Mindenkinek joga van ott dolgozni, ahol akar - mondja a Svédországba orvosokat toborzó magyar vállalkozó

Interjú2020. szept 22.A.G.

Erdélyi magyarként, ma már svéd állampolgárként sok orvosnak segít elhelyezkedni a skandináv területen Bartha Lídia. A több országban jelenlévő, helsingborgi székhelyű svéd vállalkozását ma már a kórházak keresik, hogy segítsen a nemzetközi szakembergárda toborozásában. Vele beszélgettünk.

Mennyire érzi úgy, hogy elviszi az orvosokat azokból az országokból, ahol rájuk ugyanúgy szükség van?

Kétségtelenül sokan vádolnak bennünket agyelszívással. Először is azt kell megérteni, hogy Európában mindenki ott dolgozik, ahol szeretne.

Szabad a munkaerőpiacon az áramlás, és ezt ki is használják a vállalatok, illetve az egészségügyi intézmények.

Ám lényeges, hogy az utolsó éves gimnazistalént is segítettem a magyarországi fiatal barátaimnak ide jönni, ideiglenes munkát vállalni. Hát akkor miért is ne! Most is mozgásban van minden, de a legerősebb folyamat 2008-tól indult be. Ehhez kellett egy világválság.

Bartha Lídia Erdélyből indult a nagy utazásra

Ebben az időben, honnan volt a legtöbb kivándorló orvos? 

Románia élen járt az elvándorlásában. Amint beütött a pénzügyi krach, egyre több erdélyi ismerős – ugyanis innen származom – talált meg, hogy szerezzek neki állást külföldön. 

Az ottani egészségügy annyira rosszul működött, hogy az összes orvos közel fele külföldön kötött ki. A folyamat 2016-ig tartott, szinte működésképtelenséget okozva.

Nem volt nehéz munkát találni nekik.

Magyarország a rangsorban hányadik volt?

Románia után Németország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, következett, majd csak utána a magyarok, legalábbis a Politico kimutatása szerint. Tehát most válaszolok az első kérdésre, azaz a sok magánjellegű megkereséstől számítom a saját „üzletemet”. Az életemben a nagy fordulat ebben az időszakban kezdődött. Ahogy fogalmazott: a „kaland”, amely azóta is tart.

Nem világos, hogy miért pont önt találták meg a segítségre szorulók?

Mert tudták, hogy HR-területen dolgoztam korábban, például az Adecco IT & Engeneering-nél, amelyen keresztül az Ericsonnak is toboroztunk világszerte IT-fejlesztő mérnököket. Ráadásul orvos és nővéri családból származom, ebben a közegben nőttem fel, így átéreztem a helyzetüket. 

A végén már olyan sokan kerestek meg, hogy önálló vállalkozást kellett alapítanom. 

A szakembert sokan megtalálják, főleg akkor, ha valahol válság van 

Olyan emberek is megtaláltak, akik csatlakozni akartak a vállakozáshoz. Főként spanyol-olasz és horvát területről, ráadásul nálunk a táj, a levegő olyan, mint a mesében. Az utóbbi években szinte az egész unióból tudnak a cégemen keresztül Skandináviába költözni.

Magyarországról 2008-2009, 2013 körül volt a legnagyobb roham. A helyzet mindig a geopolitikai viszonyoktól függ.

Ahol válság van, többnyire onnan menekülnek az orvosok más diplomások, Európában főként a szabadságot hirdető, életigenlő, jó életminőséget kínáló skandináv területre. Természetesen akadnak olyanok is, akiket a privát okok hajtanak: környezetváltozás, Svédországban élő családok vagy barátok.



Táj, tér - anya és lánya

Meséljen erről a híres svéd életről. A kitelepülő orvosokat a pénzen kívül mi motiválja?

Ez egy komplex kérdés, nem egyszerű válaszolni rá. A legtöbben azért keresnek meg, mert kutatni is szeretnének, nagyobb, komplexebb tudományos háttérmunkára vágynak, illetve eljönnének az országukból.

A továbbfejlődés munkaidőben is lehetséges, nem úgy, mint sok helyen, hogy a szabadidőt kell feláldozni erre. 

Ráadásul ez Magyarországon csak egyetemi kórházban lehetséges, míg itt minden kórházban. Több az orvos számára a lehetőség. Konferenciákra is többet járhat, azokat sem a gyógyszercégek, szponzorok fizetik, hanem a munkaadó. Tehát az egészségügy is másként működik.

Mondjon példákat!

A háziorvosok például 10-15 személyes, kisebb kórháznak megfelelő rendelőben dolgoznak, komplexebb feladatot ellátva. Ugyan kevesebb beteget fogadnak, de azokkal több időt töltenek el velük. 

