Mobilbiznisz a metróban

Egy kis üzlettel kezdték nagyjából húsz évvel ezelőtt, ma pedig már tizennégynél tartanak – köztük az Allee-ban, a Kökiben és a Móriczon idén megnyitott három új bolttal. Határ a csillagos ég?

Ami azt illeti, nagyon is közel van a felső határ, ugyanis tizenöt üzletnél többet nem érdemes nyitnunk Budapesten. A mi üzleti modellünk jelentős részben a metróra épül; a forgalmasabb csomópontokon és azok közelében terjeszkedünk. A tömegközlekedésnek köszönhetően óriási tömegek találkoznak nap mint nap a boltjainkkal, ráadásul így a készülékek szállítása is egyszerűen megoldható. A metróvonalak mellett viszont tizenöt üzletnél többet nem igazán érdemes megnyitni.

Tényleg metróval oldják meg a készletezést?

Miért ne? A stratégiánk lényege, hogy minél alacsonyabb négyzetméteren, a lehető legpörgősebb üzleteket kössük. A legnagyobb hatékonyságra törekszünk, ezért nem tartunk fent fölösleges készleteket, kihasználatlan helyeket és lézengő munkatársakat. A kollégákat és az árut is folyamatosan mozgatjuk a forgalomnak megfelelően. Az elmúlt húsz év rutinja és statisztikái alapján pontosan tudjuk, hol mennyi készülék fogy naponta, így elég minden reggel felültetni az embereket a metróra, és így húsz perc alatt bármelyik boltot el tudjuk látni a szükséges áruval.

A mobiltelefon nem olyan, mint egy kiló kenyér; nem mindegy, melyiket kapja a vásárló. Honnan tudják, melyik boltba milyen készülékeket vigyenek?

Biztos hihetetlennek tűnik, de ezt is meglehetősen nagy pontossággal meg tudjuk mondani. A statisztikáinkból világosan látható, hogy milyen készülékek iránt hol van kereslet. Értékesebb telefonokat például nem nagyon vásárolnak aluljárókban, azok inkább a bevásárlóközpontokban mennek, míg a különböző tartozékok, kiegészítők jól pörögnek a legkisebb, néhány négyzetméteres metrós boltokban is. Nem túlzok, ha azt mondom: 90 százalékos pontossággal meg tudjuk mondani, melyik üzletben milyen készülékekre lesz igény.

Használt telefonoknál korántsem mindegy, milyen a készülék előélete. Önök honnan szerzik be a készletet?

Ez valóban az egyik legfontosabb kérdés, hiszen senki nem akar hibás vagy lopott telefont vásárolni. Nálunk a forgalmazott készletnek csak kisebb része származik az ügyfelektől, többségében inkább külföldi mobilszolgáltatóktól vagy hazai nagyvállalatoktól vásárolunk fel teljes flottákat. A „behozott” telefonok esetében nagyon alapos eljárást alkalmazunk: a kollégák ki vannak képezve arra, hogy felismerjék a lopott árut, és minden készüléket hivatalos adásvételi szerződéssel veszünk át. Ha pedig egy-egy telefon mégis átcsúszna a hálón, teljes körűen kártalanítjuk a vásárlóinkat.

Mit tudnak tenni az elsőre nem felismerhető, műszaki hibákkal?

Minden készüléket átvizsgálunk, és kijavítunk vagy felújítunk az értékesítés előtt. Ennek érdekében saját szervizbázist tartunk fenn, melyen havonta több ezer telefon megy át. Néhány éve még nem érte volna meg szervizt indítani, mert akkoriban minden hibás készüléket kiküldtek Kínába, ahol még a szállítással együtt is olcsóbb volt a javítás, de mostanában más szelek fújnak; a Távol-Keleten is jelentősen emelkednek az órabérek. A használt telefonok piacán egyébként is fontos, hogy megbízhatóak legyenek a készülékek, különben összeomlik az üzlet. A szervizen nem érdemes spórolni, mi például minden javításhoz eredeti alkatrészeket rendelünk – az után-gyártott rögtön a körmünkre égne.

Ennyire kulcsszerepet játszik az ügyfelek bizalmának megtartása?

Ez a legfontosabb. Minden csatornán igyekszünk erősíteni a cégünkről kialakult képet, hiszen a teljes üzlet ezen áll vagy bukik. Nemrég részben ebből az okból jelentkeztünk az OTP Business Nagykövet Programjába. Szerettünk volna egy komolyan vehető cégekből álló, rangos üzleti közösséghez tartozni, amely már a tagsága miatt is pozitív képet sugároz magáról. Nem kellett csalódnunk, sőt a vártnál is többet kaptunk. A bankkal egyébként is nagyon jó a kapcsolatunk, az OTP Business kapcsolattartónkkal már szinte baráti a viszonyunk. Ismer minket és a céget, képben van, hogyan alakul a vállalkozásunk élete, illetve egyfajta pénzügyi tanácsadóként is működik, segít a tervezésben, proaktívan javasol új termékeket és megoldásokat.

Ha már tervezés: Budapestből már majdnem kihozták a maximumot. Hogyan tovább?

Mi tényleg a metróhoz vagyunk láncolva; ha Budapesten elértük a felső határt, akkor a környező országokba tudunk tovább lépni. Itthon még a legnagyobb városok csomópontjaiban sem tudnánk négynél több boltot nyitni, márpedig a terjeszkedés az ötödik üzlettől éri meg igazán. Az a tervünk, hogy a következő öt évben megpróbálunk legalább három régiós országban kiépíteni a budapestihez hasonló hálózatot. 

Kézben tartható még ekkora méret mellett a cég?

A növekedés problémájára már sokkal korábban megtaláltuk a megoldást. Igazán eredményesen maximum 3-4 üzletet lehet egy kézben tartani – a legtöbb versenytársunk épp ezen bukik el. Ha nagyban gondolkodunk, meg kell találni és ki kell képezni a megbízható középvezetőket, hiszen nélkülük előbb-utóbb minden szétesik: ők alkotják a szervezet gerincét, ők viszik a hátukon a céget. Mi már kialakítottuk ennek a struktúráját, így nincs akadálya a bővülésnek. Az a célunk, hogy középtávon felépítsünk egy stabil, megbízható regionális vállalatot, ami így már vonzó lehet olyan új üzleti partnereknek vagy komolyabb szakmai befektetőknek, akik nem egy országban, hanem a kelet-közép-európai régióban gondolkodnak.