Ősszel kezdődhet az uniós támogatások kifizetése

A helyreállítási tervről továbbra is zajlanak az egyeztetések a magyar féllel azzal a céllal, hogy szeptember végéig készüljön el Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének bizottsági értékelése - válaszolta a növekedés.hu kérdéseire az Európai Bizottság budapesti képviselete.

Magyarország összesen 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényel az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből

(Recovery and Resilience Facility, RRF). Az előirányzott projektek az RRF teljes élettartamát, azaz a 2026-ig tartó időszakot fedik le - hangsúlyozták.

- A magyarországi befizetések az uniós költségvetésbe 2020-ban összesen 1475,6 millió eurót tettek ki (az idei konkrét számok leghamarabb az év végén lesznek meg). Egyébként nincs közvetlen kapcsolat a tagállamok jelenlegi befizetései és az RRF között, hiszen utóbbit kötvénykibocsátással finanszírozza a Bizottság - tették hozzá.

Újdonságot jelent az uniós finanszírozási rendszerben a Next Generation EU, hiszen az Európai Bizottság korábban soha nem vett fel hiteleket ilyen összegben a nemzetközi pénzpiacokon mint a helyreállítási alap finanszírozása céljából.

Azoknak az országoknak az esetében, amelyeknek helyreállítási tervét már elfogadta az Európai Bizottság, illetve annak értékelését az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta,

a teljes támogatási összeg 13 százalékát a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a programok jóváhagyását követő két hónapon belül.

Hasonlóképpen megindulnak az előlegfizetések a hétéves költségvetés esetében is – nyilatkozta a növekedés.hu-nak Iván Gábor, a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának elnöke.

Az uniós helyreállítási terv olyan kezdeményezés, amelyre még nem volt példa. Maguk a célok nem jelentenek feltétlenül újdonságot, hiszen már a kohéziós támogatásokból is kaptak országok a gazdaság helyreállítására pénzt,

bár ebben az esetben a támogatások 37 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani, 20%-ának pedig a digitális átállást kell szolgálnia.

A Next Generation EU legfőbb újdonsága a pénz előteremtésének módjában rejlik, hiszen az Európai Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy hatalmas összegben – 750 milliárd euró erejéig, 2018. évi árakon – vegyen fel hitelt a nemzetközi pénzpiacokon, úgy, hogy

annak visszafizetését a 27 tagállam költségvetése – vagyis a 27 tagállam együttesen – szavatolja.

Hitelt persze korábban is vett fel az Európai Bizottság, azok azonban nagyságrendekkel kisebbek voltak, mindössze néhány százmillió euróra rúgtak, és jellemzően harmadik országok számára biztosított folyó fizetési mérleg segítséget. Például Ukrajna jutott ilyen módon támogatáshoz – mondta a szakértő. 

Kik járnak a legjobban?

A helyreállítási alap forrásainak előteremtése tehát alapjaiban különbözik bármelyik korábbi támogatástól, hiszen ez esetben nem a tagállamok által a költségvetés számára biztosított, úgynevezett saját források kifizetése történik, hanem hitelből finanszírozzák a bajba jutott országok kiadásait az alapon keresztül – amit aztán majd a költségvetésbe történő későbbi saját forrás befizetésekből fognak törleszteni.

A Bizottság mostanra már 18 ország helyreállítási programját elfogadta, az első utalások (a támogatások 13%-a), várhatóan ősszel kezdődnek majd el.

Iván Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a program legnagyobb kedvezményezettjei Franciaország, Olaszország és Spanyolország lesz, ugyanis ezeket az országokat sújtották leginkább a COVID-19 válság első hullámai, így ez a trió viszi el a vissza nem térítendő összegek felét. 

A helyreállítási alap által nyújtott hitelek kamatozásának részleteiről ugyan nincsenek pontos információi Iván Gábornak, azt azonban valószínűsíti, hogy a kamatfeltételek a 27-ek hitelképességén alapulnak – az unió vezető gazdasági hatalma, Németország jelenleg negatív kamaton jut hitelekhez.

A hétéves költségvetésből már jönnek pénzek

A hétéves költségvetéssel kapcsolatosan a szakember elmondta, hogy annak előleg kifizetései elvileg szintén megkezdődhetnek még ebben az évben.

A támogatások fölött azonban ott lebeg Damoklész kardjaként az az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a költségvetés védelmét szolgáló rendelet, amely jogállamisági feltételekhez köti a kifizetéseket. Ezt a rendeletet azonban Magyarország és Lengyelország megtámadta az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, mondván, az nélkülözi a megfelelő jogalapot.

Jogállamisági feltételek?

A magyar és lengyel érvelés szerint a jogállamisági feltétel mostani előírása párhuzamosságot hoz létre, hiszen a jogállamisággal kapcsolatosan már létezik egy uniós eljárásrend, amelyet a sokat emlegetett hetes cikk szerinti eljárás testesít meg. 

Amennyiben a bíróság alkalmazhatónak és jogilag megalapozottnak tartja a jogállamisági feltételek számonkérhetőségét, az adott esetben egy bonyolult eljárást indíthat meg, amennyiben a Bizottság valamely tagállam esetében az uniós költségvetés érdekeit veszélyeztetve látja.

Iván Gábor az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának munkatársa, az elmondottak nem jelentik a Főtitkárság véleményét.

Hat ország jegybankjainak alelnökei vitáznak az euróról

Az MKT Európai Uniós szakosztályának közeljövőbeni programjáról szólva Iván Gábor arról beszélt, hogy igyekeznek olyan konferenciákat, egyelőre jellemzően online konferenciákat szervezni, amelynek középpontjában a közép-európai országok, illetve a Visegrádi négyek állnak.

A közgazdász vándorgyűlésen pedig hat ország, Horvátország, Bulgária, valamint a Visegrádi négyek jegybankjainak alelnökei vitáznak a szakosztály szemináriumán a monetáris politika lehetőségeiről a régióban, és az euró bevezetésének kérdése is szóba kerül majd a beszélgetésen. Ezen túlmenően a tervek között szerepel, hogy – amennyiben a pandémia engedi – az uniós belső piacon sikeres vállalkozásokhoz is ellátogatnak.