A betegek nyolcvan százalékát a háziorvosi rendelőkben látják el.

A háziorvosnak nálunk külön le kell tenni egy szakvizsgát, amelynek a képzési ideje öt év. Ezért látják ők el a betegeket és csak akkor küldik tovább, ha a háziorvosi kompetencia nem elegendő. Ezáltal erőforrások szabadulnak fel, jobb a szervezettség. Mindenki jól jár: beteg is, orvos is.

Bizalmi kapcsolatok ezek?

Nálunk más az emberi kapcsolat. Erős és alapvetően bizalomra épül. Nem csupán a pénz motivál, noha természetesen ez is fontos. Az igazsághoz tartozik, hogy a svédek régen – ameddig nem hígult fel a társadalom –, igen lelkiismeretesek voltak. Félreértés ne essék, ma is azok, főként északon maradt minden ugyanúgy, de délebben már kevéssé. Az ország továbbra is a világon az elsők közt van családbarát-szempontból, de a hangulatindex is jó. Nem kell a munkában se az apának, se az anyának elaprózni magát.

Ismerkedés: csak a legjobbak maradnak fenn a rostákon

Mi változott a kiválasztásban az évek alatt?

Ma már más a rendszer, mint 2010-11 körül. Ekkor még nem volt követelmény a svéd nyelvtudás, ma már az. A kórházak igényei szerint válogatok.

A jelentkezéstől számítva mikor állhat munkába az orvos, vagy egyetemet végzett szakápoló?

A biztonság miatt hosszú az átfutási idő.

A jelentkezéstől számítva legalább egy év míg a jelölt munkába tud állni a  kiválasztási, felkészítési folyamat miatt.

Találkozik a kereslet a kínálattal?

Nincs olyan szak, ahonnan ne keresne meg orvos. Svédország 21 régiója kórházainak több mint felével van szerződésem, ma már az intézmények keresnek meg, hogy ki kell nekik. Tavaly érkezett az egyik régióból olyan kérés, hogy szerezzek egyszerre tíz szakképzett háziorvost. Ez lehetetlen volt, ehhez legalább húsz jelöltet kellet volna bemutatnom. Ez azt jelentette volna, hogy legalább ötven embert kellett volna találni. A nagy számoknak az az oka, hogy nem mindenki képes nyelvet tanulni, nekivágni ennek a fárasztó projektnek. Sokan akkor látják be, hogy valójában miről van szó ,amikor szembesülnek a tényekkel és ekkor visszavonják az érdeklődésüket.

Sok belgyógyászati szakirányú orvosra, háziorvosra, pszichiáterre van, pontosabban lenne szükség.

Sajnos a pszichológusokat az orvosi végzettségű pszichiáterekkel szemben el kell utasítanom, csak úgy, mint a fogorvosokat. Pár évvel a nyugdíj előtt állóknak sem tudok segíteni, ugyanis ők is jönnének.

Ennek mi az oka?

Egy-egy kórház óriási összeget fektet egy szakvizsgával rendelkező, külföldi orvos kiképzésére. Nem térülne meg a tanfolyamok, eljárások oktatási költsége. Ehhez minimum három év kell. Ha valaki hatvan évesen jönne ki, ez már nem megoldható. Az idősebbek általában nehezebben vesznek fel egy teljesen új munkamódszert, hiszen ők már a megszokott módon szeretnek dolgozni és a nyelvet is nehezebbet tudják elsajátítani. Természetesen vannak kivételek, de a legtöbb hatvan körüli már nem annyira flexibilis, mint egy fiatalabb kolléga.

Az itteni kórházak pályázati pénzből fizetik a külföldi orvosok, szakápolók toborzását, felkészítését és kiköltöztetését is.

Az viszont probléma, hogy az Északi sarkhoz közelebb eső régióban kevesebb az orvos, ami nem arányos a beteg/esetszámmal. Ugyani itt kevesebb lakos van, tehát a „fedő terület” is jóval nagyobb. Ez azt is jelenti, hogy a betegnek is többet kell utazni ahhoz, hogy kórházhoz jusson. Ilyenkor a szakemberek ingáznak, ugyanis az északi kórházak nem restek jól megfizetni a „felbérelt”, délről érkező személyzetet.
 
Amennyiben orvosként jelentkezem önhöz, rögös lesz az utam?

Ha azt látom, hogy a feltételnek megfelel, akkor a kórház költségén megy minden tovább, önnek nem kell fizetni. Ugyanis a költségeket a kórház állja, a nyelvtanfolyamot, átképzést, mindent. Ám ennek fejében a jelöltek teljes idejüket a tanfolyamra kell szánnia.

Maximum egy éve van arra, hogy C1-es, azaz folyékony szintig felzárkózzon. Ez egy nagyon intenzív tanfolyam, amit nem mindenki tud végig csinálni. Ezért fontos, hogy kiszűrjük, meg tudja e tanulni a nyelvet.

Heti ötször hatórás – plusz utána még párórás leckék –, nyelvtanfolyamról beszélünk, hiszen teljesíteni kell a külföldi orvosoknak/nővéreknek a kötelező nyelvvizsgát. Ez a tanfolyam férjnek/feleségnek, tehát a partnernek is járhat.

Ez már kint történik?

Nem. Ekkor még otthon van a jelölt, a képzés digitálisan megy, főleg most a vírus miatt. A virtuális „osztálytermek” maximum öt főből állnak.

A tanfolyam alatt miből élnek?

A tanulás ideje alatt ezer eurós nettó fizetést, kvázi ösztöndíjat kap. Plusz, ha van gyerek, akkor fejenként körülbelül hetven eurónyi pótlékot. Hiszen a tanulás időszaka alatt még nálunk nem, csak anyaországban lehet dolgozni. Noha a tapasztalat az, hogy a nyelvi képzés minden időt lefoglal.

Amennyiben sikerrel vettem a nyelvi akadályt, utána mi történik?

Mire megvan a svéd nyelvvizsga, addig én már elintézem a kiköltözéshez szükséges adminisztrációt.

Említette, az összes költségemet a fogadó kórház állja. Mennyibe kerülök az intézménynek úgy, hogy egy percet sem dolgoztam még náluk?

Ez üzleti titok. Annyit mondhatok, hogy a kórház nem csak a tanfolyamot fizeti, a költöztetést, a lakhely megtalálását is. Egy csomagszolgáltatás. De azt pontosan tudnom kell, hogy a költözés mikor lesz, ugyanis itt egy-egy ingatlan megtalálása nem öt perc.

Orvosi fizetésekről csak beszélhetünk…

Látom kíváncsi az anyagiakra, mi ezt diszkrétebben kezeljük. A svédországi 21 régió külön-külön szabja meg a feltételeket. Igen ám, de a szakszervezetek előírják az alsó fizetési határt. Ez alá egy képzett orvos vagy nővér bérezése nem mehet. Az alsó határ évente változik, mivel évente korrigálják az infláció után a fizetéseket.

Egy általunk frissen képzett orvos körülbelül ötezer eurót, egy frissen képzett nővér körülbelül 2800 eurót kap havonta, plusz jutalékokat, mint például az ügyeleti díjat.

Ez a szakszervezetek által megszabott minimum összeg, ennél csak több lehet.

Mennyi a rezsi, mibe kerül a svéd élet?

Miután a bérlakásokból hiány van, ez a legdrágább része. Átlagosan egy háromszobás bérlakás díja nyolcáz-ezerháromszáz euró között van, természetesen várostól, helyszíntől függően. Ebben benne van minden, kivéve a villany. Háromhavi villanyszámla harminc euró körül alakul.

A megélhetésre Svédországban az emberek átlagosan háromszáz euró/fő/felnőtt költenek havonta. Ez nem éttermet, hanem otthon főzést jelent.

Az oktatás ingyenes. A ruházat annyi, mint önöknél, az autó olcsóbb viszont, csak úgy, mint az elektronikus berendezés. Legalábbis az ideköltözők ezt mondják. Az üzemanyag nagyjából egyforma áron van Európában, többnyire az autópályákért sem kell fizetni, esetleg csak a frissen épített rövidebb szakaszokon, Göteborg és Stockholm környékén.

Ezek után felmerül a kérdés, hogyan nő a kitelepült szakember fizetése?

Mostanában egy-két százalékkal, inflációt követő növekedés van. De ezt egyénileg, a főnökökkel kell megbeszélni. Számít az is, hogy ki és miben és mennyit fejlődött adott idő alatt.  

A tapasztalat, kézügyesség és a népszerűség adja meg a szakember árát a munkahelyi vezetőnél.

A vezetők lojálisak. Egy-egy ilyen fizetésemeléssel kapcsolatos tárgyalás, órákat is eltarthat.

A „főnököt” említette: milyen egy svéd vezető?

Aki ide kikerül, annak először furcsa lesz, hogy nem jár a nyomában a vezető, hogy minden lépését ellenőrizzen. Sőt: kávézni sem kell elbújni. Partnerként kezelik egymást, nagy az önállóság. Ez lehet előny, de lehet hátrány is. Bizalom van, egészen addig, míg ennek ellentéte ki nem derül. Ha viszont egyszer már csalódik a svéd ember, akkor onnan hosszú a visszaút. Ezért az őszinteség és a kommunikáció a kulcs.

