SPAR vezér: Tíz milliárdot vitt ki Magyarországról a tulajdonos, ám ennek a háromszorosát fektette be itthon 

Kezdjük a plázastop-törvénnyel. Ez mennyire hátráltatja a SPAR fejlődését?

A megyeszékhelyeken és Budapesten több új lakóterület is létrejött az utóbbi időben, de hiába települt az emberek egy része új városnegyedekbe a plázastop miatt nem tudunk a szomszédságukban élelmiszer-boltot építeni. Bár a pláza szó hallatán sokan óriási épületmonstrumokra gondolnak, a törvény minden 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményt érint.

A szabályozás miatt a meglévő boltállományunkat se tudjuk újragondolni.

Például sok helyen jó lenne ha az áruházat pár száz méterrel arrébb telepíthetnénk, mondjuk azért mert ma már nagy szükség van a parkolóhelyekre a sikeres üzemeltetéshez. De ezt nem tehetjük meg a plázastop miatt.

Nagyon reméljük, hogy ezen a téren változni fog a szabályozás.

Európa-szerte több helyen is vannak gondok az ellátási láncokkal. Az Egyesült Királyságban a legnagyobb a baj, ahol több helyen üres polcok fogadják a betérőket a szupermarketekben. Nálunk is előfordulhat majd hasonló áruhiány?

Minket ilyesmi nem fenyeget. Az előfordul, hogy egy-egy termékből épp kifogy az adott üzlet egy kis időre, de hogy ez a probléma komplett termékcsoportokat érintsen az nálunk aligha fog előfordulni.

Az élelmiszer-kiskereskedelem óriásit nőtt a járvány elején. Most, hogy a pandémia alább hagyott az év derekán, hogyan változott a SPAR forgalma?

Tavaly a növekedésünk mértéke elérte a 8,7 százalékot. A bővülés dinamikája valószínűleg nem lesz ekkora az idei évben.

Mindenesetre a pandémia alatt felértékelődött a különböző üzlettípusok szerepe.

Amikor a járvány alatt az új megbetegedések száma magas volt, akkor kifejezetten a nagy boltokat, vagyis a hipermarketeket, köztük az INTERSPAR-okat keresték a fogyasztók,mivel igyekeztek egy helyen megvenni minél több árut. Most viszont jobban mennek a kisebb alapterületű üzletek.

A járvány ezen túl hogyan változtatta meg a vevői szokásokat?

Az emberek sokkal árérzékenyebbek lettek. Még azok is, akiket anyagilag nem érintett negatívan az utóbbi másfél év. Akadnak olyanok, akiknek a megtakarításai még nőttek is, például azért mert lefújták a borsos külföldi utazásaikat, az élelmiszer-boltokba betérve mégis kevesebb prémium terméket vesznek, mint a pandémia előtt.

Ennek minden bizonnyal pszichológiai okai is vannak. Most a jó ár-érték arányú termékekre van a legnagyobb kereslet.

Mennyire könnyű vagy nehéz munkaerőt találni?

Budapesten hasonló a helyzet, mint a pandémia előtt, vagyis roppant nehéz felvenni új embereket. Nyugat-Magyarországon egyértelműen jobb a helyzet, de mint mindig, most is Kelet-Magyarországon a legkönnyebb munkaerőt toborozni.

Az utóbbi években látványosan nőttek a bérek a kiskereskedelmi szektorban. Mik a jövőbeli tervek ezen a téren?

Jelen pillanatban sokat hallani arról, hogy a minimálbér felmehet 200 ezer forintra. Mi jó ötletnek tartjuk a minimálbér-emelést. Egyértelmű, hogy a nyugati és a közép-kelet európai fizetések között a bérollónak idővel be kell zárulnia.

Az itthoni fizetéseknek fel kell zárkózniuk a nyugati bérekhez.

Jelenleg nálunk a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér 240 ezer, a próbaidő után pedig bruttó 260 ezer forint. A tavalyi évben 7 milliárd forintot fordítottunk bérfejlesztésre.

Mekkora a magyar beszállítók aránya a SPAR-nál?

