Rendkívüli drágulás után végre megállt az édességek áremelkedése

Mekkora áremelkedést tapasztaltak az édesipari alapanyagok körében, különösen a kakaó, cukor, esetleg liszt, vanília, tej esetében?

Egy év alatt

• A cukor európai ára 100 százalékkal emelkedett. Reményre ad okot, hogy Ukrajna jó alternatív forrás lehet, ha a cukor termesztési, betakarítási és szállítási lehetőségek működnek 2023-ban. A cukor az európai piacok büntető vámjai miatt egyébként a világpiacon olcsóbb.
• A kakaó ára 10 százalékkal nőtt. Itt biztató, hogy a jövőbeli kontraktusok ára visszament a korábbi szintre.
• A tejpor 2021 év eleji árról 2022 közepére 100 százalékkal nőtt, de azóta visszakorrigált plusz 40 százalékra, a jelenlegi árszint csökkenően stabil.
• A búza ára 50 százalékkal lett magasabb, viszont a jelenlegi árszint stabil.
• A vanília ára stabilan alakul, de a negatív környezeti hatásokból adódó kevesebb virágzás és a növekvő kereslet miatt itt egy lépcsőzetes, évi 3-5 százalékos drágulás várható. Ami pedig nem jósolható, azok pedig rendkívüli események. Mivel vaníliát lényegében csak Madagaszkáron termesztenek, egy váratlan időjárási jelenség ennek az alapanyagnak az esetében is jelentős ármozgást idézhet elő.

Összességében úgy tűnik, a világpiaci alapanyag árak emelkedett szinten, de stabilizálódni látszanak. A sérülékenység ugyanakkor továbbra is magas. Váratlan politikai, katonai, időjárási események, kártevők vagy betegségek felbukkanása boríthatja a konszolidációt.

A hazai édesség termékek végső, bolti áraira ezen túl hatással van a forint árfolyama, a Népegészségügyi Termékadó (NETA), amelynek ügyében folyamatosan kérjük a döntéshozókat az adótöbbszörözés megszüntetésére (a felhasznált alapanyagokat a termelési lánc minden pontján adóztatják), az árstopok miatti kereskedői veszteség porlasztás, valamint az emelkedő munkabérek miatti költségnövekedés is.

Mekkora költségnövekedést jelent átlagosan az édesipari vállalatoknak az energiaárak emelkedése? 

Erre nehéz átlagot mondani. Az energiaár emelkedés minden édesség céget komolyan sújt, de vannak fokozatok.

Ami bizonyos, hogy a legjobban kitettek a sütéssel dolgozó vállalkozások, tipikusan a kekszet, ostyát, csipszet előállítók, itt ugyanis a technológia a gázra alapul, amit gyakorlatilag lehetetlen más energiaforrásra cserélni.  

Mennyire számít energiaigényesnek az ágazat, mennyire energiahatékonyak a hazai termelők?

Az adott cég termékprofiljától függ az energia kitettség. Természetesen fűtésre és meleg vízre mindenhol szükség van, de például a csokoládé temperálása sokkal kevesebb energiát igényel, mint a gabona alapú termékek sütése. Az energia hatékonyság is cégenként változó. Számos vállalatnál korszerűsítették például a fűtési rendszereket, vagy telepítettek napelem parkot (jellemzően sziget rendszerekben) amelyek a hatékonyságot javítják.

Nagyságrendileg mekkora ma a hazai édesipari piac? 

A hazai piac nagysága évi 250 milliárd forint körül alakul.

Exportra is termelnek a hazai édesipari vállalatok?

Igen, az export és az import is jelentős. Egy egység exportra nagyjából 1.3 – 1.4 egység import jut.

Mekkora forgalomra számítanak az idei karácsonyi szezonban, milyen lehet a 2022-es kereslet a tavalyi évhez viszonyítva?

Arra számítunk, hogy a karácsonyi édesség forgalom értéke nem marad el a tavalyitól, de a vásárolt mennyiségek csökkenhetnek.

Pontosabban csak jövő év első felében fogjuk látni, hogyan alakult a 2022 szezon végi fogyasztás.

Melyik szaloncukor ízek a legnépszerűbbek, mennyire minőségorientáltak a fogyasztók a szaloncukrok esetében, mekkora a hazai termékek aránya a szaloncukrok között?

A legnépszerűbb továbbra is a zselés szaloncukor, és a legkeresettebek között vannak a marcipános, kókuszos, mogyorókrémes termékek. Sokan szereztek be szaloncukrot kézműves termelőktől ahol szintén óriási az ízválaszték és nagy a kísérletező kedv. Például forralt boros, birsalmás, gyümölcskocsonyás, sós pisztáciás ízek gyarapítják a kínálatot. A szaloncukrok döntő része Magyarországon készül. Idén pedig a szaloncukor bekerült a jelenleg 148 elemű Magyar Értéktárba, és kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították.