Jelasity Radován: Egy százalékot sem érik el a nemteljesítő vállalati hitelek

A kormányzati és a jegybanki versenyképességi csomagok szerint a gazdasági növekedéshez szükség van a magánszektor hitelállományának jelentős bővülésére. Ez az iránymutatás miként hat az Erste Bankra, mekkora bővülést terveznek a vállalati és a lakossági hiteleknél?

Az Erste Bank a jó példa arra, hogy rövid időn belül is lehet jelentősen növelni a vállalati hitelportfóliót, amit az elmúlt három év alatt megdupláztunk.

Nagyságrendileg 300 milliárd forintról indultunk, és mostanra elértük a 610 milliárd forintos szintet.

Természetesen a lakossági hitelállomány is növekszik, de makrogazdasági szempontból sokkal fontosabb a vállalati hitelportfólió bővülése, ugyanis ezáltal növekedhet jobban a munkahelyek száma, amelynek köszönhetően a háztartások finanszírozni tudják privát hiteleiket.

A lakossági állampapírok térnyerése mekkora versenyhelyzetet teremthet betéti oldalon, illetve hogyan alakulhat a hitel/betét ráta a jövőben?

A nettó hitel/betét ráta jelenleg 70 százalék az egy évvel korábbi 67 százalékkal szemben, amely még mindig egy nagyon kényelmes pozíciót biztosít nekünk. A ráta célsávja Erste csoportszinten 80-85 százalék, míg a teljes Erste Csoport esetében 85-90 százalék.

A kormányzati és jegybanki stratégiai célok következtében tovább nőhet a hitel/betét arány, mivel valószínűleg a betétben tartott pénzek egy része állampapírba megy át.

Ugyanakkor remélhetőleg elsősorban a készpénz- és a látra szóló betétek állománya csökken, és a lekötött betétekből nem von ki pénzt a lakosság, mivel a cél az, hogy a hosszabb futamidejű hiteleket hosszabb lejáratú forrásokból finanszírozzuk. Ebben egyébként nagy segítségére van a bankszektornak a Magyar Nemzeti Bank jelzáloglevél programja.

Lehet tovább javítani a hitelportfólió minőségét?

Az Erste Banknál a nem teljesítő hitelállomány (NPL-ráta) szintje jelenleg 3,4 százalék. A vállalati szegmensben azonban az 1 százalékot sem éri el, amely rendkívül alacsony értéknek számít. Lakossági oldalról 5-6 százalékon áll az NPL-ráta.

A nem teljesítő hitelállomány a vállalatok esetében a jelenlegi extrém alacsony értékről már nem tud lejjebb süllyedni, a jövőben ennél csak magasabb lehet.

Az NPL-ráta jövőbeni emelkedése ugyanakkor természetes folyamatokhoz köthető, mivel a gazdasági ciklusban is más szakaszban leszünk 2-3 év múlva – de hangsúlyozom, nem az lesz a rossz, hanem most vagyunk túl alacsony szinten.

A tőkehelyzet megerősítése céljából kisebb mértékű osztalék kifizetéséről döntött az Erste Bank. Hogyan alakul jelenleg a bank tőkemegfelelése?

A 2017-es eredmények után tavaly 40 milliárd forint osztalékot fizetett ki az Erste Bank, míg a tavalyi eredményből 20 milliárd forint osztalék kifizetéséről határoztunk. Bár jobb évet zárt a bank 2018-ban, mint 2017-ben, a tőkehelyzeti mutatók megerősítése céljából a vezetőség kisebb mértékű osztalék kifizetéséről döntött.

Emellett azért is tartalékolunk, hogy finanszírozni tudjuk a jövőbeli növekedést, valamint meg tudjunk felelni az esetleges újabb felügyeleti elvárásoknak.

A tőkemegfelelési mutató nagyon közel van a 20 százalékhoz, ezzel nem csak az MNB elvárásainak felelünk meg, hanem a tőke pufferek szempontjából is egy nagyon biztonságos bank vagyunk, következésképp minden betétes sokkal nyugodtabban aludhat.

Az elmúlt években az alacsony kamatkörnyezet miatt beszűkültek a banki kamatmarzsok, ami mérsékli a bankok eredménytermelő képességét. Kijelenthető-e, hogy már láttuk a banki kamatmarzsok alját, illetőleg mi az Erste Bank várakozása a kamatmarzsok és a kamatpálya jövőbeni alakulásával kapcsolatban?

Alapvetően növekedő kamatpályával számolunk, a következő 2-3 évben mérsékelten megindulhatnak a kamatok felfelé. Feltételezhetően a jegybanknál is abból indulnak ki, hogy ilyen mély szintekről már csak egy irányba mehetnek a kamatok, ezért is írta elő az MNB, hogy felhívjuk az ügyfeleink figyelmét: váltsák át változóról fix kamatozásúra hiteleiket.

A bankszektorban összességében mindig örülünk, ha a kamatlábak nőnek, aminek eredményeképpen nekünk is több mozgásterünk van a marzsok oldalán.

Ha a későbbiekben a jegybanki szigorítás konvencionális módszerekkel történik - azaz az alapkamat megemelésével -, akkor az a bankrendszernek kedvezőbb, míg a nem-konvencionális jegybanki szigorítások másképpen mutatkoznak meg. Remélhetőleg a bank jövedelmezőségét a jelenlegi magas szinten tudjuk tartani a jövőben is.

Visszaemelkedhet év végéig 10 százalék fölé az Erste Bank saját tőke arányos megtérülése (ROE)?

Az első negyedévben elsősorban azért volt 10 százalék alatt a ROE, mert az egész idei évi bankadót ebben a periódusban kellett elkönyvelnünk. Tavaly az Erste Bank saját tőke arányos megtérülése 10 százalék feletti volt, és valószínűleg idén év végére újból elérjük a 10 százalékot, miután a működési eredmény növekedése nagyon kedvező tendenciát mutat, a működési kiadásokat pedig kontrollálni tudjuk.