Az viszont nem szerencsés, ha az újdonsült – akár magyar – orvos elvárja, hogy kiemeltként kezeljék, azaz itt a „nagy mellény” nem játszik.

Meglehet, de nem állítom, hogy könnyű megszokni az itteni munkarendet és hierarchiát. Akinek viszont sikerül, nem lesz oka panaszra. Volt probléma abból is, hogy a svéd orvosi eljárásprotokollt az idegen szakemberek nem jól sajátították el, netán nem akarták elsajátítani. Ez nem lehetetlen, de meg kell tanulni. Csak úgy, mint az eszközök, gépek kezelését. Ez minden területet érint, legyen az patológus, pszichiáter vagy nőgyógyász szakorvos.


Nagy a verseny Svédország legjobb kórházáért - Az elismerést 2018-ban kapta az University Hospital Örebro  

Miként lehet, hogy Svédországban orvoshiány van?

A probléma nem új. Pár évtizeddel ezelőtt az itteni orvosi egyetemek alacsony létszámban képeztek szakembereket. Sokan közülük nyugdíjba mentek. Például a stockholmi egyetemen hetven-nyolcvan körüli ma a végzős létszám, amely a budapesti Semmelweis Egyetemen végzettek majdnem fele.

A gondot tetézi, hogy az itt végzett orvosok közül sokan továbbállnak, például Norvégiába, ahol a bérek még magasabbak.

Ortopéd és szív- netán idegsebészből nincs hiány.

Ők többet keresnek? Slágerszakok?

Az az érdekes, hogy ez nem jellemző. Nagyjából egyformák az árazások. Sőt: a háziorvosok, akikből sosem elég, még magasabb a pénzük, mint például egy szívsebészé. Magyarországon ez pont fordítva van.

Kórházi bejárás: jön vagy megy? Egy év múlva kiderül!

A koronavírus napjainkra mennyire vetette vissza a jelentkezéseket?

A vállalkozás szempontjából én is érzem a hatását, mint bárki más a világon. Vannak, akik nem mernek most elindulni, de akadnak olyanok is, akiket pont ez a helyzet késztet döntéshozatalra. Sokan elgondolkoznak vagy így, vagy úgy.

Van most jelölt?

Igen. Többen is, de itt inkább a látogatásról van szó.

A vírus miatt?

Igen. Hogy mondjon igent a jelölt egy munkának, ha nem tudta megnézni a kórházat, nem tudott találkozni a leendő kollégáival, a várossal ismerkedni.  Van most egy olyan horvát pszichiáter, aki elbizonytalanodott, mert nem mer a kórházba bemenni maszk nélkül. Nem tudom, hogy eljön-e az állásinterjúra. Van olyan kórház, amelyik nem is állásínterjúztat most személyesen, csupán digitális formában. Azért ez nem ugyanaz. 

Érezhető, hogy a jelentkezők óvatosabbak. Mi általában nem használunk maszkot és már csak ez a tény ijesztő egyeseknek.

A maszkot csak akkor viseljük, amennyiben fertőzött beteggel találkozunk.

Furcsa ez egy olyan szakembertől hallani, aki az egészségügyet tökéletesen átlátja.

Egyetértek a svéd víruskezelési modellel, ha hosszútávon nézzük ezt a kérdést, és az egész társadalmat figyelembe vesszük. Tudom, a világon az egyik legmegosztóbb a víruskezelésünk. Azzal nem értek viszont egyet, ahogy az idősotthonokat miként kezeltük itt Svédországban, de ez egy másik kérdés.

Azt kell megérteni, nem élünk egymás hegyén-hátán, óriási szabad területek vannak itt.

Az irodám a hetedik legnagyobb városban, a 112 ezres Helsingborgban van. Ingázom, hiszen egy kis településen élünk, párszáz háztartás van errefelé. Annyira eltelítődött mindenki az össze-vissza hírekkel, hogy meg is őrülnék, ha minden nap a statisztikákat böngészném. Pánikhangulat akkor van, ha azt mi gerjesztjük.

A halálozási számokat csak tudja…

Igen, tudom. A vírus első hullámában volt olyan hét, hogy 64 haláleset történt. Eddig összesen 5900 körüli az itteni halálozási szám. Hogy a második szakasz mit hoz, már ha lesz egy második hullám itt Svédországban, ki tudja. Egyelőre nyugodt a helyzet. Nem vagyok ideges.

(Fotók: Bartha Lídia)