne, hogy a mi gyerekeinknek érthetetlen lesz, hogy volt idő, amikor az átutalt összeg nem azonnal jelent meg a címzett számláján.

Mekkora terhet jelentett ez a rendszer a GIRO számára, hiszen a bankok több tízmilliárdos költségről beszélnek, amelyet ígéretük szerint nem terhelnek tovább az ügyfelekre?

A rendszer kiépítése során a maximális eredményt úgy szerettük volna elérni, hogy a lehető legalacsonyabb legyen a beruházás költsége. Bár jelentős összegről van szó – úgy számolunk, hogy hozzávetőlegesen egy évtized alatt térül majd meg ez a fejlesztés –, azt saját forrásainkból teremtettük elő, a költségeket nem terheltük tovább a bankokra. Sőt, csomagárazást vezettünk be, amelynek lényege, hogy nem egyedi tranzakcióként fizetnek a rendszer használatáért a bankok, hanem az éves csomagdíj fejében annyi azonnali utalást indíthatnak, amennyit csak akarnak.