MNB-ügyvezető: Jobban meg kell szerveznünk a gazdaságot

A versenyképesség emelése szempontjából melyek a nemrég megjelent termelékenységi jelentés fő üzenetei?

A jelenlegi világtrendek egyre erősebben hívják fel a figyelmet arra, hogy nagyon hatékonyan kell bánunk rendelkezésünkre álló erőforrásokkal, mint például a humán erőforrással. A demográfiai átmenet és az ezzel járó kihívások komoly feladat elé állítanak bennünket.

A munka hatékonyságát kell emelnünk és jobban meg kell szerveznünk a gazdaságot.

Az elmúlt évek óriási léptékű technológiai ugrása, a digitalizáció ráirányítja a figyelmet az innováció fontosságára. A rendszer hatékonyságát kell növelni, mert a rendelkezésre álló munkaerő csökken. Ugyanígy a természeti erőforrásokat már csak a zöld átállás miatt is minél inkább figyelemmel kell kísérnünk. A termelékenységi jelentés fő üzenete ez, és a fent említett szempontok alapján vizsgálja a magyar gazdaság hatékonyságát, a munka termelékenységét.

Látszik, hogy a magyar munkavállalók nagyon sokat dolgoznak, de alacsony termelékenységgel. Hol állunk az Uniós rangsorban?

Nagyjából az uniós átlagnak a 73 százalékot érjük el az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értében. Ezt úgyis értelmezhetjük, hogy még nagyon sok növekedési tartalékunk van a termelékenységünk további bővülésében. Az elmúlt évtized óriási gazdasági sikereinek az egyik kulcsa az volt hogy nyolcszázötvenezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon mint 2010-ben. Ezt megismételni, a demográfiai trendek ismeretében rövidtávon lehetetlen.

Az egyetlen út, ha a már foglalkoztatásban lévő emberek munkájának hatékonyságát növeljük. Sajnos igaz, hogy aki Magyarországon dolgozik, az magas óraszámban teszi ezt és emiatt fontos, hogy egy technológiailag fejlődő növekedési pályára álljunk át, és hatékonyabban szervezzük meg a munkaidőt.

Vannak jó példák a régióban, ahol emelkedett a termelékenység?

Lengyelországban az elmúlt időszakban markáns növekedés figyelhető meg. Az EU-s átlag közel 82%-án állnak az egy főre jutó foglalkoztatás tekintetében. Egy alapos elemzési munkának köszönhetően megtalálták az egyes termelési láncokban a problémákat, a szűk keresztmetszeteket és az adatok alapján alkottak stratégiát. Az élelmiszertermelésben kifejezetten nagyot nőttek a termelékenységi mutatók. Az EU-s forrásokat ezeknek a kapacitásoknak a bővítésére használták fel. Kiemelendő, hogy a KKV szektor termelékenysége még a magyar KKV szektornál is nagyobb ütemben nőtt. Lengyelország mindenképpen követendő példa.

A magyar KKV-k hatékonysága több mint 40 százalékkal emelkedett. Ez minek köszönhető és mit lehet tenni annak érdekében hogy tovább emelkedjen ez a szám?

A KKV-k növekedése két okra vezethető vissza. Az egyik hogy egyrészt nagyon alacsony szinten voltak, másrészt pedig, a beruházások jelentősen emelkedtek az elmúlt évtizedben Magyarországon. 2017 és 2019 között volt egy tőke intenzív beruházási fázis, ahol magas volt a reál beruházási-rátánk. Ez járult hozzá ahhoz, hogy 2012 és 2022 között 42%-kal növekedett a beruházási rátánk.Előre tekintve pedig azt tudom mondani, hogy innováció innováció, innováció.

A vállalatoknak tovább kell fejlődniük, hogy ne csak egyszerű beszállítók legyenek, hanem képesek legyenek a saját márkájukat, saját termékeiket úgy felépíteni, hogy megméretődhessenek a nemzetközi piacokon.

Ezt természetesen a vállalatok egyedül nem tudják megtenni, így egy teljes innovációs ökoszisztémára van szükség, amiben az egyetemeken, az állami szereplőkön keresztül a már létező nagyobb tapasztalattal rendelkező cégek illetve a kockázati tőke finanszírozók közösen dolgoznak. A jövő nagy kérdése, hogy mennyire tudjuk kooperációra bírni ezeket a szereplőket, és milyen intenzív lesz ez az együttműködés. Hisszük, hogy ezen a területen is komoly előrelépés lehetőség van.

Melyik ágazatban a nőtt a leginkább a termelékenység Magyarországon?

Az utóbbi időben a termelékenység növekedéséhez a szolgáltató szektor hatékonyságának javulása  járult hozzá a legnagyobb mértékben. Sokszor az ipari szereplőkre gondolunk amikor termelékenységről beszélünk, de megállapíthatjuk, hogy a 2015-től kezdődő időszakban a termelékenység bővülését a szolgáltató szektor vezette. Ez nem jelenti azt, hogy az iparban nincs termelékenység bővülés pl. a gyógyszeriparban, informatikában, de azt tény- ahogy korábban említettem-, hogy a nagy volumenű termelékenység bővülést, a szolgáltató ipar hatékonyságának növekedése jellemzi.