A hazai beszállítóink aránya élelmiszer területen több mint 90 százalék. Közöttük akadnak nagy konglomerátumok és kistermelők is. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy egy részük importőr vagy import anyagokból végzi a gyártást.

Pár éve a kiskereskedelemben problémát jelentett, hogy a magyar beszállítók egy része nem tudott hosszútávon magas minőséget garantálni. Vannak ilyen gondjaik a magyar beszállítókkal? Mennyire könnyű megbízható hazai partnereket találni?

Összesen úgy 1600 beszállítónk van és nagyon jók a tapasztalataink. Néha előfordul, hogy egy-egy kiszemelt kisebb partner nem tud folyamatosan egységes minőséget biztosítani, de nem ez a jellemző.

Az élelmiszer-iparban, ami igazán problémát jelent Magyarországon, az az, hogy sok helyen a felhasznált gyártási technológiák már roppant mód elavultak. Ezért nehéz bizonyos szegmensekben jó magyar beszállítót találni.

Mert sok üzem még mindig a 70-es meg a 80-as években beszerzett berendezésekkel dolgozik.

Emiatt jó magyar gyümölcs joghurt például nem igen létezik.

Jelenleg az online vásárlások mekkora részét teszik ki az összforgalmuknak?

Az online rendelés iránt nagyot nőtt az igény a járvány alatt, de a bevételünknek így is kevesebb, mint az 1 százalékáért felelnek a netes vásárlások.

Minek köszönhető, hogy ez az arány ennyire alacsony?

Két oka is van ennek: egyrészt a vevőknek fontos az élményvásárlás. A friss áruknál látni akarják a kínálatot és például a zsemléknél vagy a paradicsomoknál szeretnék maguk kiválogatni a legjobb termékeket.

Másrészt az élelmiszer-üzletek a szocializálódás fontos helyszínei. Bevásárláskor nem csak a kismamák vagy a nyugdíjasok, de például a home office-ban dolgozó irodisták is vágynak az emberi szóra és szeretnének másokkal találkozni.

Emiatt a fizikai üzletek valószínűleg sose mennek ki majd a divatból.

Az online ugyan erősödik, de szerintem 10 év múlva se jutunk el oda, hogy az árbevételen belül már kétszemjegyű legyen a netes vásárlások részesedése.

Az viszont látható, hogy a netes rendelés sok szempontból meg tudja könnyíteni a mindennapjainkat. A nagy súlyú termékek, például a sörök vagy a mosóporokkülönösen népszerűnek számítanak a netes boltokban.

Az agrárminiszter idén azt mondta, hogy a külföldi kiskereskedők rengeteg nyereséget visznek ki az országból. Önök mennyi pénzt visznek ki és úgy általában, hogy látják ezt a témát?

A SPAR az elmúlt 30 évben 470-480 milliárd forintot ruházott be Magyarországon. Úgy gondolom egy piacgazdaságban teljesen normális az, hogy egy befektető némi megtérülést is vár a pénzéért.

Tavaly például úgy fizettünk ki 10 milliárd forintot osztalékként az anyacégnek, hogy közben itthon háromszor ennyi pénzt fektettünk be a különféle beruházásokba.

Mint szinte minden nagyvállalat mi is kivesszük a részünket a társadalmi felelősségvállalásból, ami mellett olyan légkört teremtünk, amelynek hála a munkavállalóink és a beszállítóink is szeretnek velünk dolgozni. Nem hinném, hogy bármi baj lenne azzal, hogy emellett a tulajdonosnak, aki rengeteg pénzt fektet be az országban oda adjuk a megtérülés egy részét.

Nemzetközi szinten egyre több kiskereskedelmi egységben már a vendéglátás is helyet kap. Ez trenddé fog válni?

Igen ez egy látható trend. Egyik oldalról az éttermek egy része boltosodik, hisz a fogásaik mellett sokszor már külön árulnak egy-egy hozzávalót is. Eközben pedig az üzletek is elmozdulnak a vendéglátás felé, például azzal, hogy megjelennek a napi menük, vagy a kínálatban felbukkan a csésze kávé is, amelyet rögtön helyben ellehet fogyasztani.